Az IRay E3+ (1. kiadású, 19mm-es) hőkamerája immáron kifutó modell lett (már polcokon a hasonló nevű, de továbbfejlesztett 2. kiadás), de egy tesztet azért mindenképpen megér, mert e régebbi modell is kategóriájában kimagasló teljesítményűnek számít, és biztos vagyok benne, hogy a használtpiacon is népszerű modell lesz.
Az E3+ hőkamera 384×288 pixel méretű VOX mikrobolométerrel rendelkezik, ami napjaink nagy átlagához sorolható. Ennyi adat azonban még édeskevés bármilyen összehasonlításhoz, de erről majd később értekezem.
Külső
A készülék építési minősége nem hagy kívánnivalót maga után, IP66 időjárásálló, 1m-ről leejtésig ütésálló, és -20-tól +50 fokig működőképes. Nem bonyolították túl a kezelését sem. Az alján fémfoglalatos állványcsatlakozó van, elöl az objektív fölött pedig találunk egy LED lámpát, ami csak kikapcsolt állapotban működtethető és nem valami erős, nagyjából táskában turkáláshoz elegendő, vadat utánkeresni nem valószínű, hogy ezzel fogunk. Az objektív alatt lézer pointer helyezkedik el, amivel a leírás szerint “társunknak mutathatjuk meg, hogy hova nézünk a hőkamerával”. A lézer egyébként egészen erős, próbáim alapján sötét növényzetre 150-200m-re elvilágít, világos felületre vetítve akár még messzebb is. A működését ugyanakkor nem nagyon értettem, a színpaletta gombot hosszan nyomva megjelenik a képen egy kis szálkereszt és ahol a szálkereszt van, oda világít a lézer pointer. Ez nálam nem a kép közepe volt valamiért, meglehet hogy gyártási szórás van a lézerpointer beépítésében és a szálkeresztet utólag kalibárlják hozzá, hogy lássuk a hőkamerában hová világít a lézer. Ha újra hosszan nyomjuk a színpaletta gombot, akkor a szálkereszt eltűnik és egy apró piros pötty jelenik meg a kijelzőn, az viszont már középen. Ekkor viszont a lézerpointer kikapcsol. Ezt a piros kis pöttyöt, pontosabban ennek pozícióját a kijelzőn a menüből lehet kalibrálni, de hogy mi ennek a jelentősége, arra nem jöttem rá.
A kamera tetején találjuk a bekapcsoló gombot, az USB csatlakozót, a színpaletta váltást szolgáló gombot, a nagyítást és a fotó/videó rögzítést szolgáló gombot. Meg egy státusz LED-et, ami bekapcsolás után zölden világít. Ez utóbbit a lesen én tuti leragasztanám. A kamera bekapcsolási ideje elég lassú, 3mp-ig kell nyomni a bekapcsgombot, hogy elkezdjen életre kelni a készülék és onnantól még 20mp, mire bejön a keresőkép. Szerencsére azonban a lesen már nem kell így ki-be kapcsolgatni, ha röviden megnyomjuk a bekapcs gombot, akkor a kamera készenléti, energiatakarékos módba áll, az újbóli megnyomáshoz meg rögtön bejön a keresőkép. Lesen, cserkelésen így érdemes használni.
Az okulár puha műanyag szemkagylót kapott, formája kissé ovális és szimmetrikus, így bármelyik szemünkhöz tehetjük. Szemüvegeseknek jó hír, hogy a szemkagyló visszahajtható, de egyébként is van dioptriaállítási lehetősége az okulárnak.
