A csigás íj bármilyen bonyolultnak is tűnik elsőre, valójában egy egyszerű erőkar+áttétel rendszer. Az erőkar maga az íjkar, melyet megfeszítve energiát tárolunk, majd lövéskor “rászabadítjuk” azt a vesszőre. Az áttétel pedig az excentrikus csiga, ami azt jelenti, hogy az íjhúrral húzott és forgatott “kerekek” tengelye nem középen van (centrikus), hanem egyik irányba eltolják (excentrikus). Emiatt először nehéz húzni az íjat, hiszen a csigát át kell billenteni a tengelyén, de amint átfordul, utána már könnyű tartani. Minél nagyobb mértékben billen át, annál könnyebb lesz tartani. Így tudják a gyártók szabályozni egyszerű modulcserével az íjak kikönnyülését, ugyanis ez csak azon múlik, hová pozícionáljuk a végállást meghatározó ütközőt, ami nem engedi tovább billenni a csigát. Egy nagy mértékű, 85-90%-os kikönnyülési beállításnál jócskán engedjük a csigát átbillenni, emiatt a húzás végén a völgy meredek, szinte zöttyen egyet az íj, ahogy átbillen a csiga. Egy 65-70%-osnál, meg épp csak átbillen, a völgy alig érezhető és finom az átmenet a kikönnyülésig. Ha ezt az ütközőt kivesszük a rendszerből, a csiga úgy átbillenhet, hogy 100% lesz a kikönnyülés, ami azt jelenti, hogy az íj feszítve marad, és nem tudjuk visszaengedni. Ez rendkívül veszélyes!
No ennyit erről, de milyen csigatípusok vannak? Most már minimum négyféléről beszélhetünk, de ha kevésbé szigorúan vesszük, akkor többről is. Az íjakon az idegkészlet, vagy idegszett egy húrból áll és segédkábelekből. A húr szerepét mindannyian ismerjük. A segédkábelek száma és típusa pedig a csigarendszertől függ, a szerepük kettős: a csigákat valamilyen módon összekötik a szemben lévő íjkarral, kihúzáskor megfeszítik azt, és/vagy a két csigát egymással összekötik, hogy azok szinkronban forduljanak.
A cikkben lévő képeken tehát ne a csigaformát nézzük, hanem a kábelek számát, elrendezését, hogy a felső és alsó csigákon hová és milyen módon rögzülnek!
Először egy gyors áttekintés, nem baj, ha ebből még nem érted meg, mert a következőkben részleteiben is vizsgáljuk ezeket (utána célszerű ide visszatérni és érteni fogod):
Alapvetően két funkciójú kábelt különböztetünk meg: a buss kábel (hívják yoke-nak is) csigát köt össze a szemközti íjkarral, a kontroll kábel pedig csigát köt össze csigával.
Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy a dual cam és a binary cam az, ami totál különbözik egymástól a kábelelrendezést tekintve, a one cam meg a hybrid cam pedig hasonlóak, és a fenti kettő között helyezkednek el.
Single Cam, One Cam, Solocam rendszer
Az alsó íjkaron található az excentrikus csiga (power cam), fent pedig egy egyszerű kerék. Az alsó csiga Y-végződésű kábellel (buss, vagy yoke) csatlakozik a felső íjkarhoz, forduláskor azt húzza. A húr az alsó csigától indulva megkerüli a felső kereket, és visszacsatlakozik az alsó csigába. Az érdemi “munkát” itt tehát csak az alsó csiga végzi. Előnye a rendszernek, hogy szinkronizációs problémák nincsenek vele, könnyű karbantartani. Hátránya, hogy az energiatárolás, a csigahatékonyság limitált, továbbá a nock kifutási útjával (nock travel) is lehetnek problémák, mivel lövéskor nem egyenlő erő hat a nockra alulról és felülről. Értsd, a vessző a kihúzási és oldási ciklus nem minden pontján tökéletesen vízszintesen fut.
