Bár már vannak nagyon jó előtétek is a piacon, de bizonyos szempontból minden előtét egy kicsit kompromisszum ahhoz képest, ha hőkamera (vagy éjjellátó) keresőt és céltávcsövet külön-külön használunk.
A vegyes használatról
Szokás úgy gondolni az előtétekre, hogy egyszerre lehet kereső és céltechnika is, ami végső soron igaz, de nem egyidőben.
Ha valaki úgy szeretné használni, hogy keres, észlel, azonosít vele, majd átpattintja a céltávcsőre a lövéshez, az készüljön fel arra, hogy nem lesz könnyű dolga.
Sok előtétben nagyon pici a kijelző (emiatt bírja a nagyobb céltávcső nagyításokat is), így keresőként való használathoz fel kell tenni rá egy szintén menettel rögzülő, nagyítólencsés okulárt, hogy használható méretben lássuk a képet, amikor nézelődünk vele. Egy-két gyártónál már megjelent a gyorscsatlakozós (bajonettes) rögzítés lehetősége, de még mindig nem az igazi. Nélküle az állandó fel-le csavargatás hosszú időbe telik, és bizony zajjal is jár. Vannak előtétek amiken olyan dudorok és kiállások is vannak, hogy egy alacsony távcsőről nem tudjuk csak úgy letekerni (elakad a puskacsőben ahogy fordul), így le kell csatolni adapterestől, és úgy kicsavarni.
Ha az előtét-adapter rögzítése még bajonettes is egynémely gyártónál, sok esetben az kereséshez használt, nagyítós okulár nem az, szóval azt mindenképpen csavargatni kell.
Ha esetleg olyan előtétet választunk, amiben nagyobbra van nagyítva a kijelző (pl. Guide TA425, ezekről később), vagy van ún. Handheld, vagyis kézi kereső módjuk (pl. Infiray MATE, Leica Calonox Sight), amikor is nagyobb méretben láthatjuk a kijelzőt szabad szemmel, úgy kereséshez nem kell rá okulár, nem kell szétszedni, de azért adapterestől belenézni elég kényelmetlen. Nem ugyanaz, mint egy puha gumis szemkagylót a szemünkhöz emelni.
Céltávcső nagyítási tartomány
A legtöbb előtétnél javasolt céltávcsőnagyítást ad meg a gyártó (amelyik nem, annak is van, csak nem kürtölik világgá). Például:
- Guide TA450 1-5x céltávcső nagyításig javasolt,
- Pulsar Proton FXQ30 1.5-4x-ig,
- Pulsar Krypton FXG50 1.5-6x-ig,
- Infiray MAL25 1-5x-ig,
- Infiray MAL38 1-8x-ig,
- az Inifray MAH50 pedig pedig akár a 10x nagyítást is bírja.
Egy pillanatra se higgyük azonban azt, hogy az előtétek a teljes javasolt tartományban ugyanolyan tökéletes képet adnak!
Minden előtét a legalacsonyabb (1-2.5x) nagyítási tartományokban adja a legszebb, legélesebb képet, és ahogy emeljük céltávcsövön a nagyítást, úgy romlik a képminőség (életlenedik, pixelesedik). Hogy meddig marad használható, az igazából szubjektív dolog, de a legtöbb ember ízlése szerintem egyezni fog a gyártók javaslatával. A fent említett modelleknél a megadott max. nagyítás lesz az a határ, ahol még használhatónak ítéljük meg a képet, de feljebb tekerni a nagyítást eszünkbe sem fog jutni. Ilyenkor ugyanis már annyira ráközelítünk a céltávcsővel az előtét kijelzőjére, hogy látni lehet monitort alkotó képpontokat, pixeleket, és egyre csak életlenedik a kép.
Ebből fakadóan, ha van például egy 5-25×56, vagy 6-24×50 céltávcsövünk, akkor hiába veszünk rá olyan előtétet, ami 8x-os nagyításig használható. Az alap 5-6x-os nagyításunkon már eleve egy gyengébb képpel indulunk, és igen hamar elérjük a küszöböt. Nyilván használható lesz, de nem fog olyan képi élményt adni az előtét, mint a kisebb nagyítású céltávcsöveken. Ha meg olyat veszünk rá, ami 5x nagyításig használható, akkor rögtön a küszöbön indulunk, ahol már elég gyatra a kép, de még úgy-ahogy használható.
Ebből következőleg kijelenthetjük, hogy a mai előtéteket nem a nagy nagyításokra találták ki, a legszebb képet mindegyik 2-3x nagyításon adja, azzal meg nem fogunk 200 méterekre lődözni. Ha feljebb tekerjük, akkor jelentősen veszítünk a képminőségből.
Olcsó és drága előtétek
Ennél a pontnál le kell szögezni, hogy az előtét nem úgy működik a gyakorlatban, mint egy kereső. Más szabályok vonatkoznak rá! A keresőkről ugyanis már tudjuk, hogy egy 19mm-es, vagy 25mm-es változat szélesebb látószögű (átlagosan 14-17°), kisebb nagyítású (1.7-2.5x), míg egy 35-50mm-es szűkebb látószögű (7.5-10.5°) és nagyobb nagyítású (2.8-3.5x), de mindegyik típus éles képet ad, ha belenézünk, csak a nagyítás és a látószög változik.
Az előtéteknél – a keresőkkel ellentétben – a nagyítás fix: mindig minden gyártónál 1x-es, hiszen tökéletes fedésben kell legyen a látott kép a valósággal (1:1 méretarányú leképzés). Emiatt nem lehet kisebb, vagy nagyobb látószöge, mint a céltávácsőnek adott nagyításon.