Objektív, látószög
Az IRay X-Eye E3+ optikája 19mm gyújtótávolságú (fix fókuszos, minden éles kb 10m-től a végtelenig), ami nagylátószöget jelent, hatalmas területet látunk benne. Szokás mondani, hogy szóróra való, én ezt részben (csak részben!) cáfolnám. Ez egy elég komoly szerkezetet, ráadásul az X-Eye E3+ még ahhoz a modell-generációhoz tartozik, mely fogadni tud előtétlencsét, aminek segítségével a 19mm-es gyújtótáv 35mm-re növelhető, így messzebbre is “nyúlhatunk” vele. Ez ugye optikailag növeli a hőkamera nagyítását, nem pedig digitálisan, tehát nem romlik a képminőség általa, mitöbb növeli az észlelési és az azonosítási távolságot.
Ahhoz hogy ezt megértsük, tudni kell, hogy egy hőkamerának nem igazán értelmezhető az úgymond “hatótávja”, hiszen akár a napot is láthatjuk vele, ami azért elég messze van. A hőkamerának az a lényeg, hogy a tárgyak/élőlények által kibocsájtott hő elég erős legyen az észleléshez, ám a hősugárzás jobban terjed, mint a látható fény, így sokkal messzebbről is észlelhető. Szükséges továbbá, hogy a hőt sugárzó érzékelt alak legalább 1 pixelnyi méretet lefedjen a szenzoron. Ezért adják meg a távolságot emberalakra vonatkoztatva, mert a hőkamera észlelési távolságát valamihez viszonyítani kell. Ha a vad (vagy ember) olyan messze van, hogy a képe kisebb mint egy pixel, akkor a hőkamera már nem érzékeli. Ha viszont növeljük az optikai nagyítást, akkor ugyanaz az élőlény ugyanazon távolságon már nagyobb méretű lesz a képen, ezért a hőkamera látni fogja, sőt minél több pixelt fed le, annál részletesebb képet látunk róla. Minél nagyobb az optikai nagyítás, vagy épp minél nagyobb a szenzor felbontása (vagy pixelsűrűsége), annál messzebbről tudjuk a vadat észlelni a hőkamerával. A digitális nagyítás itt nem játszik, ha egy vad egyetlen pixelt fed le, akkor csak egy pöttyöt látunk belőle, digitális nagyítással csak a pötty méretét növeljük, de attól az még egy pötty lesz. Optikai nagyítással viszont elérjük, hogy több pixelt is lefedjen, így kirajzolódik a formája, még több pixelnél pedig azonosíthatóvá válik.
Az előtétlencse opcionálisan vásárolható meg hozzá, de készüljünk fel, hogy ezek – a hőkamera objektívéhez hasonlóan – nem sima üvegből, hanem germániumból vannak. A germánium optikák adják a hőkamerák árának döntő hányadát, ebből kifolyólag az előtétlencse meglehetősen költséges buli, e cikk írásakor 190-200ezer Ft-ért láttam (jóllehet már ez is kifutó terméknek számít sjanos). A kamera maga most akcióban 534.000 Ft, így előtétlencsével együtt 720-730ezer Ft-ért lehet egy 19mm-es és egy 35mm-es hőkameránk. Azért az nem feltétlen rossz deal így 2019-ben. Különösképp azért nem rossz, mert itt az X-Eye E3+ új generációja, ami nem csak drágább lesz (amellett hogy jobb is), hanem kettéválik az E3+ modell, az új E3 Plus 19mm helyett 25mm-es lesz és nem lehet rá rakni előtétlencsét, továbbá jön az E3 Max, ami 35mm-es lesz és ez tud majd csak előtétlencsét fogadni (gondolom 50mm körülire lesz növelhető a gyújtótávja). Egyszóval ezt az utolsó lehetőség, ha valaki 19 és 35mm-es kamerát szeretne egy zsebben és nem dupla áron.
Itt azért még megjegyezném, hogy bár nem próbáltam az előtétlencsét, de úgy sejtem, hogy valószínűleg nem kompromisszummentes. Lehet hogy általa nő a nagyítás, de bekerül plusz egy elem/lencsetag az optikai rendszerbe, ami óhatatlanul is rontani fog valamit a rendszer áteresztő képességén. Szóval el tudom képzelni, hogy egy előtétlencsével kapott 35mm-es hőkamera bár nagyobb észlelési távolságot ad mint a 19mm-es, de nem lesz olyan érzékeny, mint egy valódi 35mm-es kamera.