A single cam íjak általában nem valami gyorsak, cserébe könnyű húzni őket, nem egy agresszív csigarendszer, és nagyon megbízható, valamint nagyon csendes. Manapság már leginkább csak belépőszintű íjakra szerelik, de régen a Mathews Solocam nagyon elterjedt volt, és a PSE is sok íjára szerelte.
Singe Cam íjak manapság: PSE Stinger Max; Bear Paradox, Whitetail Legend stb.
Dual Cam, vagy Twin Cam rendszer
Ikercsigáknak, vagy szimmetrikus csigarendszernek is nevezhetjük, hiszen az alsó és felső csigák egymás tükörképei (mintha a fenti one cam íj alsó részét megtükröznénk felülre), egyszerre dolgoznak, így nagyobb hatékonyságot, nagyobb vesszősebességet, és nagy pontosságot lehet velük elérni. A vessző megfelelő szinkron esetén egyenesen fut. További előnye, hogy az íjat az osztott kábelek egyoldali tekerésével lehet hangolni, bár ehhez íjprés szükséges, és sok melóval jár.
Annak ellenére, hogy a két csiga egyforma, külön-külön dolgoznak, mert a felső csiga az alsó íjkarhoz kötve feszíti azt, az alsó csiga pedig a felső íjkart húzza. Mindkettő egy-egy Y-alakú osztott kábellel (buss kábel, vagy yoke) rögzül a szemben lévő íjkarhoz, és a két csiga nincs összekötve egymással. Eléggé érzékeny rendszer, könnyen merülhetnek fel szinkronizációs problémák, amik az íj pontatlanságához vezetnek. Hiába végzik el az íj megvásárlásakor a csigák szinkronizálását (értsd: kihúzáskor tökéletesen egyszerre mozduljon a két csiga, egyszerre ütközzön a végállásba, így egyformán terhelje az alsó és felső íjkarokat, hogy a vesszőt lövéskör tökéletesen egyszerre mozgassák), ahogy az íj idegkészlete idővel a terhelés miatt nyúlni kezd, a szinkron elállítódhat. Emiatt bizonyos időközönként a dual cam íjakon muszáj ellenőrizni a csigaszinkront, és a kábelek csavarásával (finom rövidítésével) korrigálni, ha szükséges. Szinkronprobléma esetén kihúzáskor érezni lehet, hogy az íjnak két fala van, hiszen az egyik csiga az elállítódás miatt később kezd fordulni, így később is ütközik a végpontba, mint a másik, ráadásul az alsó és felső íjkarok így nem egyformán lesznek terhelve. Ez pontatlanságot, hangolási nehézséget, és számos egyéb problémát okozhat.
Mindezek ellenére még ma is egy nagyon népszerű és komoly csigarendszernek számít, mind a PSE, mind a Mathews máig erre esküszik, ezenkívül ifjúsági íjakba is előszeretettel rakja minden gyártó.
Dual Cam íjak manapság: PSE EVO XF, EVL, NXT, Carbon Air, Levitate, Drive NXT; Mathews V3x, V3, VXR.; Bear Legit, Cruzer G2; Elite Basin, Ember
Hybrid Cam, vagy Cam&Half
Ez a fent említett dual cam és one cam csigarendszerek némiképp kombinációja. A one camhez hasonlóan itt is az alsó csiga a power cam, ami a buss kábellel a felső íjkarhoz kötve a munkát végzi, de a felső csiga nem egy sima kerék, hanem az alsó csigával megegyező formájú kontroll csiga, ami az alsó csigával van összeköttetésben a kontrollkábel segítségével (mely itt már nem a húr meghosszabítása), így szinkronban mozognak. A rendszer célja, hogy kiküszöbölje a dual cam rendszerek szinkronizációs problémáját, de nagyobb energiatárolásra és hatékonyságra legyen képes, mint a one cam.
A hibrid, vagy ahogy a Hoytnál nevezik Cam&Half csigarendszer megtartja a dual cam rendszer gyorsaságát, de nehezebben állítódik el, kevésbé valószínű a szinkronprobléma, jóllehet itt is előfordulhat bizonyos esetekben.
