Ne használj sok kamerát
Ha telepakolod a környéket 5-6-8 vadkamerával, lehet hogy átfogó képet kapsz a vadmozgásról, de ez több hátránnyal is jár. Egyfelől nem fog többé meglepetéseket tartogatni az erdő, és ezzel is kiveszel egy adagot a vadászat varázsából. Ám jelen cikk esetében az ok inkább egyszerű matematika: minél több kamerád van odakint, annál nagyobb az esélye, hogy valamelyiket megpattintják.
Beszéld meg a tagtársakkal
Ha nem különösebben nagy divat felétek a vadkamerázás, akkor jó ha megbeszéled a tagtársakkal, hogy te használsz ilyet, különben botrány lesz belőle előbb-utóbb (tanúsíthatom…). Minimum címkézd fel a kamerádat, legyen rajta a vadásztársaság neve és a tiéd is. Az odatévedő idegen ebből tudni fogja, hogy a kamera a helyi VT-hez tartozik, így talán(!) néhányuk kevésbé mer majd hozzányúlni. Az odatévedő vadásztárs pedig tudni fogja, hogy a tiéd, és nem valami rapsic leskelődik a környéken. Biztos lehetsz benne, hogy ha egy tagtárs meglátja és azt hiszi rapsicé, le fogja szerelni valamilyen módon, vagy még tönkre is teszi. Ez különösen akkor fontos, ha a kamera nem mindenki által ismert szórón, vagy dagonyán van, hanem elhagyottabb helyeken, amiből a tagtárs rapisckodásra gyanakodhat. A felcímkézés nem egyszerű dolog, hiszen ha látható helyen van, felhívja a figyelmet, ha nem látható helyen van, akkor meg úgy veszik csak észre, ha már leszerelték.
Ne rakd ki premier plánba
Bár kézenfekvő ötlet, hogy a kamerát kitedd a mindenki által használt szóró közepére, de értelemszerű, hogy ott járni fog más is rajtad kívül. A tagtársak is kimennek olykor lecsapázni, és a szórók általában kocsival megközelíthető helyeken vannak, márpedig ahová terepjáróval be lehet menni, oda lóval meg gyalog is, így kirándulókra is számíthatsz. Főleg ha településközeli a terület. Ha mindenképpen a szóróra vagy kíváncsi, de nem akarod, hogy a kamerádat boldog-boldogtalan kiszúrja, helyezd ki a szóró környékére a váltókhoz, kevésbé frekventált helyre. Amit ott felvesz a kamera az úgyis a szóróra igyekszik. De még jobb, ha a kamerát nem a szórók környékére teszed, hanem máshová. Erdőbe, váltóhoz, természetes dagonyához, dörgölőzőfához, gyümölcsöt potyogtató fához, stb., de mindenképpen olyan helyre, ahol általában a madár se jár, csak a vad. Ennek hátránya az, hogy a vadállományt ismerni fogod, de hogy mikor járnak a szóróra, azt nem fogod tudni.
Ügyelj arra, hogy mikor mész a kamerához
Ha olyankor mész, amikor jövés-menés van a környéken, akkor szemtanúid lesznek. Előbb-utóbb valakinek fel fog tűnni, hogy ott áll egy autó, vagy hogy az a jóember bement a sűrűbe, majd kisvártatva kijött. Vajon mit csinált bent? Van rá esély, hogy ha távoztál, megnézi más is, mi olyan érdekes odabent. Frissen esett hóban a lábnyomok is árulkodóak lehetnek. Használj képküldős kamerát, nem csak üzemanyagot spórolsz meg vele, hanem minimalizálod a feltűnő jövés-menést, nomeg a környéket se szagozod rendszeresen.
