A magyar vadászíjászat harminc éve
Íjjal vadászni – nem éppen új keletű dolog. Az íj, az ember első távolra ható fegyvere, és egyben az emberiség első gépe, az őskorban indult világhódító útjára. Használatával emelkedett ki az ember végleg az állatvilágból, új dimenziókat nyitott a vadászatban és a harcászatban egyaránt. Létjogosultságát a vadászatban napjainkig tartó, negyvenezer éves története bizonyítja, melyhez képest a tűzfegyverek használatának néhány évszázados múltja, mondhatni gyerekcipőben jár.
Mégis, a lőfegyverek elképesztő teljesítményének bűvöletében háttérbe szorult, szinte kiveszett, hogy aztán tetszhalott állapotából mintegy száz éve feltámadva, a modern vadászíjászat formájában újra meghódítsa a világot.
A vasfüggöny sem tudta útját állni, ha nem is diadalmenetben érkezett, de más gondolatokkal együtt valahogy átjutott a határőrizeten: id. dr. Fábián Gyula a gödöllői agráregyetem professzora és lelkes követői voltak a tavasz-csináló első fecskék. Akkoriban, a 70-es, 80-as években az íjjal történő vadászat, éppúgy, mint a solymászat a megyei vadászati hatóság engedélyével – amit kivételes esetekben adtak meg – volt gyakorolható.
A 90 –es években a vadászíjászat ügyét a Magyar Terep- és Vadászíjász egyesület vállalta fel, melynek elnöke ifj. dr. Fábián Gyula, az Egyesület keretein belül működő íjas vadásztársaság elnöke Ambrózy Árpád volt.
A rendszerváltással minden mozgásba lendült, a régi tabuk megdőltek, a régi rend képviselői és hivatalnokai hirtelen empatikusabbak lettek, az új vadászati törvény módosítása küszöbön állt, itt volt az idő a cselekvésre.
A vadászíjászatra vonatkozó szabályozás törvényi előkészítésében az előbb említetteken kívül részt vett dr. Ősi Zsolt is. A triász hatékonyan működött, Ősi, mint vadászati jogban is jártas ügyvéd biztosította a jogi, Fábián, mint az illetékes minisztérium vadászati főosztályának munkatársa a lobby, Ambrózy, mint a vadászatban és vadászíjászatban legjártasabb, a szakmai hátteret. A jogszabály előkészítés során olyan akadályokat sikerült elhárítaniuk, mint a vadászíjak egyedi nyilvántartása és engedélyezése – mintha az íj lőfegyver lenne – de a vadászíjászat számára lényegtelen kérdésekben kompromisszum készek voltak, még ha nem is értettek egyet a jogalkotó igényeivel. Így maradt benn a törvényben például a mérgezett nyíl és a „robbanó fejes” vessző használatának nehezen értelmezhető tilalma.
Az 1993 januárjában hatályba lépett törvény új korszakot nyitott a vadászíjászat történetében. Nem kellett már külön engedélyekért kilincselni, vagy elnéző potentátok jóindulatát igénybe véve fél- legális utakon járni.
A magyar vadászíjászat képviseletében az előbbi hármas részt vett Brüsszelben a nemrég alakult Európai Vadászíjász Szövetség (EBA) konferenciáján, ahol Európában az elsők között jelenthették be a vadászíjászat teljes legalizálását hazájukban.
Alig élvezhettük a legalitás állapotát, a vadászíjászatot máris politikai színezetű támadás érte. Egy azóta már a politika színpadáról letűnt párt interpellált – mondvacsinált indokokkal – a vadászíjászat megszüntetése érdekében. Szerencsére, a parlament e kérdést tárgyaló Környezetvédelmi Bizottságságának ülésén dr. Ősi és Ambrózy a beszüntetést „alátámasztó” indoklást pontról pontra darabokra szedték, így a vadászíjászat továbbra is fennmaradhatott.
A vadászíjászat jogi szabályozottsága, a kötelező állami vadászvizsga és az azt kiegészítő íjászvizsga azon felül, hogy a magyar vadászíjászokat a világ legképzettebb vadászíjászai közé emeli, azóta is példa, sok esetben vágyálom más európai országok vadászíjászai számára.
A jogi szabályozást követően néhány éven belül a vadászíjászok száma olyan mértékben megszaporodott, hogy az eredményes érdekképviselet szükségessé tette egy társadalmi szervezet megalakítását. 2007-ben megalakult a Magyar Vadászíjász Egyesület. Az alakuló ülésen elnökének Ambrózy Árpádot, titkárának Glück Balázst választották meg.
A jogszabályi feltételek előkészítésével és megteremtésével egyidejűleg a vadászíjászat témájában elsőként Ambrózy Á. és dr. Fábián Gy. „A vadászíjászat kézikönyve” című könyve jelent meg, a Nimród vadászlap gondozásában. Majd sorra jelent meg még négy könyv, közöttük a vadászíjász vizsga anyaga több kiadásban, megteremtve a magyar vadászíjász irodalom alapjait. Az íjas vadászat iránti széles körű érdeklődést mi sem jellemzi jobban, mint, hogy ezek a könyvek összességükben a vadászíjászok számát lényegesen meghaladó, tízezres példányszámban jelentek meg és fogytak el a könyvesboltok polcairól.
