Ha ismerős a küllem, nem tévedsz, ugyanis a PARD a TA32 nevű hőkamera sorozat tenyérnyi alumínium házába pakolta be a legújabb éjjellátó technológiáját. A küllembéli különbség annyi, hogy az objektív alatt az eredeti, USB-csatlakozást és memóriakártya-foglalatot rejtő kupak alá befért még egy aprócska, de 5W teljesítményű, fókuszálható infravető is, mely modelltől függően enyhe csillanású 850nm-es lehet, vagy láthatatlan 940nm-es.
A PARD NV009 0.001lux fényérzékenységű, FullHD felbontású szenzorral rendelkezik. Előtte egy 35mm gyújtótávolságú objektív helyezkedik el, melynek apertúrája, fényereje sajnos nem ismert, de elég pici átmérőjű, szóval PARD korábbi gyakorlatából kiindulva F2.4 körüli lehet.
A kijelző egy 1024×768-as OLED. Mindezzel együtt egy masszív 4.7x-es alapnagyítás kapunk, amit digitálisan lehet még tovább növelni, a látószög pedig 9.1°.
A fenti paraméterekből azért sejthető, hogy ez a készülék inkább nyílt terepen érzi jól magát a nagyítás és a látószög miatt, és kicsit remegős képre számíthatunk szabadkézből használva. Annak ellenére, hogy milyen mütyür kis vetőt pakoltak bele, mégis egyes helyeken 200, máshol 300 métert írnak hatótávként. A gyakorlatban ez meglepő módon igaz is (merthogy ez egy lézervető), de nyilván ez alatt azt kell érteni, hogy mondjuk a 2-300 méterre lévő fákon látszik a fénye, ha épp nem esik semmi útba, amit a vető telibe világítana, átverve ezzel a fényérzékelőt (jóllehet menüben lehet korrekciózni az automatikus expozíciót). Vadat észrevenni és azonosítani ennél kisebb távokon lehet csak (én azt mondanám max 150m), ám ez nagyban múlik egyéb tényezőktől is, hiszen nem mindegy, hogy egy fekete disznót figyelünk sárgán világló búzatarlón, ami meglehet 200-250 méterről is tisztán látszik, vagy egy sötétebb, kevésbé fényvisszaverő környezetbe olvadó, szürke őzet, amit csak 100 méterről veszünk észre a világító szeme miatt. És ugye a levegőminőség/tisztaság sem mindegy a fényvetős működéskor. Az infravető három fokozatban állítható és fókuszálható is, bár utóbbinak nem sok értelme van, mert teljesen kinyitva a fényét is csak a teljes látószög középső felét, 2/3-át világítja meg. Ha teljesen befókuszáljuk spotfényre, akkor rácsos mintázata lesz.
Rövid próbáim alapján azt kellett megállapítanom, hogy a képminőség erős közepes. Rövidebb szóró távokon parádés a látvány, de még itt is jól látszik, hogy a vető fényének erejét állítva milyen látványosan javul a képminőség. Az ilyen készülékeknél ugyanis az extra fény nem extra világosságú képet fog adni rövid távolságon, hanem azonos világosságú, de élesebb, zajmentesebb látványt. 100-150 méter távolságon már szükség lesz a vető legerősebb fokozatára, de alatta se hátrány.
Vető nélkül, pusztán a szenzor 0.001 lux érzékenységét kihasználva erős szürkületig fogunk tájat, tereptárgyakat látni a kijelzőben, de egy szürke vad a szürke talajba ilyenkor már beleolvad. Teliholdnál szintén relatíve használható képet látunk majd vele (pont volt szerencsém kelő teliholdnál próbálni első alkalommal), de mindkét esetben életlen és zajos képre számítsunk azért. Ha nincs maradékfény, vagy holdvilág, akkor teljesen fekete az NV009 képe. Szóval a legtöbb esetben kelleni fog neki az infravető, sajnos ez az ára az aprócska objektívnek: kell neki a sok fény, és minél több a fény, annál tisztább, élesebb képet fogunk tapasztalni. Ha elég fény áll rendelkezésre, akkor brillírozik igazán a FullHD szenzor.
Az akku könnyedén cserélhető, szabvány 18650-es. Bár 8 órás üzemidőt írnak hozzá, de nyilván ez vető nélküli használatra érvényes. Ha max teljesítményen megy a beépített vető, akkor ez az intervallum könnyen feleződik is akár. Szerencsére 18650-ből annyit viszünk magunkkal, amennyit akarunk.
A videofelvételek a PARD-nál megszokott módon behelyezhető SD-kártyára rögzülnek. Két vadászatra vittem ki az NV009-et, de az elsőnél persze otthon maradt a kártya (nem is nagyon volt mit videózni mondjuk), a másodiknál meg nem voltak nagy távolságok, fedett terepen ültem, szóval csak pár mintafelvétellel tudok szolgálni sajnos (ld. fenti képek), mert a készüléket idő előtt vissza kellett adnom.
Összegzés gyanánt azt tudom elmondani, hogy ennyi pénzért, amennyiért árulják, nekem tetszett ez a kis szerkezet. Jóval olcsóbb mint bármilyen hőkamera. Ha mégis találunk ennyiért abszolút belépőszintű hőkamerát a piacon, azzal nem biztos, hogy előrébb leszünk élményben, mint egy ilyen digitális éjjellátóval, mert a nagyon olcsó hőkamera csak foltokat fog mutatni. A PARD NV009 meg azért részleteket is ad, ivart, szőrzetet, agancsot tudunk bírálni vele, ha nem túl messzire nézelődünk, és/vagy van elég fényünk. Ezen a 140 ezer forintos áron, amennyibe a cikk írásakor kerül, szerintem én inkább ilyet vennék, mint hasonló árú hőkamerát. Ragadozó-vadászathoz talán a 940nm-est, de ha nem ijedős a vad a területen, akkor inkább a több fényt, jobb képminőséget biztosító 850nm-est. Az is lehet, hogy a kettő (belépő hőkamera és ez) kiegészíti egymást.
Ha össze akarnám hasonlítani a korábbi, népszerű, de már nem kapható PARD NV019 éjjellátóval, akkor azt mondanám, hogy ez hellyel-közzel ugyanazt tudja, csak kisebb méretben. Az NV019 előnye a zoomolási lehetőség volt és a gigantikus, tévé-méretű, ámde vakító kijelző, az NV009 előnye a minőségibb OLED kijelző, az aprócska méret, és a jobb építési minőség.
A PARD NV009 elérhető a Leitz Hungária webshopjában és viszonteladó partnereinél.
KLIKK IDE!