Ez is nagyon népszerű csigarendszer típus, a PSE sok felsőkategóriás íjánál alkalmazta, a Hoyt pedig hosszú éveken át csak ehhez ragaszkodott, tavaly engedték el először a binary cam kedvéért. Az Xpedition íjak mindmáig hibrid csigásak.
Hybrid Cam íjak: régebbi PSE íjak (pl. Revenge, Bow Madness Unleashed, Full Throttle, kvázi minden az Evolve csigarendszer érkezése előtt); Hoyt RX széria, Axius, Eclipse, Helix, Torrex, Powermax; Bear Alaskan; Elite Terrain; Xpedition íjak
Binary Cam
A Binary csigarendszer egy olyan továbbfejlesztése a dual camnek, ahol az alsó és felső csigák a szemben lévő íjkar helyett egymással vannak összekötve (így teljes szinkronban mozognak). A one cam és a hybrid camhez képest itt nincs Y-alakú buss kábel, csak két csigától csigáig haladó kontroll kábel. A binary rendszer kiegyensúlyozza az íjkarok közti esetleges különbséget, vagy kábel/húr hosszbéli változásokat, magyarán egy önjavító csigarendszer, melynek nincs szinkronizációs problémája, és akár még gyorsabb és hatékonyabb is lehet, mint a dual cam, de minimum ugyanolyan.
Hátránya, hogy mivel nem rendelkezik az egyenletes (jobb-bal) csigatengely-terhelést biztosító, osztott Yoke kábellel, így csigadőlést okozhat, ami rossz hatással van a hangolásra. Hangolni ráadásul a buss kábel híján csak szétszereléssel, jobb-balodali alátétek csereberéjével lehet, ami által a csigát a tegelyén pozícionáljuk jobbra-balra. Ezt természetesen az osztott karos íjakra vonatkozik, de manapság már szinte csak ilyet kapni a boltokban.
A binary rendszert úgy tartják, hogy a Bowtech találta ki (tény, hogy általuk lett ismert 2005-2007 környékén), de a Darton Archery* is szabadalmaztatott hasonlót abban az időben, és a netes leírások alapján tőlük is sokan licenszelik, vagy licenszelték ezt a megoldást. Mindenesetre a Binary Cam nevet eleve a Bowtech találta ki, a szabadalmi kérdésekbe meg nem megyünk bele, ugyanis köztudott, hogy az íjgyártók évtizedek óta viaskodnak egymással, hogy ki mit talált fel, és ki másolt kitől.
(Hagyományos) Binary Cam íjak manapság: PSE Drive 3B; Bowtech Guardian, Realm; Hoyt Ventum és RX-5; Bear EKO íjak; Obsession íjak
*Talán kevesen hallottak a Darton Archeryről, pedig a csigásíj piac egyik meghatározó szereplője. A 70 éve íjászatban tevékenykedő amerikai cég bár még ma is gyárt íjakat, ám ezek alig ismertek. Mégis lépten-nyomon találkozhatunk az innovációikkal, hiszen ők találták fel a hybrid camet, ők találták ki a valódi center-shot tervezésű íjat 1976-ban, ők találták fel az ifjúsági íj kategóriát, meg még számos szabadalom fűződik a nevükhöz, mely technológiákat több világhírű gyártó tán a mai napig tőlük licenszel. Azt mondják, manapság ez a cég a szabadalmaiból él, és nem az íjeladásokból, de minden mai modern csigáson van valami, ami a Dartontól származik.
