Kétféle vadászíjász létezik, az egyik aki becsli a távolságot, a másik aki méri. A legújabb vadászirányzékok mindkét tábor számára szimpatikusak lehetnek.
Ha valahol, hát a vadászíjászatban nagy jelentősége van a távolságbecslésnek. A golyós puskából kilőtt lövedék 150m-ig nem esik jelentős mértékben ahhoz, hogy a vadásznak különösebben mérlegelnie kellene, hogy 60, 100 vagy 130 méterre lő a vadra, ám az íjászoknál nagyon nem mindegy, hogy 10, 20, 30 vagy 40 méterre lőnek. 25 és 40 méter között akkora a különbség a vessző becsapódásának helyei között, hogy ha nem mérik fel jól a távolságot, és nem választják meg a helyes célzótüskét, abból sebzés lesz, jobb esetben hibázás. Vannak akik sokévnyi íjászattal a hátuk mögött már profik a távbecslésben, bár bizonyára erős szürkületben, netán lámpafénynél azért ők sem mindig biztosak a dolgukban. A kevésbé rutinosak számára viszont új megoldások érkeznek a gyártóktól. Látni a neten olyan vadászíjászokat (pl. Cameron Hanes), akiknek állandóan az oldalukon lóg a távmérő, és mindig megmérik a vadat lövés előtt. Ezzel viszont értékes időt veszít a vadász, továbbá a plusz mozgással növeli az esélyét, hogy a vad idő előtt észreveszi őt. Az is benne van a pakliban, hogy a vad 10 métert odébbsétál, amíg a vadász mérés után óvatosan leereszti a távmérőt, megvárja a megfelelő pillanatot, felemeli, kihúzza az íjat, céloz és lő.
Három gyártó azonban új megoldást kínál a pontos célzáshoz, ők ugyanis lézeres távmérőt építettek az irányzékba, ami célzás közben ad információt a vadásznak. A három gyártó háromféleképpen oldotta meg a dolgot, haladjunk a legegyszerűbbtől a legprofibbig.
Egy fontos dolog: mindhárom készülék tud méterben is mérni, annak ellenére, hogy a cikkben és a fotókon yard kerül említésre!
IQ Define
Az IQ kínálja a legegyszerűbb és egyben legolcsóbb megoldást. Ez gyakorlatialg egy hagyományos vadászirányzék, ami mellé felaggattak egy távmérőt egy aprócska kijelzővel, amit belógattak a tüskék mellé. A célzótüskék és a távmérő gyakorlatilag függetlenek egymástól. A Define tud scan üzemmódot is, és figyelembe veszi a mérésnél a lövés szögét. 90 méterig mér, a tömege 628 gramm. 5 és 7 tüskés, továbbá jobb és balkezes verziókban kapható 350-500 dollár között, itthon az 5 tüskéset 120ezer Ft környékén árulják, ha jól láttam.
Burris Oracle
A Burris Optics Oracle nevű megoldása már eggyel szofisztikáltabb. Itt is kijelzőn látjuk az irányzék oldalán a mért távolságot, de nincsenek hagyományos tüskék az irányzékban. Egy függőleges, fix penge van belül, amin felül állandóan világít a fix 20-yardos “tüske”, vagy épp az, amire beállítjuk (a gyártó hívja csak fix 20 yardnak), mindenesetre ez mindig látszik, így közeli távokon azonnal tudjuk használni. Nagyobb távolságokon viszont egy mozgó világítópont mutatja a helyes magasságot a mérést követően.
Ezzel a Burris kiküszöböli a tüskék közötti területtel célzást, hiszen a világító pontot az irányzék mindig oda teszi, ami a mért távolsághoz szükséges. A dolog menete egyébként úgy néz ki, hogy az irányzékot belőjük a 20yardos ponthoz, majd belövünk még két tetszőleges távolságot (pl. 30 és 40 méter), a többit pedig a készülék elvégzi helyettünk, ugyanis ebből a három pontból kiszámolja a használt vessző esését. A távmérést mindig a 20yardos ponttal kell végezni. A lövés szögét a Burris készüléke is figyelembe veszi a ballisztika meghatározásakor, sőt kétféle vesszőprofilt is elmenthetünk a memóriában. Jobb és balkezes verzió egyaránt létezik belőle, és speciális peepet is kínál hozzá a gyártó. A mérési távolság nagyvad esetén kb 180 méter, nagyobb méretű tárgyak esetén kb 450 méter. A szett tömege 481 gramm.
Az ára a Burris Oracle-nek már magasabb, mint az IQ Define-nak, a tengerentúlon 800-830 dollárért kínálják. Külön kihangsúlyozza a gyártó, hogy a készülékben egyáltalán nem használtak üveget, emiatt jól bírja a legstrapásabb vadászatok kihívásait is, nem tükröződik és nem párásodik. Ezzel a kijelentéssel bizonyára a következő versenyzőre, a Garmin készülékére céloztak.
Garmin Xero A1
A Garmin távmérős vadászirányzéka a leginkább high-tech kütyü a három közül. A Burrishez hasonlóan itt is mozgó világítópontokat kapunk, de egy átlátszó, pontosabban transzflektív kijelzőre vetítve, így a célzáshoz használt pontok szinte semmit nem takar ki a célból. Két AAA elemmel működik, amivel egy évig bírja a gyártó szerint. Itt is van egy fix pont, ez a 20yardos pont, és ezzel mérjük a távot is, melyet követően a mért távolsághoz tartozó pontok ez alatt jelennek meg a célzóablakban. Az adatokat egy kis LCD kijelzőról lehet leolvasni, ami egyébként könnyebbé teszi a kalibrálást és a menüben bogarászást is. Lehet ugyanis állítani a világító pontok fényerejét és színét is (a fényerő egyébként igazodni tud a környezeti fényhez is), sőt kérhetünk fix irányzékpontokat is a kijelzőre, mintha hagyományos irányzék lenne a Xero. Itt is elmenthetünk több nyílvesszőprofilt, továbbá lövésszámláló is van a Xeroban. A Garmix Xero 428 gramm tömegű, és 90 méterig mér.
A Garmin egyébként két verziót kínál a Xeroból amellett, hogy létezik ebből is jobb és balkezes: az A1 az alapverzió, az A1i pedig GPS-szel és Bluetooth-szal szerelt, így lehetőség van elmenteni földrajzi koordinátákat, például rálövés helyét, vércsapa helyét egy későbbi utánkereséshez. Ezeket a koordinátákat aztán Bluetoothon keresztül tudjuk átküldeni kompatibilis Garmin készülékre, például egy Garmin okosórára, ami később visszavezeti a vadászt a rálövés helyére. 21. század… 😀 Kicsit mintha túltolták volna a hightech-et. A Garmin Xero A1 itthon 265.000 Ft, az A1i 330.000 Ft.
A fenti megoldásoknak egyetlen rögtön felfedezhető hátulütője van csak, az a hatalmas tömeg. Míg egy hagyományos vadászirányzék 200 gramm körül van, addig ezek a távmérős irányzékok minimum kétszer, de akár háromszor olyan nehezek. Kb. fél kilót nyomnak, amit egy könnyű, 2kg körüli csigás íjra felszerelve azért meg fogunk érezni.
Szóval, ha ezek mégsem szimpatikusak, akkor marad a jó öreg, vállra akasztott távmérő, mint például ezek itt. Vagy a szemre történő távolságbecslés.