A látószögről még annyit, hogy a tapasztaltaim alapján ez a 19mm nyílt terepen leginkább észlelésre alkalmas, azonosításra, bírálásra nemigen. Ha csak az a cél, hogy észrevegyük a vadat a hőkamerával, akkor többszáz méterig ki fog szolgálni minket az E3+. Ám azt a legjobb esetben is csak habitusból, esetleg a formából fogjuk látni, hogy disznót, őzet, rókát vagy nyulat látunk, de tapasztalatból mondom, nem lesz könnyű dolgunk. A teszt alatt nem egy szaldó nyulat rókának, és nem egy 200 méterre lévő, legelésző őzet disznónak néztem. Utóbbinak ugye lent van a feje, nem látszik a hosszú nyak a hőkamerán messziről, és ha még ide-oda mozog is, meg többen is vannak, simán turkáló disznóknak nézi őket az ember.
Ha azonban szeretnénk ennél komolyabban is látni nagy nyílt terepeken, akkor 35-50mm körüli gyújtótávra van szükség. Azzal viszont értelemszerűen kisebb szeletet látunk egyszerre a tájból.
Kereső kijelző
Az IRay X-Eye E3+ kijelzője 720×540 pixel felbontású, ami nem rossz, de az új modellek ennél komolyabb LCD-t kapnak majd. Ne keverjük össze, ez nem a hőkamera (mikrobolométer/szenzor) felbontása, csak a kereső kijelzőé. A kettő nem ugyanaz! A keresőkép nagyítása jó, annyira nem érezzük, hogy egy egérmozit bámulunk, de azért itt is van még hova fejlődni. Úgy tudom az új modellek ebben is jobbak lesznek, nem csak nagyobb felbontású LCD-t kapnak, de nagyobb keresőnagyítást is, így szélesvásznú feeling várható a nézőképben. Az OLED kijelző sajnos IRayéknél még várat magára. A kijelző fényereje állítható a menüben, de akármit csináltunk, az így is úgy is vakítani fogja a sötéthez szokott szemünket, szóval érdemes nem a célzó szemmel használni a hőkamerát, hogy ha kamerázás után közvetlenül célzásra kerülne a sor, akkor ne a vaksi szemünkkel nézzünk a céltávcsőbe.
Az E3+ képfrissítése 50Hz, ami azt jelenti, hogy pásztázáskor nem szaggat a kép. Kivéve ha automatikusan kalibrálni kezd a készülék, amit néha elég gyakran, néha ritkábban csinál, olyankor egy pillanatra megakad a kép. Apropó kalibráció. Ez lehet automatikus és lehet manuális is, az automatikusba nincs beleszólásunk, az csak úgy van, menet közben, és bizony van hangja. Hangosnak nem mondanám, de még készenléti állapotban is kalibrál a kamera, aminek a finom kattogását hallani fogjukk magunk mellett a lesen. Hogy a vad meghallja-e, az egy jó kérdés. Ez közeli, gyanakvó disznónál azért határeset lehet. Összehasonlításom alapján hangosabban kalibrál, mint a Dali S240E.
Mikrobolométer, képminőség
No akkor beszéljünk a szenzorról, vagyis a mikrobolométerről. A felbontása mint említettem 384×288 pixel, a pixelméret pedig 17 mikron. Ez jelenleg jónak számít, de azért sem a legjobb. Normál nagyításon ebből nem sokat fogunk érzékelni, az E3+ képe éles és kontrasztos. Akkor jön ki a 384-es szenzor hátránya, amikor bele akarunk nagyítani a képbe digitálisan, erre ugyanis 2x és 4x opciók is vannak, de értelme nem sok, mert öklömnyi pixelekre esik szét a kép. Ennek a digitális nagyításnak akkor lesz igazán értelme, ha majd jönnek a 640×480, 800×600 ne adj Isten 1024×768 pixeles mikrobolométerek. Ezeknél már lesz hova/mibe nagyítani…ideális esetben, bár erről még sokat lehetne beszélni, erre majd egy külön cikk fog értekezni. Valamennyit azért így is ér a nagyítás, a mintavideón látszanak a kb. 130-150 méterre lévő kocák a malacokkal, rájuk nagyítva azért – mégha öklömnyi pixelekből is de – felsejlik a vaddisznó-forma.