A Binary Cam speciális változatai
Az első igazán egyedi binary camet a Bowtech csinálta meg, melynek neve Overdrive Binary Cam volt. Ez tulajdonképpen egy majdnem klasszikus dual cam rendszer, hiszen a csigák a dual camnél megismert módon a szemközti íjkarhoz vannak kötve egy-egy buss kábellel (kontroll kábel nincs), mégis tökéletes szinkronban mozognak, mégpedig azért, mert nem sima tengelyen forognak, hanem egy fogazattal ellátott excentrikus tengelyen. A fogaskerekes rendszernek köszönhetően szinkronizálva, egyszerre mozdul az alsó és felső csiga minden körülmények között. Az osztott buss kábel miatt pedig nincs csigadőlés. Pár év után viszont a Bowtech új megoldást eszelt ki. “Visszatért” a hagyományos (buss kábel nélküli) binary cam rendszerhez, de az ún. DeadLock-kal megspékelve…
A Bowtech DeadLock rendszerével (fenti képen a piros elem) egy imbuszkulcs segítségével lehet a csigát a tengelyén jobbra-balra tilitolizni, kompenzálva ezzel a csigadőlést, és egyúttal hangolva az íjat. Ezt – mint említettem feljebb – azelőtt a csiga teljes szétszedésével, és alátétek, távtartók jobbra-balra pakolásával lehetett csak elérni.
Az Elite Archery megoldása a binary rendszer esetleges csigadőlésére (ugyanebben az évben) a S.E.T. technológia volt, ami (szintén egy imbuszkulccsal állítva) az íjkarokat billegteti a tövüknél, billentve ezzel a tengelyen lévő csigákat is, amivel hasonló megoldást értek el (dőléskompenzáció+hangolás), mint a Bowtech a DeadLockkal. Az Elite-nél a binary csigarendszer érdekes módon még aszimmetrikus is, a felső és az alsó csiga nem ugyanolyan formájú (ASYM Tri-Track Cam), így már csak emiatt is különbözik a hagyományos binary rendszertől.
A Prime nevű íjgyártó tavalyi megoldása az “Inline” csak a csigadőlést kompenzálja azzal, hogy a kábel a kihúzáskor “becsúszik” a csiga közepébe, megszüntetve ezzel a féloldalas tengelyterhelést.
Speciális Binary Cam íjak: Bowtech Revolt, Solution, Eva Shockey; Elite Envision, Enkore, Remedy, Kure; Prime Inline
“Tartalom és forma”
Az elliptikus csigák formájának a rendszer szempontjából nincs jelentősége, az csak a húzás karakterisztikáját szabja meg. Minél elnyújtottabb, szabálytalanabb az ellipszis, általában annál gyorsabb, agresszívabb a csiga, és annál nehezebb is húzni ugyanazon fonterőn.
Végezetül annyit, hogy nincs jó és rossz csigarendszer. Mára az összes rendszer teljesen kiforrott, a végletekig tökéletesített, mindegyiknek megvan a maga helye a piacon. Amerikai nagykereskedőktől lehet tudni, hogy amint megjelenik egy új íj valamelyik gyártótól, a többi gyártó rögtön rendel magának egy mintadarabot a nagyker-partnerétől, és otthon próbálgatják, atomjaira szedik, elemezgetik…és bizony lemásolnak ezt-azt. Az amerikai íjgyártók között évek óta állandó szabadalmi harcok dúlnak. Ha valaki egy igazi újítással rukkol elő, az 1-2 szezont követően egészen biztosan beépül a többiek kínálatába is, maximum kissé módosítva, a saját szájízük szerint. Ebből fakadóan egyik íjgyártónak sincs orbitálisan komoly technológiai előnye a többihez képest. Inkább szellemiségbeli, sales és marketingstratégiabeli, célpiacbeli különbségek vannak. Hogy csak egy példát mondjak, nemrég az Obsession még a fiatalokat célozta meg a merész formákkal és mintákkal, míg a Bear az idősebb, konzervatívabb vadászíjászoknak próbált kedvezni, a visszafogottabb designnal, és a Fred Bear-féle örökségükre építve. Ettől függetlenül egy gyártónál simán előfordulhat, hogy egyik évről a másikra célpiacot váltanak. Ahogy egy amerikai szaklapnál írták: “Talán a szomszéd fűje mindig zöldebb.” Amerika óriási piac, kb. 4 millió vadászíjász kegyeiért küzd egy maréknyi gyártó, emiatt vérre, de leginkább pénzre megy a küzdelem.
