Az optimális belövési távolság attól lesz optimális, hogy itt lesz egy olyan ideális íve a lövedék röppályájának, hogy a szokásos 50 és 150m közti távolságon (könnyebb, gyorsabb kaliberek esetén akár 170m) nincs szükség célpontáthelyezésre, továbbá még egy nagyobb 200-220 méteres távon is minimalizálhatjuk a lövedékesést, ami így akár a felére is csökkenhet egy 100m-re nullázáshoz képest.
Szokták mondani, hogy 100m-en 4 centi magas lövés az OBT. Ám ez csak egy nagy átlag, ugyanis az OBT rengeteg mindentől nagymértékben függhet: a használt kalibertől, a lőszerfajtától, a lövedéktömegtől, a csőhossztól, és bizony még a távcsövünk magasságától is. De ne szaladjunk ennyire előre.
Az OBT úgy néz ki, hogy a puskánknak lesz egy nulla pontja 100m-en belül, illetve 100m-en túl is, ezáltal a szokásos 100-as távolságon pár centi magasat fog lőni, ami még azért egy róka lapockában is benne lesz, hát még egy disznóéban.
Példa: 6.5 CM Norma Whitetail
Például az én 6.5 Creedmoor puskámnál, Norma Whitetail lőszert lőve, egy kissé magas szerelékű Rico 2 céltávcsővel (65mm távcsőmagasság!), ha 50m-en van a nulla, akkor 150m-en is nulla. 100-on 2.3cm magasat lő a puska, 200 méteren pedig 7.1 centi a lövedékesés (ld. alábbi ábra). Ezzel tehát mondhatnám azt is, hogy a puskát 50m-re lőttem be, de úgy is, hogy 150-re, viszont előbbi jobban hangzik, hiszen rengeteg 50m-es lőtér van Magyarországon, 100m-es már kevesebb, 150m-es pedig még kevesebb.
Nekem nagyjából ez az OBT. Az 50-es nullánál néhány métert variálva 0.5-1 centiket lehet még nyerni. Például, ha nem 50m-re lövök nullát, hanem 48-ra, akkor 100 méteren 2.7cm magas lesz (tehát buktam 4mm-t), 200-on viszont 6.2-6.3cm-t esik (tehát nyertem majdnem 1 centit). Az más kérdés, hogy ezt nem igazán érdemes túllihegni, mert az a pár milliméter, max egy centi a kezünkben és a csőben is benne van. De ha valaki nagyon precíz akar lenni, vagy nagyon messze akar lőni, akkor érdemes tökölni vele.
Ha ugyanezt a szettet 100 méterre lőném be, akkor a magas távcsőszerelékem miatt 50 méteren még 1.2cm-rel alacsony lenne a lövés, 100-on nulla, 150-en -3.3 centi esés, 200-on -11.6 centi, 300-on pedig kb. -46 centi. Magyarán az OBT-hoz képest 150-200 méteren uszkve 3-4 centit bukok azzal, ha 100-ra lövöm be. Ez azonban csak a 6.5 Creedmoora, és a standardnak nevezhető Norma Whitetailre igaz. Ha mindezt átültetem egy .30-06-os kaliberre, vagy épp a lőszert cserélem egy long-range típusú Norma Bondstrike-ra, már teljesen mások lesznek a számok! Ez a nyolc változó (tehát a kétféle kaliber: 6.5CM vs. .30-06; illetve a kétféle lőszer: Whitetail vs. Bondstrike; továbbá a kétféle nullázási pont: 50 vs. 100m) is igen jelentős különbségeket hoz. Lásd az alábbi ábrát (felhívom a figyelmet, hogy még mindig 65mm-es távcsőmagasságnál tartunk!):
Aki telefonon nézi a grafikont, annak részvétem, de a lényeg, amit látni kell a következő:
- Ha 50m-re nullázom a négyféle kombináció bármelyikét, akkor 100m-en 2.3-2.8cm között lesz a magaslövés, ami lássuk be, elhanyagolható. A mérték is, a kombinációk közti különbség meg pláne. Viszont közelében sincs a sokat emlegetett 4 centinek, mégpedig a távcsőmagasság miatt!
- 200 méteren már jelentős különbségek jönnek. A legjobb eredményt a 30-06 Bondstrike 50m-es belövéssel adja, mindössze 3.7cm-t esik, tehát jóformán 200-ig célpontáthelyezés nélkül lőhetünk vele bármire. Az más kérdés, hogy régi kaliber, klasszik huzagemelkedés, fene tudja, hogy egy modern, csónakfarú lövedéket mennyire visz majd jól. Viszont rögtön ott van alatta a Bondstrike 6.5CM 50m-es nulla ponttal, és ezt kalibert kifejezetten erre találták ki. A leggyengébb eredményt itt is, és egyébként is a 6.5CM Whitetail adja, amit 100m-re lövünk be. Ez már 11.7cm-t esik 200-on, nyolccal többet, mint az előbbi kombinációk.
