A Dali belépőmodellje már öregrókának mondható a piacon, épp most lépett kifutómodell státuszba, hiszen jönnek az új Dali hőkamerák. De lássuk mit tud az öregróka.
A Dali S240E egy 384×288 pixel felbontású mikrobolométerrel rendelkező hőkamera. Ezen specifikáció alapján az átlaghoz sorolható, azon belül is a kedvezőbb árfekvésű modellek közé.
Külső
A Dali az Irayhez és a Guide-hoz hasonlóan távol-keleti termék melynek építési minősége mellesleg abszolút rendben van. Időjárásállósága IP66 minőségítást kapott, 1m magasságig bírja a leejtést is. Az alján állványcsatlakozó található és egy gumifedéllel zárt aljzat az USB csatlakozásnak és a monitor/TV kimenetnek. Az USB-n keresztül lehet tölteni a kamerát akár hálózatról, akár powerbankról üzemeltetni, de másra úgy tudom nem alkalmas, hiszen ez a hőkamera fotót vagy videót nem tud készíteni. Az objektív alatt a Dalinál is egy lézer pointert kapunk, amivel a leírás szerint megmutathatjuk társunknak hova néz a hőkamera.
A kamera tetején négy gombot találunk. Az első a bekapcsolásért felelős. Kb 11 másodpercbe kerül a kamerát üzembe helyezni, ebből 3mp amíg a bekapcsoláshoz nyomva kell tartani a gombot. Utána viszonylag gyorsan üzemképes állapotba kerül a Dali, ebben jobb, mint a nálam járt IRay E3+ (erről is lesz teszt), utóbbi ugyanis 20mp-ig kapcsol be. Ugyanakkor a használat közben elég csak röviden nyomkodni a Power gombot az ideiglenes ki-be kapcsoláshoz, az már gyorsan megy. A másik három gomb a színpalettáért (képi módokért), a kijelző fényességének változtatásáért illetve a 2-3-4x-es nagyításért felel.
Az okulár dioptria állítással rendelkezik, a szemkagyló szimmetrikus így bármelyik szemünkkel kényelmesen tudjuk használni. Kialakítása viszont olyan, hogy nem tudjuk visszahajtani, ha szemüvegesek vagyunk, de talán nem is lesz rá szükség, mert nem túl mély a szemkagyló.
Objektív, látószög
19mm gyújtótávolságú objektíve van, ami nagylátószög, vagyis egyszerre igen nagy területet belátunk vele. Ebből fakadóan ez a modell érdemi használatra csak szórón vagy erdőben alkalmas, nyílt terepen bár jó messziről észlelni fogjuk az állatokat, de nehéz lesz eldönteni, hogy mit látunk vele. 200 méteren túl az őzek csak egy-egy fehér pöttyök lesznek a kijelzőn. Hozzátenném továbbá, hogy a látott kép élessége nem fogja kettévágni a retinánkat. Hogy ez a gyengébb minőségű germánium-üveg, vagy a kis felbontású mikrobolométer, vagy az alacsony felbontású kijelző miatt van-e, azt egy hőkameránál nehéz eldönteni. Ennek ellenére nem véletlenül az objektív részhez írtam ezt, mert én a “üvegre” gyanakszom. Hiszen a szintén tesztelt IRay ugyanígy 384px-es felbontású, a keresője pedig alig részletesebb, mégis élesebben lehet látni vele. A Dalinál meg gyakran azon kaptam magam, hogy állítgatom a dioptria tekerőjét, gondolván, “nem-e-lehet-e…?”…de nem…nem lesz élesebb.
