Vágjunk is a közepébe:
Time Lapse
A vadkamerákat alapvetően arra találták ki, hogy mozgás esetén készítsenek képet. A Time Lapse funkció feladata viszont, hogy mozgástól függetlenül, beállított időközönként készüljön kép. Beállítástól függően ez lehet akár percenként, néhány percenként, óránként, vagy napi egy alkalommal, stb. Utóbbit lehet arra használni, hogy ha nincs mozgás, a kamera akkor is küldjön egy életjelet, hogy megvan még és működik. A Time Lapse gyakorta energiaigényes, gyorsabban eszi az elemeket, akkut, még akkor is, ha csak napi egyszer készít képet. Vannak kamerák ahol a mozgásérzékelős és a time lapse mód együttesen tud működni, másoknál vagy az egyik, vagy a másik választható csak.
Záridő, zársebesség, redőny, shutter speed
Ez mind ugyanazt jelenti, csak a fordítás más. A kamera expozíciós idejét jelenti, de nem minden modellnél állítható. Ha rövidebb időre van állítva, akkor a kamera gyorsabban exponál, a mozgó állatok kisebb eséllyel mosódnak el a képen, viszont ezzel kevesebb fényt is enged be az optika, mesterségesen kell kivilágosítania a képet a vadkamerának, ami zajt eredményez. Hosszabb expozíciós időnél kevesebb lesz a zaj, de jobban elmosódik a mozgás. Ez az elmélet. A gyakorlatban olyan kicsi intervallumban lehet állítani ezt a funkciót a vadkamerákon, hogy érdemi változást nemigen fogunk tapasztalni.
Vakuerő, Flash power
Ez értelemszerű, de pár szót mégis mondanék róla. Ha erősre állítjuk a vakut, tisztábbak (zajmentesebbek) lesznek a képek, mert több fényt kap a jelenet, viszont ennek nyilván nagyobb a fogyasztása. Ha kisebb erőre állítjuk a vakut, sötétebb vagy zajosabb lesz a kép, cserébe a közeli tárgyak nem égnek ki.
PIR érzékenység, PIR sensitivity
A “PIR” a kamera mozgásérzékelője. Az érzékenysége három fokozatban állítható. Low, vagyis alacsony fokozatban csak akkor készít képet a kamera, ha relatíve huzamosabb ideig érzékel mozgást, ergo egy átrepülő madár nem fogja beindítani. Ilyen esetben viszont egy szórón eszegető vadnál elképzelhető, hogy percekig nem exponál a kamera, mert a vad mozdulatlan, vagy csak rövid időre mozdul meg. High, vagyis magas érzékenységű állásban a pillanatnyi mozgásra is exponál a kamera, ennek hátránya viszont a fals képek megszaporodása lehet, amit szélmozgás, madarak, bogarak is beindíthatnak.
Intervallum, PIR interval
Azt jelöli, hogy ha folyamatos mozgás van, hány percenként készítsen a vadkamera képet vagy videót. Küldős kameráknál számoljunk bele minimum egy 30mp-et a képküldésre, ne állítsuk 5-10mp-re, mert nem lesz ideje a készüléknek küldeni.
Sorozatfelvétel, photo burst
Ez nem ugyanaz, mint a fenti intervallum. Azt jelenti, hogy ha mozgás van, akkor a kamera nem csak egyet fotót készít (a beállított időközönként, ld. fent), hanem gyors sorozatban többet is egyszerre. Hogy mennyit és milyen gyors sorozatban, azt több kameránál is lehet állítani. Küldeni mindig az elsőt szokták (Boly például), vagy épp mi adhatjuk meg, hogy a sorozatból hányadikat küldjék (Uovision).
Küldési mód, send mode
Itt azt lehet beállítani, hogy a küldős kamera rögtön elküldje a fotót készítés után (Instant), vagy csak bizonyos időközönként egyszerre (naponta egyszer, vagy többször) az összes addig készültet. Azt is be lehet állítani, hogy ha Instant küld, akkor mi legyen a napi limit. 00-s beállításnál nincs limit.
Felülírás, overwrite, loop
Aktiválása esetén, ha betelik a memóriakártya képekkel vagy videókkal, akkor nem áll le a képkészítés, hanem a kamera a legrégebbi fotókat/videókat elkezdi felülírni.
Távvezérlés, Remote control, SMS Control
Felhős kameráknál lehetőség van távvezérelni a készüléket a telefonos applikációról vagy a webes felületről. Ez kétféleképpen történhet. Az egyik megoldás az, hogy a szerver parancsra SMS-t küld a kamerának, ez tartalmazza a beállítási paramétereket, amit az applikációban eszközöltünk (pl. fotóról videóra állunk, visszaveszünk az érzékenységből, vagy limitáljuk a működést csak éjszakára, stb). Ez egy energiaigényes megoldás, mert a kamera egész nap várja az SMS-t, sosem alszik. Az SMS ráadásul fizetős dolog minden mobilszolgáltatónál, nem az adatkeret terhére megy, ezért a vadkamera-gyártók is díjat kérnek az SMS-alapú állításért, tekintve hogy nekik is pénzükbe kerül a funkció működtetése. A másik megoldás a késleltetett távvezérlés, vagyis az, hogy a kamera alszik, de bizonyos időközönként “ránéz” a felhőszerverre, hogy van-e új óhaj-sóhajunk. Ez ingyenes, és energiakímélőbb megoldás, feltéve ha nem azt állítjuk be, hogy egész nap figyelje a felhőt (Real-Time). Ha viszont egy 3-4 órás intervallumot adunk meg (értsd 3-4 óránként nézzen rá a felhőre), az már energiakímélő. Közös a két megoldásban, hogy képküldés esetén a kamera mindenképp csatlakozik a felhőhöz, ezért a beállítási parancsot is megkapja egyidejűleg. Olyankor nem kell SMS, és nem kell várni sem.
Milyen funkciót nem ismertek még? Írjátok meg kommentben a Vadász Blog Facebook oldalán.
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.