Ne hevederrel rögzítsd a kamerát
Az nagyon jó, hogy a vadkamerák úgy bele tudnak olvadni a fakéregbe, hogy 10 méterre eltávolodva már néha neked is keresned kell, melyik fára raktad ki. De a kamerákhoz adott gyári pánt már általában fekete, szürke vagy sötétzöld, néha nem rest a gyártó ezüst színű csattal is kínálni azt. Ha vékonyabb fára tetted a kamerát, akkor a pánt vége ott lóg, lóbálja a szél, vagy kötöttél rá egy masnit…legyen bárhogy, a lényeg, hogy a pánttal rögzített kamera 360-fokban látható lesz, és persze eltávolítani is könnyű. Sok kamerát tényleg úgy lehet kiszúrni messziről, hogy látod a vízszintes csíkot a fán. Mellesleg a legtöbb szagot is a pánt szívja magába, amit kézzel rendszeresen megfogsz, szanaszét hever a kocsiban, vagy otthon a szekrényben, stb. A fentiek miatt javasolt ennél komolyabb rögzítő eszközöket használni. A jól látható hevedernél még egy vékony, barna vagy fekete gyorskötöző is kevésbé feltűnő. A legbiztonságosasbb azonban az, ha a kamera fémházba téve bújik meg, és oly módon rögzítjük, hogy az nem látszik minden irányból (fába csavarozós megoldások), majd úgy tesszük ki, hogy ha van valami ösvény a környéken, akkor onnan nézve a fa takarásában legyen. Így lesz a legkevésbé szem előtt. Használhatunk acélsodronyos (kábelzáras) rögzítést is, de az ugyanúgy látható minden irányból. A fába csavarós rögzítési módoknak sokféle változata van a gyári vadkamera konzolos megoldástól a házilag készített verziókig.
Játék a pozícionálással
Az előző pontban már említettem, hogy jó ha a kamera a fa takarásában bújik meg. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy különféle tereptárgyak takarásába, vagy rejtekébe helyezzük. Bokor, vagy farakás mögé/közé, faágak villájába, kövek közé, takarást adó domb mögé stb. Ha fára szereljük, az is egy népszerű megoldás, hogy a szokásosnál magasabbra tesszük. Ugyanis aki erdőben bóklászik, az többnyire a talajt figyeli (hogy hova lép ugye), meg a környezetet mellmagasságig. Felfelé nem nagyon nézelődnek, így egy magasabbra szerelt vadkamerát kisebb eséllyel vesznek észre. Arról nem beszélve, hogy ha esetleg a kamerád nem teljesen láthatatlan vakuval rendelkezik, akkor a magasabbra szerelt készülék a vadat sem fogja zavarni, ugyanis azok mindig a fényforrást látják, nem a kivetített fényt. Ehhez persze már kell valamilyen eszköz, létra, mászófok, stb. A fába kézzel becsavarható mászófokok darabja egy ezres körül van, ha ilyenből 3-4db-ot beszerzünk, már meg is van oldva a dolog. Íjászboltokban lehet kapni leginkább.
Kamera-ghillie
Magyarországon még nem igazán terjedt el, de külföldről lehet rendelni, vagy házilag lehet készíteni vadkamera álcát (trail cam ghillie). Ezzel a kamera egy szőrös gumónak fog tűnni a fán, ami kevésbé vonzza a szemet, mint egy szögletes doboz.
Hasonló elvből indul ki a Minox DTC460 kamerája is, ami egy lapos profilú készülék, rásimul a fára, és az előlapjait a fa kérgének színéhez mérten tudjuk cserélgetni.
Ne felejtsük, hogy a kameralopások nagy többsége valószínűleg alkalmi tolvajlás, nem pedig előre eltervelt. Értsd valaki pont arra jár, belebotlik, gondol egyet és leszereli. Ha kábelzárral van rögzítve a készülék, akkor kicsi rá az esély, hogy elviszik, mert nem tudják levágni hétköznapi eszközökkel. Erővágóval, komolyabb fűrésszel, vagy akkus flexszel meg nemigen sétálgatnak az erdőben az emberek. Arra pedig ugyancsak kicsi az esély, hogy visszamegy érte később a megfelelő szerszámokkal. Nyilván nem teljesen kizárt, de a legtöbb lopás az “alkalom szüli a tolvajt” elven valósul meg a könnyű préda miatt. Ha már nehezebb az ügy, az tizedeli a tolvajok számát. Ha meg észre sem veszik a kamerát mert ügyesen helyeztük el, akkor nincs is miről beszélni.