Kereső kijelző
A Dali S240E kijelzője 640×480 pixel felbontású, amit katasztrofálisnak semmiképpen nem neveznék, de azért mondjuk ki, a mai átlagot alulról nyaldossa. Tudja ezt a gyártó is, így az új Dali modellek már 1280×960 pixel felbontású kijelzővel érkeznek, és a keresőkép nagyításuk is jobb lesz, így igazi szélesvásznú moziélményt fognak kínálni. Az S240E még nem ilyen, de azért viszonylag jól használható, különös tekintettel arra, hogy már ebben is 50Hz a képfrissítés, így a kép nem szaggat pásztázáskor, csak akkor akad meg egy pillanatra, ha bekapcsol az automatikus kalibráció. Aminek egyébként a leírásokkal ellentétben van hangja, de a Dalinál ez egészen halk, az IRay hangosabb. Aki még nem használt hőkamerát, de hallott már erről a kalibrációról, az készüljön fel: ezek a hőkamerák meglehetősen gyakran kalibrálnak, vagyis használat közben néha tízmásodpercenként, néha pár percenként, de gyakorlatilag folyamatosan kattognak, még kikapcsolt készenléti állapotban is a lesdeszkára téve. Ezért nem mindegy, hogy mennyire hangos a kalibráció. A Dalié finom kattogás, az IRayé meg már-már olyan, mint amikor egyetlen gyufát hagyunk a gyufásdobozban és azt billegtetjük.
Mikrobolométer, képminőség
A Dali S240E szenzora mint már említettem 384×288 pixel, ami átlagosnak nevezhető manapság. Ez már nem a belépőszint, de a komolyabb hőkamerák 640×480-as szenzorral rendelkeznek már, a legfelsőbb szegmensben pedig elkezdtek megjelenni az 1024×768-as mikrobolométerek. A 384-es szenzor egyik nagy hátránya az, hogy hiába áll rendelkezésre digitális nagyítás a hőkamerában, sokra nem megyünk vele, mert nincs mibe nagyítani. A 384-es felbontás 0,1 megapixelt jelent, egy ekkora fotóba vagy videóba nincs hova nagyítani, csak azt a kevés pixelt tuduk öklömnyi méretűre növelni, de több részletet nem igazán fogunk látni. A digitális nagyításnak csak a nagyobb felbontású mikrobolométereknél lesz igazán jelentősége. Nem azt mondom, egy 2x nagyítás nagyobb távolságokon még jól jöhet, egy őz például 250 méterre szinte csak egy fehér pötty, de a 2x-es nagyításnál már gyakorta fel lehet ismerni az őz alakot, igaz csak úgy, mintha dobókockákból rakta volna ki a gyerek a formáját.
Az IRay tesztben itt jön majd a “DE”…merthogy az a kamera valami eszméletlen termikus érzékenységgel rendelkezik, amiről még ódákat fogok zengeni a tesztjében. Sajnos azonban a Dali S240E-nél nincs de. A gyártó nem adja meg a hőkameráinak NETD értékét, így számszerűleg nem lehet összehasonlítani az 50mK-es IRayel, de a látvány-különbség a kettő között magáért beszél. Míg az IRaynél minden részletet látni az utolsó fűszálig, addig a Dalinál White-HOT vagy Black-HOT módban egy általános “köd” van a képen, és e ködből sejlenek fel a nagyobb hőt kibocsájtó tárgyak és élőlények. Nincs az a kristálytiszta, kontrasztos kép, mint az IRaynél. No persze a Dali S240E nem is annyiba kerül. Itt egy trükköt azért elárulnék, a Dali S240E menüjében az első tétel az ún “Gain”, ami gyárilag 50%-on van. Ez lényegében a képkontraszt értéke, szóval ha ezt feltoljuk a gyáriról 100%-ra, sőt ha alatta a Brightnesst (vagyis a fényerőt) meg levisszük minimum közelébe, akkor valamelyest tudunk javítani a képkontraszton és a szemünket se fogja annyra vakítani éjszaka. Ez azonban még mindig édeskevés egy komolyabb hőkamerához képest, ráadásul én 10-15 fokban próbálgattam a Dalit, mi lesz vele nyáron, az augusztusi 30 fokos estéken, amikor a levegő 30 fokos, a talaj 32, a disznó meg 37? No persze a disznót és minden más állatot akkor is látni fogunk vele, de a képkontraszt ilyen esetben még tovább romolhat.
