“Infrafény” alatt a 780nm hullámhossz feletti elektromágneses sugárzást értjük. 780nm hullámhossz alatt van a szabad szemmel látható fény. 700nm környékén a vörös, aztán ahogy megyünk a rövidebb hullámhosszok felé, úgy változik a fény színe egészen a kékig, aztán a liláig, míg át nem csap ugyancsak láthatatlan UV-fénybe. Alatta a röntgensugarak, amit ugye az orvoslásban használnak.
A látható színspektrum a természetben leginkább az eső utáni szivárványon érhető tetten, vagy ha egy fehér fényt színekre bontunk valamilyen prizmával. Ebből ki lehet találni, hogy a fehér fény valójában az összes létező szín azonos arányú keveréke.
Ha átcsapunk a skálán a túloldalra, az infra irányába, ott is vannak érdekességek. Az infrafénynél hosszabb hullámhosszú sugárzást mikrohullámnak nevezzük, ezt használja a konyhai mikrosütő, fölötte pedig jön a FM, vagyis az ultrarövid-hullámú rádiósugárzás, amiről a legtöbb mai rádióműsor szól. Ha még feljebb megyünk, jön az AM, vagyis a hosszúhullámú rádiósugárzás, erről manapság talán már csak a Kossuth meg a Bartók szól. Régebben nagyobb divatja volt, mert bár hangminőségre nem tudta azt, mint az FM, de olyan hatótávja volt, hogy külföldi rádióműsorokat simán lehetett fogni Magyarországon is.
A fentiekből kivehető tehát, hogy minél hosszabb hullámhosszú az elektromágneses sugárzás, annál jobban tud terjedni a levegőben. Nem véletlen, hogy az autók féklámpája, a rendőrlámpa tilos jelzése, vagy a STOP-tábla piros: a látható fényből ugyanis a vörös fényt lehet a legtávolabbról észlelni (és a kéket a legkevésbé), ez terjed a legjobban a levegőben.
Node térjünk vissza az infrához. Az infravörös fényt vörösnek mondjuk, de valójában a látható vörös fényen túl van már. Ha csak nem sokkal (780-850nm kb), akkor a forrásfényét még szabad szemmel láthatjuk, ilyenek az olcsóbb vadkamerák vakui, és analóg éjjellátókhoz készült infravetők torkolatfényei. Ha ezeket bekapcsoljuk, akkor látjuk a halvány vörös fényüket, de a vetített fényük már olyan gyenge a szemnek, hogy az nem látható. A nagyobb hullámhosszú vetők fényét, mint a 940nm-eseké, már a torkolatnál se látjuk. Az infrafénynek azonban nem itt van a vége, sőt, ez csak az eleje. Még 10.000nm hullámhossz felett is infrafénynek hívjuk (sőt 1 millió nm-ig minősül infrasugárzásnak), és itt jönnek képbe a hőkamerák.
Az ún. hosszú hullámhosszú infrasugárzást “népies nevén” hősugárzásnak nevezik, ezt látják a hőkamerák. Ez sok hőkamera adatlapján is megtalálható spektrális méréstartomány címszó alatt, és rendszerint 8-14 µm az értéke. A 8-14 µm átváltva 8000-14000 nm, tehát míg az analóg és digitális éjjellátók 780-940nm körüli infrafényt használnak, addig a hőkamerák 8ezertől 14ezer nanométerest. Mivel ez a látható fénynél, és a rövid hullámhosszú infrasugárzásnál jobban terjed a levegőben, ezért van az, hogy a hőkamerákkal akár kilométeres távolságból is észlelni lehet a vadat.
Ha nem hiszed, nézd csak meg néhány gyártó elnevezését. Az Infiray eredeti neve iRay volt, csak megváltoztatták Inf iRay-re, egybeírva Infirayre, de mind az “Inf”, mind pedig korábban az “i”-betű az infrára utal. Egy időben a hőkameráikra rá is írták a saját márkájuk nevét, ami úgy hangzott “Xinfrared” (ld. fenti képen). A Guide hőkamerák nevében is ott az IR, mint InfraRed előtag, Track IR35, IR510, stb.
Ezért is “necces” a vadászati törvényben szereplő kitétel, miszerint “éjjellátó keresőtávcsövet” lehet használnia a sportvadásznak. Ez egy annyira általános megfogalmazás, hogy csak a találgatás megy, hogy ebbe a hőkamera beletartozik-e vagy sem. Az én álláspontom szerint beletartozik, hiszen mindegyik készülék lát éjjel. A 780, a 940 és a 8-10ezer nanométeres infrakamera is. Hullámhosszról márpedig a törvény semmilyen említést nem tesz. Hogy a köznyelv az előbbit “éjjellátónak”, az utóbbit “hőkamerának” hívja, az egy dolog. De valójában az előbbi hivatalos elnevezése az elektron-optikai képátalakító, legalábbis az analóg éjjellátóké. A digitális éjjellátókban és vadkamerákban egyszerű digitális CMOS vagy CCD szenzor van, ezért tudnak éjszaka és nappal is működni, annyi történik csupán, hogy nappali módban a szenzor előtt van egy infra-szűrő, hogy a képen ne legyenek fals színek, éjszakai módban pedig eltávolítja a készülék a szűrőt a szenzor elől, így az infrafény is bejut, amire a szenzor még érzékeny. Így viszont fekete-fehér képet alkot, mert ebben a tartományban már nincsenek színek. Az, hogy kell-e nekik fényvető vagy sem, attól függ, mennyire érzékeny szenzort raknak bele.
Ha tehát a törvényt percízen akarták volna megfogalmazni, akkor kitértek volna az elektron-optikai képátalakítóval rendelkező infrás eszközökre (analóg éjjellátók), a digitális szenzorral szerelt, alacsony hullámhosszú infraérzékeny eszközökre (digitális éjjellátók, csillagfény kamerák), és a digitális szenzorral, bolométerrel szerelt, hosszú hullámhosszú infraérzékeny eszközökre (hőkamerák) egyaránt. Ehelyett elintézték annyival, hogy “éjjellátó”. Hát kérem a fentiek közül éjjel mindegyik lát…és mindegyik “infrás éjjellátó”. Ez különösen furcsa úgy, hogy a törvény az “elektronikus képátalakítóval rendelkező optikai eszközöket” is említi, ami lefedne mindent, de nem ezt a kifejezést használták a törvény “puhításakor”. Elektronikus képátalakítóval rendelkező optikai eszköz továbbra is tiltott vadászati eszköz, kivéve a világítópontot és a lézeres távmérőt, de egy másik sorban az “éjjellátó keresőtávcsövet” engedélyezik.
Borítókép: Netflix – Éjszaka a Földön – ajánlom ezt a természetfilm sorozatot mindenkinek!
