Mekkora méret?
Kezdjük is a formával. Alapból azért hívják 18650-nek, mert 18mm az átmérője és 65mm a hossza, de ez csak az elmélet. Különféle kialakítások és hosszok léteznek ugyanis. A 65mm-es standard méret a védelem nélküli, sík pozitív oldalú verzió mérete.
Aztán erre jönnek a további változatok, amik hosszabbak:
- a túltöltés/túlmerülés védelemmel rendelkezők mérete önmagában 2-4mm-rel hosszabb,
- a dudoros pozitív oldallal rendelkezők mérete önmagában 1-2mm-rel hosszabb.
Ebből fakadóan kaphatunk a boltban 65mm, és akár 70mm hosszú 18650-et is, attól függően, hogy milyen a pozitív-kialakítás és van-e benne védelem. A lapos pozitív oldalút iparinak nevezik, mert ezeket alapvetően beépítésre, leforrasztásra, zsugorfóliában egymásba kötésre tervezték. De – vesztünkre – megjelentek a vadász-készülékekben is cserélhető akkuként, nehogy már könnyű legyen az élet.
Ha a készülékünk elemháza rugós, és van benne bőven hely, a rugóspirál a 2-3-4mm difit kimozogja, olyankor könnyebb helyzetünk van. De nem minden készülék ilyen. Van amelyikben rugó sincs, csak egy merev fémlap, vagy csak egy jócskán összenyomott rugó, ami nem enged sok játékot. Ha ezeket gyárilag 65-67mm-es akkura tervezik, és egy 69-70mm-est akarunk beletenni, nem fogjuk tudni rácsukni a fedelet, rátekerni a kupakot, stb. Erre ügyeljünk! Ha lámpából, vadkamerából stb van otthon többfélénk, próbálgassuk bele.
3.6 vagy 3.7 Volt?
Ami a feszültséget illeti, egy lítium-ion 18650 akku lehet 3.6 vagy 3.7V-os. Mindegy melyiket vesszük, ez a névleges, standard feszültség. Maxra feltöltéskor 4.2V-ra töltődnek, teljesen lemerülve pedig 2.5 – 3.0V-osak, tehát az, hogy 3.6V v. 3.7V, teljesen mindegy.
Hány milliamperóra (mAh)?
A kapacitást viszont érdemes figyelni, mert az szabja meg, hogy egy töltéssel mennyi ideig megy a készülékünk, és van a piacon 1500-tól 4000mAh-ig mindenféle. Sőt találunk a kínai piacon 6-8-9000mAh-sakat is, de ez kamu, hamisítványok, nem létezik ilyen, technológialag lehetetlen. 800Ft /darab áron meg pláne. 😀 A legkomolyabb elem- és akkugyártók sem tudtak még ebből a formátumból 4000mAh-nál többet kipréselni (és azok már 10ezer Ft körüliek). 4000mAh-nál többet már csak 21600-as formátum tud.
Azt viszont fontos tudni, hogy nagy általánosságban az 1500mAh-tól kb. 3000mAh-ig terjedőket nagy áramfelvételű eszközökbe tervezik, mint például egy zseblámpa, fegyverlámpa, vagy akár egy infravető. Míg a 3200-3500mAh-sakat hosszabb üzemidőhöz, és kisebb áramfelvételhez, ilyenek az elektronikus eszközök (laptop, hőkamera). Sokáig a 3500mAh volt ezen akkuk teteje, de manapság itt-ott megjelentek már a 3850mAh-s és a 4000mAh-s telepek is. Óriási különbséget azonban párszáz milliamperórától ne várjunk! Ha a hőkameránk a gyakorlatban 3 óra működést tud egy gyári, 3200mAh-s akkuval, akkor kb negyed órával fog többet tudni egy 3500-assal, és 45 perccel többet egy 4000mAh-ssal. Ilyen 15-20 perceket meg észre se veszünk, mert ennyi difi felhasználásfüggő is lehet. Ahhoz, hogy jelentős akkuidő növekedést tapasztaljunk, 5-6000mAh-s akku kéne, de azt csak az egyedi akkumulátorok tudnak.