A Dali S240E menüjében találunk egy HOTPOINT On/Off funkciót, ez egy vizuális segítség, a kamera gyakorlatilag apró a képen szaladgáló szálkereszttel mutatja meg a legmelegebb pontot. Ennek hasznossága kérdéses számomra, ugyanis sok esetben a hőkamera képén nem az állat a legmelegebb. A tesztalkalmak egyikénél például ha az őzek már túl messze voltak, akkor nem azokat vette a legmelegebb pontnak a kamera, hanem az ég alját, ha az ég nem látszott a képen, akkor a fákat, az állatokat pedig csak akkor ha 100 méteren belül voltak. Azt gondolom, hogy ez igazából a 19mm-es gyújtótáv átka. Ez a látószög bár látszólag nagyon kényelmes a nyílt terepen, mert hatalmas teret látunk be vele, de hátulütője, hogy minden állat csak egy pötty.
Észlelési távolság
A Dali S240E észlelési távolsága gyári adat szerint 400 méter emberalak esetén. Fontos itt ugye az emberalak, hiszen a hőkamerák észlelési távolságát mindig viszonyítani kell valamihez, mert ha nem tesszük, elmondhatjuk hogy a napot is látjuk vele, tehát 150 millió km-re is ellát. No persze mi nem a napot és nem az embereket fogjuk nézegetni vele, hanem állatokat, így az őzből indulnék ki. Abból sok van nyílt terepen, könnyű vele tesztelni a hőkamerát (mifelénk disznóval azért nehezebb összefutni), raádásul egy közepes testméretű állat, így jó kiindulási alap. A tesztek alapján az őz még 400m-ről is látszik, a környéken egy völgyben kint állt egy bak a bozótos szélén, ami távmérővel mérve épp 400 méter volt. Sőt volt hogy 500 méter körüli távot is mértem egy alkalommal, de olyan is volt hogy a 300 méterre álló őzet is már alig lehetett látni. Függ attól is, hogy az állat mit mutat, nyilván ha oldalt áll, nagyobb a kiterjedése, jobban látszik a hőkamerán is, mint amikor háttal vagy szemben áll. Úgy vélem függ a környezettől, annak hőmérsékletétől is, hogy mekkora távolságig érzékeli a hőkamera. A legutóbbi tesztalkalomnál a domboldalban lévő zöldellő búzatáblában 500 méren is láttam az őzet, a völgyben lévő fasor oldalában lévő bokáig érő fűben meg 280-300 méteren is alig. Pedig aztán “fű-fű” a kamera szempontjából, mégis jelentős volt a különbség.A hőkamerán az őz ilyen távolságokon persze csak egy fehér pötty, beazonosítani úgy 200-250 méterig lehet egyértelműen, 250-280 méter fölött már csak egy pont lesz a képen és a habitusából, mozgásából lehet csak találgatni, hogy mit látunk. A mellékelt videóban az őzcsapat 100 méterre volt tőlem, ezen a távon azért elég egyértelmű még a dolog, de bírálni ezzel a kamerával bármit még 100 méteren is nehéz ügy.
Mint ahogy írtam, a kamera észlelési távolsága valójában nem 400 méter, a mezőn dolgozó traktort, autókat 600 méterről is tökéletesen ki lehet venni.
