A július 29-i Magyar Közlönyben részletezik az állami vadászvizsga új szabályait. Ahogy a Covid alatt felfutott az online elméleti képzés, most úgy kaszálták el az egészet. Csak személyesen lehet oktatni, és csak a lakóhely szerinti (vár)megyei Kamaránál lehet vizsgázni. Ez azt jelenti, hogy aki máshol tartózkodik életvitelszerűen, annak a távoli lakcíme szerinti megyeszékhelyen kell vadásszá válnia (Frissítés: tanfolyamot végezhet bárhol, csak a vizsgára kell utazni!). Aki a megyehatár környékén lakik, és a szomszédos megyeszékhely közelebb lenne, annak sincs mese, nem mehet át.
Ezen kívül maradt 17 életév a vadászvizsga alsó korhatára, holott égető szükség lenne az ifjúsági vadászat bevezetésére az elöregedő vadásztársadalmunkban.
A 100 órás vadásztanfolyamból 70 óra az elmélet, 20 óra a fegyverkezelés és -használat, 2 óra az elsősegély és balesetvédelem, és mindössze 8 óra van arra, hogy az újdonsült vadász megismerkedjen a vadászat tényleges gyakorlatával, a vadászterület mibenlétével, a lőttvad kezelésével stb.
Mostantól az állami vadászvizsga díja 20.000 Ft helyett 25.000 Ft, a kiegészítő vizsgák díjai ennek fele.
Az új jogszabályba bekerültek az agaras vadászattal kapcsolatos kiegészítő vizsga szabályai is, és átszabták a vadászíjász vizsga rendszerét, mely az alábbi módon változott (és amiről speciel a vizsga-lebonyolításért felelősök a Közlönyből értesültek először):
Régi vadászíjász vizsga:
- 12 lőállás, 3-3 kilőtt vessző, 36 lövés
- A legtöbb pontot az 1. számú nyílvessző elejtési zónás találata éri, aztán a 2., majd a 3. vesszőé. A zónán kívüli, de állatalakban lévő “sebzések” pedig csak töredékpontokat érnek. Ha az egyik vessző az elejtési zónában van, akkor a maradék vesszőket is ki kell lőni, de azok pontot már nem érnek.
- Max elérhető pontszám: 360 pont, 220-tól megfelelt (61%)
Új vadászíjász vizsga:
- 8 lőállás, 3-3 kilőtt vessző, 24 lövés
- Találati zónába lőtt vessző 10 pont, találati zónán kívül célt ért vessző 0 pont. Három találat 30 pont, 2 találat 20 pont, 1 találat 10 pont. Sebzési zóna nincs.
- Max elérhető pontszám: 240 pont, 160-tól megfelelt (66%)
Az új vadászíjász gyakorlati (lövész-) vizsga tehát nehezebb lett, mert eddig elég volt egyetlen találati zónás első vessző is a lőállásban elérhető max pontszámhoz (elvégre azzal elejtésre került a vad, a többi vesszőnek már nincs jelentősége), mostmár három találat kell. Ugyanakkor életszerűtlen, tekintve, hogy vadászkörülmények közt az első kilőtt nyílvessző éri a legtöbbet, minden más kilőtt vessző már csak hibázásból vagy sebzésből fakadhat. A régi vadászíjász vizsga ezt a logikát tartotta szem előtt a pontozásnál, az új rendszerben viszont a harmadjára kilőtt nyílvessző ugyanannyi pontot ér, mint az első. Szélsőséges esetben tehát előfordulhat, hogy valaki végiglövi a vizsgát úgy, hogy az összes első lövése talál, a többi hiba, a társánál meg az első lövések mind mellé mennek és csak a 2.-3. vesszők találnak, így előbbi kolléga megbukik 80 ponttal, pedig az összes vadját elejtette, utóbbi kolléga meg 160 ponttal átmegy a vizsgán, holott minden vadját elsőre elhibázta.
Szó esik a kiegészítő solymászvizsgáról is, de ennek esetleges változásait nem volt módom ellenőrizni.
A kiegészítő vizsgák közös jellemzője, hogy ezekre már az Országos Magyar Vadászkamaránál kell jelentkezni (vadászíjász vizsgára korábban például a Pest megyei kamaránál kellett), de a lebonyolítást továbbra is valamelyik területi szervezet végzi.
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.