Az IRay X-Eye E3+ igazi erénye azonban nem a felbontás, hanem a kiváló termikus érzékenység (NETD érték), ami gyári adat szerint 30 Celsius fokon kisebb vagy egyenlő, mint 50 milli-Kelvin (mK). Ennek köszönhetően egy olcsóbb hőkamerához képest az IRay képe olyan, mint amikor feloszlik a köd a tájon. Látjuk az összes bokrot, gazt, mezsgyét, a fatörzsek, faágak éjszaka halványfehéren világítanak, az égbolt fekete, jól elkülönül a horizonttól, az állatok pedig majd leugranak a hőkamera-képről, úgy világítanak. Ld. az alábbi képeken. Az 50mK-es NETD továbbá akkor az igazi áldás, amikor nyár közepén a még este is 30-32 fokos talajra sétál ki az alig magasabb testhőmérsékletű disznó, ám az IRayt egy ilyen szituáció se fogja zavarba hozni véleményem szerint (április folyamán teszteltem, nyilvánvalóan 32 fokban nem tudtam kipróbáln).
(Az alábbi képek utólag 200% nagyítást kaptak)
Észlelési távolság
Az E3+ észlelési távolsága a gyári adat szerint emberalaknál 739 méter. A tesztjeim alatt azt tapasztaltam, hogy a nyulakat jó 300 méterig lehet látni vele, az őzeket pedig minimum 500 méterig. Érdemben bírálni (értsd felismerhető részleteket látni) ezzel a 19mm-es látószöggel én azt mondom hogy úgy 50-60 méterig lehet. Az azonosítás kategóriája a vadászatban azért más, katonai használatnál az észlelés-felismerés-azonosítás szentháromság (amivel a hőkamerákat katonáék jellemezni szokták) nagyjából annyiban kimerül, hogy “látjuk hogy valami van ott”, “látjuk hogy egy ember az” vagy “látjuk, hogy egy ember fegyverrel a kezében”. A vadászatnál ennél azért több kell az azonosításhoz, itt azt nevezhetjük annak, ha meg tudjuk különböztetni a rókát a sakáltól vagy a kant a kocától. Ehhez viszont jóval több képi információra van szükség, mint a katonáknak egy kézben tartott fegyver felismeréséhez.
Az agancs a hőkamerán egyébként olykor jól, olykor pedig alig látható, hiszen nem sugároz annyi hőt, mint a test. Ez környezetfüggő is persze, nem mindegy milyen hőmérsékletű talaj/növényzet van az agancs mögött, és a színpaletta váltogatásával is célt érhetünk az agancs vizsgálatakor.
Színpaletta
A színpalettában megtaláljuk
- a fehér kiemelést (a meleget sugárzó képi elemek fehérrel, a hidegebb részek feketével-szürkével látszanak),
- a fekete kiemelést (a hőt kibocsájtó elemek feketék, a táj szürke),
- a fehér kiemelést vörössel festve (az első verzió, de a legmelegebb képi elemek – értsd élőlények – vörös színt kapnak a fehérre),
- a klasszikus, hőkamerás vas színt (lilás alapon zöld-sárga-vörös kiemelések)
- és egy a gyártó által Birdnek titulált, kontrasztosított fehér kiemelést. Ez egy dinamikus hőkép, ha nincs határozott hőforrás a képen, akkor olyasmi mint a fehér kiemelés csak jóval kontrasztosabb. Ha viszont bekerül egy vad a képbe, akkor elsötétül minden és szinte csak a fehérren világító vad látszik a képen, minden más fekete.
