A drágább mindig jobb
A drágább kamera azért drágább, mert nagyobb felbontású, vagy komolyabb építési minőségű, vagy nagyobb nagyítású. A nagyobb felbontás persze nem hátrány, sőt nagyon jó, de nem létkérdés. 384p felbontással is vannak zseniális hőkamerák. Az építési minőség pedig egy olyan dolog, hogy ma a piacon minden valamirevaló hőkamera vízálló és mérsékelten ütésálló. Vannak hőkamerák, melyek polikarbonátból (műanyagból) készülnek, és vannak, amelyek magnéziumötvözetből, vagy repüléstechnikai alumíniumból. Átlagos használat mellett az én véleményem szerint teljesen mindegy miből készül egy kereső, hiszen így is, úgy is vigyázunk rá, mert drága masina. Egy kis eső meg egyiknek se fog megártani. Ahol igazán van jelentősége az építésnek, az a céltechnika, ám a puskára szánt hőkamerák egytől egyig fémből készülnek, gyártótól függetlenül. A nagyobb nagyítás szintén egy jó dolog, de nem minden esetben. Aki messzire nézelődik nyílt terepen, annak áldás a nagy nagyítás. De aki rendre erdőben vadászik, fedett terepen cserkel, vagy épp vadászíjászik, annak nem jó a nagy nagyítású, szűk látószögű kamera. Számukra fontosabb a nagyobb látószög, és az, hogy azonosítható módon átlássa maga körül a közvetlen környezetét 100 méteren belül is.
A drágább nem jobb
Sokszor hallani fórumokon, hogy egy 300ezer forintos hőkamera mindenre elég, felesleges drágábbat venni. Abban egyetértünk, hogy egy 300ezer forintos hőkamerától is megnyílik előttünk az éjszakai élővilág nagykönyve. De ami a látottakat illeti, 100-150ezer forintos ugrásokkal a látott kép minősége, az állatok azonosíthatósága is egyre javul. Egy olcsóbb hőkamerával csak nézünk, egy drágábbal meg látunk is. Ha megteheted, vedd meg a legjobbat, amit a pénztárcád még megenged, nem fogod megbánni. Nem arra sulykolom a vásárlót, hogy verje magát hitelekbe, de ha nem okoz problémát, hogy megvedd a drágábbat, akkor hidd el nekem, értékelni fogod a jobb képminőséget. Persze egy bizonyos szint fölött a drágább már nem a jobb képminőség miatt lesz drágább, hanem az építés miatt. A 1,5-2 millió Forint fölötti hőkamerákat már nem vadászoknak tervezik, hanem rendvédelmi szerveknek. Meg aztán ott a márkanév dolga is, de erről később.
A 12 µm jobb, mint a 17 µm
Erről jelent már meg külön cikk. Nem jobb, csak más. Illetve abból a szempontból jobb, hogy ugyanazon az árszínvonalon nagyobb nagyítást kaphatunk, ha 12 mikronos kamerát választunk. De a nagyítás nem minden, ahogy azt már sokszor leírtam. Javaslom az ide tartozó írásom áttanulmányozását, ahol bővebben kifejtem a témát.
A hőkamera átlát a ködön, párán
Ez csak részben igaz. Messzebb látunk vele, mint szabad szemmel, de minden levegőben lévő részecske, anyag, úgymint pára, eső, por stb. butítja a hőkamera képét. Először a táj tűnik el, aminek nincs határozott hősugárzása. Aztán egy idő után a vad is. A 2020 őszi-téli eleji ködös-párás hetek bizony betettek a hőkameráknak is. Tökmindegy hogy 300ezres, vagy 1,5 milliós, vagy hogy hány millikelvines. Van az az időjárás, amiben a legdrágább hőkamerák is lehasalnak. És igen, egy szeles idő is butíthat a hőkamerák képén. Hordja a szél a port, nem annyira tiszta a levegő, már ettől is változik a hőkamera képe. Elegendő egy kicsit párás, hűvösebb idő is ahhoz, hogy a hőkamerák már ne mutassanak részletes képet. Ha felhős az ég, a napi hőingadozás napokon keresztül 2-3 fok, akkor egységesen lehűl minden és szinte eltűnik a táj a kamerákból. Ha kitisztul az idő, napközben süt a nap, máshogy melegíti fel a talajt, a lágyszárú és fás szárú növényzetet, a köveket, stb, majd ezek különböző mértékben kezdenek az est beálltával lehűlni, és még pára sincs, ami elősegítené a hőleadást, akkor a kamerák gyönyörű részletes képet fognak adni esténként. Hajnalban meg kicsit kevésbé.