Európa országaiban a vadászati jog a vadászíjászok részére a puskás vadászokéval azonos jogokat (pl: Franciaország) vagy annál korlátozottabb jogokat (pl: Skandináv országok) biztosít. Hazai sikeres érdek érvényesesítő képességünket példázza az, hogy lőfegyveres vadászat jogszabályi korlátait az íjászat jellemzőinek megfelelően sikerült átlépni: íjjal lőhető a nem mozgásban lévő apróvad is, mint a lapuló mezei nyúl, vagy a vízen úszó réce. Effajta engedmény egész Európában példa nélküli. Azóta is jól működik érdekeink képviselete, minden lényeges vadászíjászatot érintő kérdés – ha nem is zökkenőmentesen, mint pl. a fegyvervizsga gyakorlati lövészet része – de végtére, javaslatainknak megfelelően javunkra dőlt el.
A jogi szabályozással szinkronban megindult a vadászíjász képzés, mely azon túl, hogy a vadászíjász vizsgára eredményes felkészülést biztosít, mind az íjas vadászat gyakorlására, mind szellemiségre és etikájára vonatkozó ismereteket is közöl. A résztvevők egyben eleget tesznek a Nemzetközi Vadászíjász Oktatási Program követelményeinek is, melyről bizonyítványt kapnak.
Tevékenységünk nem állt meg a határoknál, Románia mezőgazdasági minisztériuma Bukarestben fogadta delegációnkat és eredményes tárgyalást folytattunk a vadászíjászat törvényi szabályozása érdekében. Melynek eredményeként a román vadászati törvény legális vadászati módként jelöli meg a vadászíjászatot. Sajátos, de nem egyedülálló a környező országok gyakorlatában, hogy valós legalitást nem nyert, mivel két évtized elteltével sem született meg a törvény vonatkozó végrehajtási utasítása.
A vadászíjászat érdekképviseletét nem csak a jogalkotókkal és alkalmazókkal való kapcsolat tartás jelenti (az Agrárminisztériummal és jogelődjeivel stratégiai partnerségi megállapodásokat kötöttünk) hanem tevékenységünk nyilvánosság elé juttatása is. Évtizedek óta jelen vagyunk a vadászati kiállításokon, rendezvényeken (FeHoVa, Gödöllői Királyi Kastély vadásznapjai 12 éven keresztül, stb.) A 2022-ben rendezett Vadászati Világkiállításon a standunkat meglátogató vendégek tömegét jelzi az általuk kilőtt negyvenezer nyílvessző! Emlékhelyek létesítése itthon, (Gödöllő, Nemeskéri Kiss Géza emléktábla) és a jelenlegi határokon túl (Erdély, Retyezát hg.: Maderspach, Sáromberke: gr. Teleki S. Székelyvarság: Uz Bence kő). A magyar szellemiséget megőrző, határon túli sokszázados múltú iskolák pl. a Nagyenyedi Református kollégium, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi középiskolák vagy akár kis települések iskoláinak támogatása bemutatókkal előadásokkal, adományozással.
A vadászíjászok száma az első húsz évben erős felfutást mutatott, az utóbbi években megállapodott, évente nagyjából azonos számú. Napjainkig kb. kétezren tették le az íjászvizsgát, közöttük legnagyobb részben az íj szerelmesei, de bőven vannak közöttük eredendően puskás vadászok, akik az íjas vadászatban új kihívást találnak. Jelenleg a hagyományos vadászati módok (agarászat, elöltöltő fegyveres vadászat, solymászat, vadászíjászat) gyakorlói közül a vadászíjászok képviselik a legnagyobb létszámot, mely többszöröse az előbbi három összességének. Arányszámunk – amely jelenleg a 3 %-ot meghaladja – a vadászok táborában kezdettől fogva növekedőben van, és ez az arány a jövőben is növekedni fog, miután évtizedekre visszamenően – és jelenleg is – a vadászíjászok tábora nagyobb mértékben növekszik, mint a döntő többséget kitevő puskás vadászok száma.
Az eltelt több mint egy emberöltő alatt az íjas vadászat meghonosodott, gyökeret vert és megerősödött. A kezdeti ellenérzés sok puskás vadász részéről a megismerés hatására csökkenőben van, a társadalom széles rétegei elfogadják, sőt az érdeklődés mértékét látva, szimpátiával viseltetnek iránta. A mai vadászíjászok is sokat tesznek az íjas vadászat népszerűsítéséért minden lehetséges fórumon, és tisztában vannak azzal, hogy a vadászíjászat további fenntartása és fejlődése elsősorban saját felelősségteljes hozzáállásukon múlik.
Ambrózy Árpád elnök
Magyar Vadászíjász Egyesület
A szerkesztő megjegyzése: 2022 decemberében megindult a “fiatalítás” a Magyar Vadászíjász Egyesületben, jóllehet mindannyiunk örömére az alapító Ambrózy Árpád újabb ötéves ciklust vállalt elnökként, akit egyhangú szavazással meg is választottunk. Titkárnak Kovács Zoltánt szavaztuk, mivel Glück Balázs egyéb elfoglaltságai miatt már nem tudta tovább vállalni a tisztséget. A lelkes, fiatal egyesületi tagoknak köszönhetően újabban az MVE a közösségi média felé is nyitott, melynek keretében létrejött a rendszeresen frissülő, nyilvános Facebook és Instagram oldala, YouTube csatornája, és megújult a weboldala is a könnyen megjegyezhető vadaszijaszat.hu domainnév alatt.