Az elvakításról
Ha nem akarjuk hogy nagyon elvakítson a hőkamera képe a lesen, akkor érdemes az időnkénti pásztázást a Bird móddal végezni, és csak akkor átváltani másik képmódra, amikor a Bird nagy feketeségében valami fehéret látunk. Még jobb trükk ennél, amit sikerült kiagyalnom, hogy veszünk egy fegyverlámpára való, kisméretű vörös szűrőt, visszahajtjuk a hőkamera szemkagylóját (ha nincs akkor még ezzel se kell bajlódni), és ráhúzzuk kupakként a színszűrőt. A látott kép így vörös lesz, egy picit azért még így is vakít, de klasszisokkal jobb lesz a szemnek a vörös kép, utána simán tudunk még keresőtávcsőbe is nézni, nem leszünk félszeműek a sötétben, jóval hamarabb visszanyerjük a sötétbenlátásunkat.
Fotó-Videó
A kamera képes fotó és videó rögzítésére, de ne lepődjünk meg, amikor szembesülünk vele, hogy mindezt a 2000-es évek elején népszerű Nokia mobilok képminőségével teszi. Én elsőre meglepődtem rajta, pedig a dolog tök logikus: egy 384x288pixel felbontású szenzor ugyanekkora fotót és videót tud készíteni, ami – így 2019-ben le se merem írni – nem több mint 0,1 megapixeles. És ha majd jön a jelenleg még elérhetetlen csúcsnak számító 1024-es hőkamera szenzor, azzal is majd csak 0,8MP-es képet vagy videót fogunk tudni készíteni. No persze a gyártók ki fognak találni valami okos felméretezési algoritmust, a Pulsar például már megtette. Ám olyan rögzíthető FullHD videominősége szerintem soha nem lesz a hőkamerának, mint például egy digitális éjjellátónak. Ez persze nem vonatkozik a keresőképre, ott azért egy 1024-es kamerával már igen komoly részleteket lehet látni (konkrétan a szőrszálakat az állaton), ráadásul ezt befolyásolja a keresőkijelző felbontása is. Én most csak a rögzíthető fotóról, videóról beszélek.
A képek, videók megtekintése kissé trükkös. Az egyik módszer, hogy letöltjük a “Xeye Pro” nevű applikációt Androidra vagy iOS-re, de már ez is akadályokba ütközik, ugyanis ha nem olvasod ezt a tesztet, vagy nem nézted meg a Leitz webshopjában a leírást, akkor nem fogod tudni, hogy mit kell letölteni. A használati útmutató ugyanis csak annyit ír, hogy le lehet tölteni az appot, de hogy milyen appot, az nem derül ki belőle. Az “IRay”-szóra rákeresve meg az Áruház nem talál semmit persze… Szóval Xeye Pro-ra kell keresni.
Maga az applikáció faék egyszerűségű, a kamerán be kell kapcsolni a Wifit a menüjében, majd csatlakozni kell hozzá a telefonnal vagy tablettel (effektíve az elérhető Wifi-hálózatok között ki kell választani a kamerát). A Wifi jelszó se derül ki sehonnan, se használati útmutatóból, se egyéb leírásból, így én próbaképp beblöfföltem az 12345678-at és láss csodát, elfogadta. 😀
Utána az appban rányomunk a középen lévő nagy Connect gombra és onnantól él a móka. Itt meg is változtathatjuk a Wifi jelszót ha akarjuk, illetve láthatjuk a kamera képét a telefonon kissé akadozva. Készíthetünk fotót, videót vagy megtekinthetjük (egy külön ftp nevű mappában) a telefon-csatlakozás előtt készült képeket.
