A második generációs Leica Geovid R-ek mellé anno 2013-ban érkeztek a jellegzetes, banán alakú Geovid HD-k. Az egy másik világ, nem leváltotta a “tégla” Geovid R-t, hanem eggyel magasabb kategóriát képvisel. Az egyedi Perger-Porro prizmarendszernek köszönhető banán formát a Geovid Pro vonal is tovább örökölte, még egy szintet lépve, így hát nem volt más hátra, minthogy a Leica az eredeti “tégla” Geovidot is frissítse.
További öröm a leendő felhasználók számára, hogy az új Geovid R még olcsóbb is lett, mint elődje volt, jóllehet az elmúlt fél-egy év áringadozásai mellett ezt nem biztos, hogy észreveszi a vásárló, de volt egy időszak, amikor még mindkettő kapható volt, akkor látszott.
Az új Geovid R egy picit megőrzött a régi jól bevált formavilágból, megtartotta a zárthidas felépítést, ámde az okulár lekerekített kialakítása, a fókuszgyűrű, és a távmérő kétgombos kezelőszerve már a banán-Geovidból eredeztethető.
Belül is megújult ez a remek üveg. Bár nem Perger-Porro prizma van benne (nem is banán alakú oldalnézetből), de a régi Schmidt-Pechan tetőél-prizmarendszer helyett a Leica Trinovidből ismert, módosított Uppendahl rendszert kapta (szintén tetőél). A távmérő teljesítménye is megnőtt, 1100 méterről 1800 méterre (2000 yard), illetve továbbra is képes EHR, vagyis ekvivalens horizontális távolságot kalkulálni, ha szögben lefelé/felfelé mérünk.
Használati tapasztalatok
Egyértelműen érezhető volt a teszthónap alatt, hogy ez az a vadásztávcső aminél sem szebb, sem jobb nem kell az átlag magyar vadásznak. A Leica az optikai teljesítményén nem fukarkodott, álomszép, éles, kontrasztos, becsillanásmentes, naturális színekkel rendelkező képe van. Minden körülmények között helyt állt, én nem voltam rest vele sötétben és holdfényben is nézelődni (a hőkamera kiegészítéseként, holdfényben akár még helyette is) annak ellenére, hogy csak a 10×42-es verzió volt nálam a 8×42-től 15×56-ig terjedő palettából. Egyet lehet csak sajnálni, hogy a téli vadászatokon hasznos, párásodásgátló és vízlepergető AquaDura lencsebevonatot sajnos nem kapta meg a Geovid R (csak a HDC fully coated bevonatot). Kár, hogy ezt kihagyták belőle, tekintve, hogy az Ultravidtől felfelé minden modellen van ilyen.
A távmérőből csak azt tették bele, ami a legszükségesebb. Egy nagyon precíz 1800 méteres lézert, amin semmi nem tud kifogni hagyományos vadásztávolságokon belül, továbbá EHR kalkulációt (1100 méterig), ha meredeken felfelé vagy lefelé lőnénk. Vadászíjászoknak külön öröm, hogy 10 métertől mér, vagyis íjász lőtávokon is használható EHR-rel együtt. Puskával vadászva ha csak annyit akarunk tudni, hogy a kiszemelt vad lőtávon van-e, arra több mint elegendő. Amennyiben valakinek a távlövésekhez ballisztikai számítások is szükségesek, nekik a Geovid drágább modelljei (HD-R, 3200.COM, vagy a Geovid Pro) szükségesek.
A drágább Geovid HD-R 2500 méterig mér, és alap ballisztikai számításokat végez, fölétartást vagy klikket mutat. A Geovid 3200.COM 3000 méterig mér, és Bluetooth kapcsolattal precíz ballisztikai profilokat tudunk rátölteni könnyedén. A Geovid Pro ugyanezt tudja, csak még kiterjedtebb ballisztikai adatbázissal, illetve a beépített digitális iránytűjének köszönhetően képes műholdas térképen, okostelefonnal odavezetni a vadászt a rálövés helyére, ami egy hegyi vadászaton nem hátrány (de talán még egy nagy búzatábla közepén sem).
A Leica Geovid R egyébként tud méterben és yardban is mérni, a mérés kijelzése pedig fényérzékeny, automatikus, a vörösen világító kijelző fényessége tehát igazodik a környezeti fényhez: napsütésben kellően erős, szürkületben pedig nem vakítja a szemünket, nem takarja ki a mögötte lévő terepet, állatot.
A Leica Geovid R különböző modelljeit keressétek a Leitz Hungáriánál, vagy viszonteladó partnereinél.
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.