Az egyik érdekes termék a Pulsar Thermion 2 LRF XP50 PRO céltávcső, ami a Pulsar szerint a hiányzó láncszem volt a termékpalettájukból. Minden jel szerint ez lett a litvánok zászlóshajó céltechnikája. Ezen kívül jött még egy új kategória is, a Talion XQ38 céltávcső, amit egyelőre nem tudunk hová tenni. A Pulsar szerint kompaktságával, sokoldalúságával, és fejlett funkcionalitásával hívja fel magára a figyelmet.
Ami a Vadász Blog tematikája (és a magyar törvények) szempontjából relevánsabb, az az új Axion 2 XQ35 hőkamera kereső, és ennek lézeres távmérővel ellátott változata.
Nagy meglepetés ez, hiszen a 17 mikronos, 384×288 pixeles Axion XQ38 modellek mindössze másfél évesek, nem gondoltam volna, hogy ilyen hamar lecseréli őket a Pulsar. Aztán az Axion XQ35 specifikációit olvasva arra a következtetésre jutottam, hogy a 38mm-es verzió vélhetően nem lett sikerszéria, ezért módosítottak rajta. A cég leírása szerint a 38mm F/1.2 objektívet egy 35mm F/1.0 váltotta, és a készülékbe a francia Lynred szenzorgyártó cég bolométerét tették, ami által állítólag jobb lett a képminőség, megnőtt az akkuidő (jóllehet az Axionokban eddig is Lynred szenzor ketyegett, maximum egy régebbi típus). Az Axion új képalkotási algoritmust is kapott, ráadásul mindezt olcsóbban adják, mint a korábbi modellt.
Ez eddig szép és jó, de…
… a Pulsarnak – immáron mondhatjuk -, hogy van egy korrektnek nem igazán nevezhető trükkje. A számukra “kínos” adatokat ugyanis rendre kihagyják a specifikációkból. Az teljesen normális, hogy a marketingszövegben nem említik, ami egyébként nem nagy szám, de, hogy az ilyen adatokat még a műszaki leírásból is kihagyják, már nem annyira korrekt. Három éve, amikor a Helionok még 60mK-esek voltak, sehol nem tüntették fel az adatlapokon a NETD értéket, csak innen-onnan lehetett tudni ezt az adatot. Aztán jöttek a 40mK-es készülékeik, akkor már “nagy mellénnyel” kiírták mindenhová, nemkülönben a 25mK-t is a Helion Pro esetében.
Azoknál az adatoknál, amikkel nem lehet büszkélkedni, a műszaki leírásban a Pulsar általában nagyvonalúan csak egy gondolatjelet húz be. Ilyen volt egy időben az NETD érték, meg az akkuidő is sok esetben. A mostani, új Axionoknál is erre a sorsra jutott a pár adat. Az NETD-ről egy szó sem esik, de szerencsére ez a szenzor megtalálható a Lynred weboldalán Pico384 Gen2 néven, ahol leírják, hogy 60mK a termikus érzékenysége, mint a régi Pulsar Helionoknak, Axion Keyeknek, Axion XM30S-nek és az új Axion XM30F-nek.
A kijelzőt pedig a Pulsar csak amolyan mellékesen említi a weboldalán, ami történetesen egy 640×400 pixeles (VGA) AMOLED. (időközben pótolták a specifikációk közt is)
Az új Axion 2 XQ35-ök tehát az elődmodellhez, az XQ38-hoz képest gyengébb szenzort, és kijelzőt kaptak, ezért tudnak majd olcsóbbak lenni. A kisebb kijelző persze kevesebbet is fogyaszt, így már lehet dicsekedni a 11 órás akkuidővel, amely adatot meg a tavalyi XQ38-nál igyekeztek jótékonyan elhallgatni, miután az nem volt túl huszáros e téren. Hát ilyen a marketing.
A kisebb kijelző, és a kisebb gyújtótávolság miatt az Axion 2 XQ35 alapnagyítása 2x-esre csökkent a korábbi 3.5x-ösről, a látószög pedig 10.7°-ra nőtt 9.8°-ról. Az észlelési távolság mindössze 50 métert csökkent, 1300 méterre, bár a Pulsar itt is trükközik kicsit, ugyanis saját bevallásuk szerint “standard 1.8m magas emberalakkal” számolják ezt az értéket. Ezzel szemben más gyártók 1.7m-rel, ami a valódi ipari sztenderd. Nyilván ezzel a kis trükkel meg tudják toldani pár méterrel az észlelési távolságot.
Az új Axionok legszimpatikusabb húzása az elődökhöz képest a AC, és az 5GHz-es Wifi megjelenése, amik gyorsabb adatátvitelt biztosítanak, meg a magnéziumötvözet ház. Aztán nagyjából ennyi, a többit majd megmutatja a való élet.