Ha nem applikációval hanem számítógépen keresztül akarjuk megnézni a rögzített képanyagot, az még trükkösebb. Részben hasonlóan kell eljárni, vagyis a számítógéppel csatlakozunk a kamerához Wifin keresztül, majd a netböngészőbe be kell írni a webcím helyére az ftp://192.168.11.123/ címet és akkor fog csatlakozni a PC a kamerához. Windows-zal nem próbáltam, Mac esetében ilyenkor felajánlja, hogy a fájlkezelőben nyitja meg a tartalmat ami azért kényelmesebb mint egy böngésző. Sajnos azt kell mondjam, hogy a videók rögzítése valamiért nem stabil, nálam több elkészített videó is úgy járt, hogy nem tudtam megnyitni utólag. El is fogott a méreg, hogy nyolc mintavideót csináltam ehhez a teszthez, amiből 3-ról kiderült, hogy nem játszható le. Remélem ezeket a bakikat az új modellben már javítják.
Összegzés
Az IRay X-Eye E3+ egy remek hőkamera, két márka egy-egy modelljét kaptam tesztelésre és nem véletlen, hogy ennek készült el később a tesztje, nem a másiknak, ami egyébként egy Dali S240E. Klasszisokkal jobb annál a Dalinál ez az IRay, igyekeztem is többet próbálgatni. No persze közel kétszer annyiba is kerül a Dalinál. Ezért is mondtam a teszt elején, hogy csupán annyit ismerve hogy 19mm-es meg 384×288-as szenzorú, még nem ad lehetőséget arra, hogy bármit bármivel összehasonlítsuk, hiszen az előbb említett Dali S240E is ugyanilyen specifikációjú, mégis nagyságrendekkel elmarad az IRaytől. Az E3+ tehát kategóriájához képest szuperjó képminőséggel, hőérzékenységgel kényeztet minket. Jóllehet lehetőség van a nagyítását egy egyszerű – bár méregdrága – előtétlencsével növelni, de kifutó modell lévén elképzelhető, hogy a nagyítólencsét nehéz beszerezni. A 19mm meg azt jelenti, hogy a hőkamerának effektíve nincs nagyítása. Én azt látom az új modellek érkezésével, hogy a gyártók kezdik is már elengedni a 19mm-t, az új kamerák már 25-30mm-en indulnak, ami kb 1,5x-es nagyítást jelent.
Az IRay Xeye E3+ továbbá tud fotót/videót is rögzíteni, bár ez a lehetőség, meg a hozzá tartozó applikáció, böngészős megoldás, meg en bloc az egész használati útmutató sajnos tipikusan kínai, amolyan kötelező minimum szint. Ezt sosem értettem a távol-keleti népekben, hogy ha már a hardvert megcsinálják rendesen, akkor a “resztlire” miért nem veszik a fáradtságot? Oké, nézzük a jó oldalát, legalább a használati útmutató nem egy másik termékről szól, és nincs tele helyesírási hibákkal. Már ez is valami. Az azonban nem derül ki az útmutatóból sem, hogy a pl. Rectile positioning (szálkereszt pozícionáliás), vagy épp a B és S típusú manuális kalibrálások konkrétan mit jelentenek. Ja, a termékhez jár magyar nyelvű használati útmutató is.
Az IRay X-Eye E3+ hőkamera e cikk írásának kezdetekor kifutó termékként volt megvásárolható, de mire a tesztelési időszak befejeződött, addigra az utolsó darabok is elfogytak. Az E3+ új verziója kapható már csak, nagyjából annyiért, amennyi eredetileg volt az E3+. Ára 574.000 Ft, annyiban tud többet a tesztben szereplőnél hogy nagyobb a kijelzőfelbontása, 19 helyett 25mm-es a gyújtótávolsága (kb 1,5x nagyítás, manuális fókuszálás) és nem lehet már előtétlencsét feltenni rá, az a még eggyel drágább X-Eye E3 Max kiváltsága lett, ami alapból is már 35mm-es, előtétlencsével pedig – valószínűleg – 50mm körüli gyújtótávot lehet majd kihozni belőle.