A beépített akkus nem jó
Sokan félnek a beépítetet akkus hőkameráktól, amit azért nem értek, mert a zsebükben lévő telefon is beépített akkus. Utoljára a Nokiáknak volt házilag cserélhető akkujuk. Különösen akkor nem értelmezhető ez a kifogás, ha a kiszemelt kamera 8-10-15 órát bír egy töltéssel. Az mindenre elég. Ha valaki olyan kamerát szemelt ki, ami csak 4 órát bír, és nem akar powerbankozni, azt meg lehet érteni. Az viszont szintén nem kifogás, hogy mi lesz a beépíthető akkuval, ha elfárad, vagy bedöglik. Semmi. Szervizben párezer forintért kicserélik, és mehet tovább a móka. Ez nem Iphone, hogy csillárdokért cseréljenek benne gyári akkut. Van hazai forgalmazó, hazai szerviz, ahol megoldják a dolgot. Ha valaki esetleg arra gondolt, hogy ha megdöglik a beépített akku, akkor ki lehet dobni az egymilliós kamerát, az sürgősen verje ki ezt a fejéből! 🙂 Mellesleg a beépített akkus kamerát gyártók arra hivatkoznak, hogy azért nem kivehető az akku, mert így jobban tudják biztosítani az időjárás-állóságot, a kontakthibák, koszolódás esélyét, jobban védve van a belső elektronika, és nem mellesleg a töltés is egyszerűbb egy USB-kábellel, nem kell külön akkutöltőt kínálni hozzá, a felhasználónak meg használnia.
A fókusz nélküli kamerák életlenek
Az élességállítás nélküli kamerák általában a 13-19mm-es optikájú készülékek. Ezek szinte mind belépőszintű kamerák, így nem a fókuszálás hiánya miatt lehetnek életlenek, hanem azért mert olcsó, belépőszintű kamerák. A fókuszálásnak ehhez semmi köze. Pusztán azért hiányzik belőlük az élességállítás, mert a nagylátószögű optika, és a kis méretű szenzor miatt olyan nagy mélységélességgel bírnak, hogy a közelponttól a végtelenig minden az élességi síkba esik. Ahogy növelünk a gyújtótávolságon, vagy a szenzorméreten, a mélységélesség egyre csökken, és ilyen esetben már muszáj fókusz-állítást beépíteni, amivel meg tudjuk szabni, hogy közelre, vagy távolra legyen éles a kamera. A fenti állítás legjobb bizonyítéka a fókuszálható, 25mm-es Guide IR510, és a fókusz nélküli, 19mm-es Infiray E3n. Utóbbi jóval élesebb képet ad fókusz nélkül is, mint az előbbi fókuszálva.
A legjobb a Pulsar 🙂
Örök vitatéma a fórumokon. Azt szögezzük le, hogy a Pulsar hőkamerák nagyon jó termékek. De, hogy a legjobbak volnának, azt nem lehet ilyen egyszerűen eldönteni. Az az érv, hogy rengetegen használnak Pulsart, még nem érv. Ennek a márkának van komolyabb múltja, hiszen több éve lehet kapni, mint a többi márkát, főleg itthon. Ráadásul a Pulsar marketingje is erős szerte a világon, így jóval többen ismerik. Hirdetések, videók, szponzorált vadászok. De ez még nem jelenti azt, hogy a többi márka ne lenne olyan jó, vagy akár még jobb is. Az is lehet, hogy az egyik márka ebben jobb, a másik amabban, és a vásárló kell eldöntse mi számára a fontosabb. Tökéletes hőkamerát még nem gyártott senki, valamilyen szinten minden jelenleg kapható termékbe bele lehet kötni. Még a legdrágábbakba is olykor, ha más nem azért, mert annyira drágák, hogy nem tudnak annyival többet, amennyivel drágábbak az egy szinttel lejjebb lévőknél. A Pulsar csak egy márka a sok közül, és jó kamerákat készítenek, ahogy a többiek is. Az más kérdés, hogy a hirdetéseket, promovideókat, szponzorált vadászokat, nemzetközi kiállításokon való részvételt, puccos csomagolást a vásárló fizeti meg a végén a kasszánál.