Tovább bírja az a kamera, amiben két darab 18650 üzemel?
Erre nincs teljesen egzakt válasz, mert a gyártástechnológián múlik. Ha a gyártó például 2db akkut párhuzamosan köt be, akkor marad a 3.7V feszültség, de a kapacitás (mAh) a duplája lesz, amivel kétszer annyi ideig bírja a kamera egy töltéssel. Ha sorosan köti be, akkor 7.4V feszültség lesz, ám a kapacitás (mAh) és vele együtt az üzemidő marad annyi, amennyi egy akkuval lenne. Az, hogy a bekötés párhuzamos vagy soros, abszolút a gyártástechnológián múlik, azon, hogy a felhasznált elektronika a kütyüben milyen feszültségen üzemel. Ezt meg sajnos nem kötik a felhasználók orrára, de nagy általánosságban az a jellemző, hogy kamerák esetén a bekötés párhuzamos, mert a hosszabb üzemidőt helyezik előtérbe, lámpák esetén meg soros, a nagy teljesítményfelvétel miatt.
Mi van akkor, ha nagy kapacitású, pl 3500-4000mAh-s akkut teszek mondjuk egy bika fegyverlámpába vagy infravetőbe?
Hiába nagy kapacitású, ha emellett nem tud stabilan elég feszültséget, áramot leadni a nagyteljesítményű lámpának. Ilyenkor az akku túlhevülhet, ami cellakárosodáshoz vezet és még veszélyes is. Vagy csak simán a lámpa gyengén fog világítani…ha világít egyáltalán, attől függ milyen elektronika van benne. Az, hogy egy 18650 akku mennyi feszkót tud stabilan leadni, egyes jobb minőségű darabokon jelölik, de az is lehet, hogy utána kell járni ennek az adatnak a neten. Nagy általánosságban a nagy kapacitású (3200-3500mAh) akkuk általában 5-8-10A-t tudnak, hőkamerába valók. A kisebb kapacitásúak meg gyakran 15-20, akár 30A-t, ezek nagyteljesítményű lámpába valók. Persze ez sem fekete-fehér mert például az Olight néhány komoly lámpájába 3500mAh-s kapacitású és “mindössze” 10A-s akkut tesz (a fekete színű Olight), mégis működik, szóval a fent leírtak csak sorvezetők.
És mi az a Wattóra (Wh), amit 1-2 akkun jelölnek?
A kapacitás és a feszültség egyfajta szorzata, de inkább ne bonyolítsuk, sokkal előrébb úgysem leszünk vele, és már így is elég bonyolult a történet.
Szóval akkor milyet vegyek a készülékembe?
Ha hőkamera vagy éjjellátó, akkor 3200-3500mAh-sat, vagy ha ki akarod maxolni, elmehetsz 4000-ig, de figyelj a méretre!
Ha puskalámpa, infravető a delikvens, akkor 2200-2600-3000mAh körülit, és nem árt ha tud legalább egy 10A-t a nagy energiaigény miatt. És szintén figyelj a méretre!
Ha vegyes a történet, mint mondjuk egy PARD céltechnika beépített vetővel, vagy egy Boly BG310/410/710 vadkamera, ahol igény van a hosszú üzemidőre is, meg az infravető miatt a nagyobb teljesítményre is, ott – szerintem – menjünk valamiféle arany középúton a 2800-3200mAh között, 8-10A-rel. A PARD például gyárilag védelemmel ellátott, dudoros pozitívú 3200-asat ad a készülékeihez ami 8A, a Boly meg védelem nélküli, dudoros pozitív 2200-ast ismeretlen amperrel. A Bolyba védelemmel ellátott 18650 bele se megy, szóval igen, figyelj a méretre is.
Ez mán’ megint nem egyszerű, hogy húzná meg…