Mivel az objektívméretek itt is különböznek (létezik 25, 35 meg 50mm-es előtét is), ezért a gyártók csak úgy tudják tartani a kötelező 1x-es nagyítást, vagyis a szabadszemmel látható képpel való tökéletes egyezést, hogy variálnak a kijelzőméretekkel. Nem fizikailag hiszen az előtétekben is szinte mindig 1024×768-as, fix méretű kijelző van. Optikailag nagyítják őket, pont mint a céltávcső. A 40-50mm-es előtétekben a 1x-hez szükséges nagyítást elvégzi maga a nagy objektív, ezért a kijelzőt nemigen nagyítják már. Ha belenézünk szabad szemmel, picinek és távolinak fog tűnni. A 19-25mm-es előtéteknél viszont a nagyobb látószög és az ebből fakadó kisebb objektívnagyítás még kevés az 1x eléréséhez, ezért kompenzálni kell azzal, hogy a kijelzőt nagyítják fel okulárlencsékkel. Belenézve a kijelző közelebbinek, nagyobbnak tűnik. Ld. az alábbi képen.
Általánosságban elmondható, hogy minél kisebb gyújtótávolságú egy előtét, annál kisebb nagyítású céltávcsőre való, hiszen a kijelzője már eleve nagyítva van az okulár által.
A 2.5x meg 3x-osról induló céltávcsövek e tekintetben nem számítanak kicsinek! A legegyszerűbben úgy választhatunk előtétet, hogy megnézzük az adatlapokon, hogy a céltávcsövünknek mekkora a látószöge a legkisebb nagyításon, és olyan előtétet választunk hozzá, aminek nagyjából ugyanekkora a látószöge.
A példa kedvéért induljunk ki egy 2.5-15×50-es céltávcsőből:
Egy 50mm-es előtét felhelyezése esetén a kijelző pici, 2.5x-ös nagyításon látjuk az egész képet, hasznosul a teljes látószög, éles a kép, tehát bátran mehetünk még felfelé 4-5-6x-os, egyes modelleknél akár 8-10x-es nagyításig is, mert van hová. Igaz, minél jobban emeljük a nagyítást, annál gyengébb lesz a képminőség.
Egy olcsóbb, 19-25mm-es előtétnek viszont eleve már nagyra van nagyítva a kijelzője (hogy tudják tartani a kötelező 1x-es nagyítást), ezért már 2-3x-os távcsőnagyításon is csak a kijelző közepét látjuk, vagyis a nagyobb látószögből nem hasznosul semmi, képhatáron kívülre esik. Már eleve egy rosszabb minőségű képpel indítunk, szóval hiába lenne szép éles képe, és széles látószöge annak a 19-25mm-es előtétnek, annak mi csak a felnagyított közepét fogjuk látni a 2.5x-ről induló távcsövünkkel, és már nemigen lesz hová feljebb menni a nagyítással, hiszen csak mégjobban szétesik a kép. A kereső hőkamerákkal ellentétben tehát egy kisebb gyújtótávú előtétnek nem a látómezeje lesz szélesebb, hanem a képminősége lesz rosszabb a túlzott nagyítás miatt. Csak akkor lesz szélesebb a látószöge, ha 1.0-1.5x-ös távcsőre rakjuk, mert az látja a teljes kijelzőt.
Röviden tehát minél kisebb a gyújtótávolság, annál nagyobb a kijelző, ezért annál kevesebbet lát belőle a céltávcső, így annál gyengébb a képminőség és kisebb a mozgástér, amikor a nagyítás emeléséről lenne szó.
Digitális nagyítás
Több előtétben is van 2x, 3x, 4x digitális zoomolásra lehetőség, adná magát a lehetőség, hogy a nagyítást ne a céltávcsővel növeljük, hanem a digitális zoommal. De ez ne tévesszen meg senkit, a digi-nagyítás csak keresésre való! Az Infiray MATE például precízen oldotta meg, ugyanis csak kereső üzemmódban enged digitális nagyítást kapcsolni, előtét üzemmódban nincs erre lehetőség, a nagyítást mutató ikon helyét átveszi olyankor a G1/G2/G3/G4 jelzés, vagyis a fegyverprofilok.
A gyártótól azt az infót hallottam, hogy nincs kizárva, hogy a jövőbeni modellekben teljesen törlik is a digi-nagyítás funkciót (az Infiray CD35-be se került bele).
Lövéskor ugyanis digitális nagyítást használni nem javallott, mert gyárilag elég problémás megoldani, hogy a digitálisan nagyított képen ne mozduljon el a belőtt célpont helyzete.
Végszó
A fentiekből láthatjuk tehát, hogy az előtétek keresőként, vagy céltechnikaként is funkcionálnak, de egy hátsóval két lovat megülni igencsak macerás. Ha pedig puskára kerülnek, a legszebb, legélesebb képet az alacsonyabb nagyítási tartományokban fogják adni, azzal meg problémás messzebbre lőni. A nagyobb objektívű, vagy minőségibb modellek valamennyire megtartják az élességet még a magasabb nagyítási tartományokban is (8-10x), de a képük ezeknek is folyamatosan romlik, ahogy tekerjük a variábelt felfelé. Az olcsóbb, kisebb objektívvel rendelkező modellek pedig a technológiából adódóan nem szélesebb látószöget adnak, mint a keresők, hanem a drágábbakhoz hasonló nagyítás mellett életlenebb képet.
De hogy ne legyen olyan egyszerű a dolog, itt is bejátszik a képletbe, hogy az előtét 12 v. 17 µm pixelméretű illetve, hogy milyen felbontású (szenzorméretű), hiszen mindkettő befolyásolja az alapnagyítást és alaplátószöget, és ennek megfelelően kell nagyítani a kijelzőjét, ami befolyásolja a javasolt céltávcső-nagyítást. 🙂