Majd a fórumokban megmondják a tutit
Fórumokban kérdezni jó dolog, olykor nagyon hasznos beszélgetések tudnak kialakulni. De azért ne vegyük készpénznek az ott elhangzottakat, mert ha valamilyen szemlélet komolyan virágozni tud a közösségi médiában az az elfogultság, a márkafanatizmus, a dezinformáció, vagy az egyéni érdekek védelme. Elfogultság alatt azt értem, hogy sok embernek az a legjobb, ami a sajátja. Márkafanatizmus alatt arra gondolok, hogy egy-egy erősebb marketinggel rendelkező, jó minőségű termék olyan elvakult követőtábort tud kreálni magának, akikkel egyszerűen lehetetlen tárgyalni. Az ő kedvencük van és kész, más nem jöhet szóba. A dezinformáció alatt azt értem, hogy mindig, hangsúlyozom MINDIG a panaszkodók, a problémával találkozók a leghangosabbak a közösségi médiában. Ha csak őket halljuk, hajlamosak lehetünk azt hinni, hogy gond van. Közben meg nem tudjuk, hogy 2-3 elégedetlen hangoskodó mellett ott van 100 másik elégedett, csak ők nem teszik ki az ablakba az elégedettségüket (hanem kint ülnek a lesen és vadásznak, fórumokon csacsogás helyett). Az egyéni érdek alatt pedig azt kell érteni, hogy mindig van valaki, aki el akar adni valamit. Legyen az magánszemély, vagy kereskedő. Ha el akarja adni, akkor kikiáltja a legjobbnak. A kereskedők sem egyszerűek néha, számukra néha az a legjobb kamera, amivel épp tele a raktár, és nem az, amit meg kellene rendelni, várni rá stb. Én továbbra is azt mondom, hogy ki kell próbálni, amit csak tudsz, és higgy a saját szemednek!
Majd a Korecz a Vadász Blogtól megmondja a tutit
Sokan keresnek meg privátban, hogy adjak tanácsot. Igyekszem mindenkinek segíteni is, de gyakran az lesz a vége, hogy az illetőt csak még jobban elbizonytalanítottam. Az egyes márkák ma már nagyon hasonlók, apró eltérések vannak köztük, és ha én rávilágítok ezekre, az lesz a vége, hogy az illető továbbra sem tudja eldönteni melyiket válassza. Azzal a különbséggel, hogy addig információhiány miatt nem tudta, most meg már a szükséges információ birtokában nem tudja. Erre a legjobb módszer, hogy be kell battyogni a boltba, és kipróbálni. Mint említettem a saját szemednek higgy! Ráadásul én is tévedhetek ugyebár, meg egyformák se vagyunk.
Nem tudom kipróbálni vásárlás előtt
De ki tudod. Ne gyere azzal, hogy nincs bolt a közeledben, amikor egy 7-800ezer, meg 1millió forintos hőkamerát akarsz vásárolni. Ha kocsit veszel ennyiért, elmész előtte megnézni, kipróbálni. Ha puskát veszel ennyiért, biztosan látni, kézbe fogni akarod, mielőtt megveszed. A hőkamera miért lenne kivétel? Nem ér meg 2 óra autóutat Pestre, hogy egy kocsi áráért olyan terméket vegyél, amit előtte kipróbáltál, utána meg napi/heti szinten használni fogod? Nem tartjátok nonszensznek, hogy 1 millióért akartok postán rendelni valamit, a fórumozók, meg vadidegenek véleménye alapján? Ugyehogyugye?!? 🙂