- 300 méteren a nyolcféle kombináció már igen változatos szórást mutat. Az 50m-re belőtt Bondstrike kalibertől függetlenül ugyanazt nyújtja (papíron, a pontosság egy másik kérdés, most csak a fölétartásról beszélünk). A Whitetail long-range képességeinek hiánya itt már egyértelmű, bár nagyot tudunk menteni, ha 30-06-ból lőjük és 50m-re nullázzuk, hiszen jóideig pariban van a legjobbakkal, csak a vége felé marad le. Eztán jön a többi kombináció, bár a Whitetail 6.5CM 50m-es belövéssel például 230m-ig igen szépen repül, 250m fölött vérzik csak el. A sereghajtók pedig a 100 méteres belövések a standard lőszerből, így összességében 19cm difiről is beszélhetünk a legjobb és a leggyengébb között 300 méteren.
Az, hogy rövid (51cm) vagy hosszú (61cm) cső, kb 2 centinyi esést számít egy 30-06-os standard softpoint lőszernél 200 méteren.
Ellenben a távcsőmagasság brutális eltérést is okozhat! Egy alacsonyra szerelt, klasszikus céltávcső, ami 40mm-rel van a cső fölött lehet például az egyik véglet, egy hidas szerelékkel felpakolt, kompakt hőtechnika, ami 65mm-rel van a cső fölött, a másik véglet. Míg az előbbi 50m-re kinullázva, 200 méteren esik mondjuk 11.6 cm-t, úgy ugyanazzal a lőszerrel, belövéssel, de magasabb optikával csak 4.2cm esést kapunk. Mert változott az OBT, nem is kicsit. Emiatt
igencsak ügyeljünk arra, hogy milyen magasra van szerelve a céltávcsövünk, és ezt állítsuk is be becsülettel a ballisztikai kalkulátorokban, mert ez a paraméter nagyon meg tudja változtatni a matekot a 200-300 méteres lövéseknél!
A távcsőmagasság precíz számolására van képlet*, de már az is korrekt eredményt hoz, ha egy tolómérővel, vagy centivel lemérjük kihúzott tolózárral az ütőszeg, illetve a távcső frontlencséjének közepe közti távot.
*A képlet így hangzik: (Tolózár átmérője / 2) + (Frontlencse átmérője / 2) + (Objektív alja és a tolózár teteje közti távolság) = Távcső magassága
Node mi az, amire – a ránk, hazai vadászokra, hazai körülmények közt jellemző max 200 méteres lövéseknél – nem kell figyelni, de benne van a manapság oly népszerű ballisztikai kalkulátorokban? Ez a tengerszint feletti magasság, a hőmérséklet, a légnyomás és a páratartalom. Ezek befolyásolják ugyan a ballisztikát, de egyenként, sőt együtt is annyira minimálisan, hogy azzal nekünk nem igazán érdemes minden vadászaton foglalkozni. Ha az Alföldön száraz, pattogó, téli mínuszokban eleresztesz egy golyót 200 méterre, vagy egy másik alkalommal a Kékes mellett, egy párás nyári estén ugyanilyen távra, szerény ismereteim szerint maximum 1 centi eltérés lesz a kettő között (200-on). Persze azért állítsuk be ezeket adatokat a beépített ballisztikai kalkulátorokban, de ha elfelejtetted a nyári 25 fokról télen levinni 5-re, vagy a 40%-os páratartalomról felvinni 85%-ra, nem emiatt fogod elhibázni a disznót 170 méterről. Javasolt egy itthon tapasztalható középértéket beállítani, mondjuk egy 70%-os páratartalmat, egy 15 fokos hőmérsékletet, és a vadászterületünkre jellemző tengerszintfeletti magasságot, aztán csókolom.
Node honnan is az okosság? Javaslom mindenkinek a Norma weben elérhető ballisztikai kalkulátorát, ahonnan a fent leírtakhoz vettem az adatokat, és ahol ti is megadhatjátok a rátok jellemző paramétereket, és kikísérletezhetitek, hogy a ti kombinációtokban hol lesz az optimális belövési távolság. Azt mondod tök mindegy, mert a távcsövedbe épített kalkulátor úgyis kiszámolja? Igazad van. De közben mégsem. Nem mindegy, mennyire nagy fölétartást, kell számolnia annak a kalkulátornak a távcsövedben. Lehet, hogy ha túl nagy, akkor egy hosszabb lövésnél már a képernyő alján kell célozz. Lehet, hogy félremérsz az LRF-fel és fals adatot számol, azzal is megszívhatod. Ám ha OBT-re lőtted be a puskát, akkor tudod, hogy 150-170m-ig nem is kell foglalkozz bármiféle fölétartással, méricskéléssel. Oké, hogy itt a kezünkben a legmodernebb technológia, de ez nem jelenti azt, hogy akkor már nem is kell gondolkozni.
Zárszóul pedig álljon itt egy kis hegyibeszéd. Egyre népszerűbbek a ballisztikai kalkulátorok manapság, lassan alapvető dolog lesz a digitális céltávcsövekben. Ne felejtsük azonban, hogy a kalkulátor nem tesz jobb lövővé!
A nagy távolságú lövésekhez gyakorlat kell, szóval aki eddig 150-nél sosem lőtt messzebb, ne csábítsa el a tény, hogy megmutatja a távcső hova kell fogni 300-ra!
Ez nem magas lóról beszélés, ugyanis rám is vonatkozik.