Színpaletta
A Dali S240E színpalettája 4 képmódból áll:
- fehér kiemelés (W-HOT – a meleget sugárzó elemek fehérrel jelöltek, az alapkép szürkés “köd”)
- fekete kiemelés (B-HOT – a meleget sugárzó elemek feketék, az alapkép világosabb szürke “köd”)
- vörös kiemelés (R-HOT – hasonló a W-HOT-hoz, de kontrasztosabb, és a nagyobb hőt kibocsájtó testek vörösek lesznek, a többi fehér marad)
- E-HOT (erre nem jöttem rá, hogy micsoda, látszólag teljesen megegyezik az első W-HOT-tal, a leírások pedig nem térnek ki erre)
- klasszikus, hőkamerás vas szín (kék a hideg, magenta, vörös és sárga a meleg különböző fokozatai)
A fentiekből úgy vélem a legtöbbet a vörös kiemelést (R-HOT) fogjuk használni legalábbis nagyobb távolságokra, ennél ugyanis a legkontrasztosabb a kép, ami némileg javít a kamera egyébként már emlegetett “ködös” képén. Mivel itt feketébbek a hidegebb képi elemek, így vakítani is kevésbé fog minket ez az üzemmód. Közelre már nem olyan jó, mert míg a távoli állatokat fehérrel, addig a közeli állatokat vörössel mutatja, az meg már zavaró, rontja a felismerhetőségüket. Ezen kívül nem rossz még a fekete kiemelés, ennél a képmódnál az állatok alakja jobban felismerhető még digitális nagyítás esetén is, kisebb távolságokon mindenképp, nagyobb távolságokon viszont nehezebb észrevenni őket, ráadásul a környezet ilyenkor fehéresebb ugye, ami sötétben jobban vakítja a szemet.
Összegzés
A Dali S240E tehát egy közepes árfekvésű és ennek megfelelően közepes teljesítményű hőkamera. Egészen jól használható, ám a termikus érzékenysége, a felbontása és a 19mm-es objektíve miatt inkább szóróra, erdőbe, értsd tehát nem túl nagy távolságokra ajánlott. Ahol 100 méternél messzebb is nézelődni szeretnénk, ott ez a kamera nagy meglepetéseket nem fog tartogatni a leendő tulajdonosa számára. Látni mindenképpen fogja, ha valami állat megjelenik a környéken, de hogy mi az, azt már nehéz lesz megállapítani. 80-100 méteres távolságon túl már csak viselkedésből, mozgásból, habitusból fogunk tudni beazonosítani bármit is, az meg nem mindig könnyű.
Még mindig az egyik legolcsóbb hőkamera!
A fent leírtakat azonban mindenképpen úgy ítéljük meg, hogy a Dali S240E most egyrészt akcióban is van kifutó modell lévén, másrészt ez az utolsó esély, hogy 300ezer Ft körüli áron kapjunk hőkamerát, ugyanis az új Dali modellek nem csak fejlettebbek, de jóval drágábbak is lesznek. Félmillió Forint alatt hamarosan még Dali kamera sem lesz, és ugyanennyitől indulnak az új IRay és Guide modellek is, a Pulsarról, Flirről meg ne is beszéljünk. Ha esetleg valaki az olcsó Flir Scout TK-val hasonlítgatná, ne tegye, az még a Dali S240E-nél is gyengébb. Ami a Dalinak 100-150 méter az a Flir SK-nak a 160×120-as szenzorával 40-50 méter kb. A Flir Scout TK már tényleg csak szóróra ajánlott, nem véletlen hogy tonnaszám árulják őket a feltehetően gyorsan beleugró, aztán hamar kiszerető, csalódott vásárlók. Sokan beleugranak mert fele vagy harmad annyiba kerül, mint a hőkamerák belépőmodelljei, de aztán többnyire rájönnek, hogy fele annyit is tud, és ahol a Flir Scout TK lát, ott a közepes keresőtávcső is lát még. Sajnos tudomásul kell venni, hogy jelenleg még a valamire való hőkamerák 300-400ezer Ft-tól indulnak. Ez a már használható szint, de ha igazi örömünket akarjuk lelni benne, akkor az 500-600ezres kategóriában érdemes minimum gondolkodni. Ilyen lesz a következő hőkamera tesztben szereplő, szintén kifutó modellnek számító IRay X-Eye E3+, szóval érdemes figyelni a blogot.
A Dali S240E e cikk írásakor akcióban 329.900 Ft-ért kapható a Leitz Hungáriánál.
