A székelyföldi megye önkormányzata közleményében azt írja, hogy az Európai Parlament Petíciós Bizottsága (PETI) május 15-18. között Romániába érkezik helyszíni tájékozódásra. A látogatás egyik oka a Borboly Csaba tanácselnök által a medvekérdés kapcsán még 2019-ben benyújtott petíció, melyhez Kovászna, Maros és Brassó megyének az elöljárói is csatlakoztak. Emlékeztetnek, hogy a petíciót már tárgyalta az EP-bizottság, ám mivel a romániai környezetvédelmi minisztérium az elmúlt időszakban számos lépést tett a nagyvadakkal való együttélés problémájának megoldására, nem zárta le, hanem nyomon követi az intézkedéseket.
A bizottság Székelyföldre is kiszáll, május 16-án Sepsiszentgyörgyön tart helyszíni szemlét, de Hargita megyei látogatás nem szerepel a programban – áll a közleményben. Borboly Csaba tanácselnök csütörtökön, április 13-án levélben fordult a testülethez, melyben üdvözölte a kezdeményezést, és kérte, hogy a küldöttség a legnagyobb medvepopulációt számláló és legtöbb vadkárt jegyző megyébe is látogasson el, jelezve a lakosság felé, hogy “brüsszeli szinten is fontos az ügyük”. Úgy vélte, “a teljes kép kialakítása érdekében” célszerű lenne, ha az uniós küldöttek találkoznának a megye érintett intézményeinek képviselőivel, az Európai Unió Regionális Nagyragadozó Platformjának Hargita megyei tagjaival.
Hargita megyében 2016 óta közel 2200 medvekárt jegyeztek. A medvék 95 esetben emberre támadtak, több halálos áldozatot okozva; tavaly 15, idén három támadás történt – írták. “Az ilyen mértékű veszélynek kitett uniós polgárokkal szemben az lenne tisztességes, ha éreznék, hogy az európai intézmények odafigyelnek rájuk” – idézi a közlemény Borboly Csabát, aki szerint a bizottság távolmaradása “félreértésre adhat okot”, a probléma által leginkább érintettek felületesnek értékelhetik a látogatást.
A 2019 novemberében iktatott petícióban az érintett erdélyi megyék elöljárói a romániai barnamedve-populáció kezelése kapcsán emeltek panaszt, kifogásolva, hogy a román kormány kevés erőfeszítést tesz a polgárok és tulajdonuk védelmében.
Vincze Loránt EP-képviselő, a bizottság RMDSZ-es tagja korábban a Forestmania.ro szakportálnak úgy nyilatkozott: a brüsszeli testülethez kétfajta petíció is érkezett a romániai barnamedvék kapcsán: egyes civilek a lakosság biztonságának növelését, mások az állatok védelmét szorgalmazták. Mint mondta, romániai látogatásán a küldöttség a petíció szerzői mellett a szakma, a civil szféra és a hatóságok képviselőivel is találkozik, s a medvekérdés mellett az illegális erdőirtás ügyét is vizsgálja.
2023. április 5.-i hír, hogy szigorúbb megelőző intézkedéseket hoz a romániai környezetvédelmi minisztérium a barnamedvék magas száma miatt, az új miniszteri rendelettervezet jóval több nagyvad kilövésére adna engedélyt, és a védekezést is jobban elősegítenék – jelentette be szerdán sajtótájékoztatón Bukarestben Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
A tárcavezető a medveállomány felmérésének eredményeit ismertette: az országban 7536 és 8093 között lehet a vadon élő barnamedvék száma, átlagosan 11 egyed jut százezer négyzetkilométerre. Tánczos Barna szerint ez a medvepopuláció folyamatos növekedését jelenti, egyre több a bejelentés a nagyvad lakott területen való jelenléte miatt, a legtöbb a két székelyföldi megyéből érkezik.
Nem elég utólag intézkedni, szigorítani kell az ember és vad interakciójának csökkentését szolgáló megelőző intézkedéseket – mondta. “A medve vadállat, természetes élőhelyén kell védeni, és nem a faluban vagy a kukoricásban” – fogalmazott az RMDSZ-es miniszter, hangsúlyozva, hogy az emberi élet védelme a legfontosabb.
Forrás: MTI | Borító: Pixabay
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.