A nyílvesszőtípusokat átmérőjük alapján különböztetjük meg, vadászati szempontból négyféle van a piacon. Az alábbi az elnevezéseket úgy tudom az Easton találta ki az egyszerűsítés végett, kár, hogy a nock-jelölések kivételével igen ritkán használja a világ:
- S-méret (Standard)
- H-méret (Reduced)
- X-méret (Micro)
- G-méret (Ultra-Micro)
Ezen méretek belső átmérője (ID, vagyis Inner Diameter) mindig fix, hiszen a nockok és inzertek csereszabatosak kell legyenek.
A külső átmérő (OD, vagyis Outer Diameter) változó, függ a spine-értéktől (pl. egy 300-as spine-nak jóval vastagabb fala van, mint egy 700-asnak), és függ a felhasznált technológiától is, mert létezik hagyományos karbonvessző (sima texturájú), keresztszövött (3K, X-woven vagy X-Wave, mintás textúra), létezik alumíniummal bevont (FMJ) és akkor még nem beszéltünk a ritkább, de ma is létező kúpos, vagy dongásított változatokról. A külső átmérőnek akkor lehet jelentősége, ha például terephegyet keresünk, vesszővéget védő, ráhúzós collart (gallért), félig a vesszőbe süllyedő, félig kívül ülő ún. halfout inzertet használunk, esetleg még vesszőmatrica használatánál. A terephegy választásról készítettem egy keretes írást, de hogy ne tereljem most el a figyelmet, a cikk végére illesztettem be.
S-méret, ID6.2, 6.5mm, .244, .246
Ez a legelterjedtebb vessző a piacon. Belső átmérője 6.2mm, vagy .244 inch, jelölése ID6.2. Egy-két gyártónál, mint például az Easton, vagy a Gold Tip létezik 6.5mm-esnek, vagy .246 inchesnek jelölt verzió is, de alapvetően ugyanaz, ezek belső átmérője is 6.2 körüli, vagyis a 6.2-eshez vásárolt inzertek és nockok passzolnak a 6.5-ösökhöz is.
Előnyük az olcsóság és a strapabíróság, a könnyen tollazhatóság, a kiegészítők széleskörű tárháza, meg az, hogy a pengés hegyek átmérője is ezekhez igazodik. Hátrányuk a 4-5mm-es vesszőkhöz képest a nagyobb súrlódás (emiatt kisebb penetráció), illetve a nagyobb szélérzékenység.
H-méret, 6mm és az Easton
Eastonék kitalálták, hogy milyen jó lenne, ha lenne 6mm-es vessző is a piacon. Sajnos vagy nem sajnos, de mások ezt nem követték, vagy épp ők védették le, nem tudom, de csak ők gyártanak ilyet. Emiatt korlátozottabb a kiegészítők száma is ehhez a mérethez, hiszen aki nock vagy inzert gyártásba kezd, inkább csinál olyat, ami 10-15 gyártó vesszőihez passzol, mint olyat, ami csak egyhez. Egyébként inch-ben kifejezve .231 a belső átmérője, de nem nagyon szoktak így hivatkozni rá, ahogy ID6-ként se szokás emlegetni. 6mm-nek mondják mindenhol. Illetve hát mondja az Easton, mert csak ők beszélnek róla.
X-méret, ID5.2, 5mm, .204
Itt megint az Easton keveri a guanót, mert ezen vesszők belső átmérője 5.2mm, ezért ID5.2-ként hivatkoznak rá sok helyen, vagy .204-ként. Tán csak az Easton hívja 5mm-esnek, de náluk is .204 inch a belső átmérője, szóval az Easton 5mm-e valójában 5.2mm (egészen pontosan 5.18mm egyébként).
Előnye a jobb penetráció és a kisebb szélérzékenység, illetve mondják, hogy a 4mm-eseknél nagyobb strapabíróság. Hátrányuk az ár, itt már HIT-inzert, outsert, halfout-inzert, collar (gallér) kellhet, vagyis ha igazán strapabíró vesszőt akarunk építeni, akkor az inzert többrészes, de minimum különleges kialakítású lesz, ami drágítja a dolgot.
Ne gondoljuk, hogy a vékonyabb vesszők könnyebbek, vagy hajlékonyabbak lennének, mint a fent említett vastagok. Ezekből is létezik 250-es spine és 10GPI (grain per inch) körüli, ha arra van igény. Ez igaz az 5mm-esre és a 4mm-esre is!
G-méret, ID4.2, 4mm, .166
Mondanom sem kell, hogy ezeknek is a belső átmérője .166 inch, ami 4.2mm, de az Easton mégis 4mm-esnek hívja. Ám Te, kedves olvasó már tudod, hogy mindegy, hogy az Easton 4mm-esét, vagy a Victory .166-osát, vagy a Skylon ID4.2-esét nézed, ugyanarról a méretről van szó. Konkrétan a legvékonyabb pálcáról, a kecses kisasszonyról, ami oltári jól néz ki, ahogy a végén a collar, vagy outsert kiszélesedik és egybeolvad a pengés heggyel. Szélérzékenységnek nyoma sincs, élénk oldalszélben – ha stabilan tudjuk tartani az íjat -, ugyanúgy tudunk lőni vele 50 méterig, mint szélcsendben. Persze ezek is általában méregdrága cuccok, a különleges inzertek is még dobnak az árra, és a kicsi átmérő miatt tollazni is nehezebb őket egy fokkal, ha valami masszívabb ferde, vagy helical tollazást tervezünk. A gagyibb vesszőtárakból kicsúsznak. A polifoam vesszőfogón a brutális penetráció (kis súrlódás) miatt könnyen átsuhannak. Hogy sérülékenyebbek-e mint az átlag, arról megoszlanak a vélemények. Régen ez mindenképp igaz volt, de állítólag ma már olyan karbontechnológia létezik, hogy nem kell a 4mm-től félni.
Terephegy választásnál nem könnyítik meg a gyártók a dolgunkat, mert a vesszők külső átmérőjét tizedértékes inch-ben adják meg (pl. OD .286), a terephegyek átmérőjét pedig tört inch-ben szokás, ráadásul tonnányi van belőle. Íme egy kis segítség a gyakoribb vesszőkhöz:
A cikket a Mimikri Íjászbolt támogatta!
