Kutatások szerint a pupillaméret
- 40-50 éves kor között átlagosan 6-5,5mm-re,
- 50-60 között 5,5-5mm-re,
- 60 fölött 5mm körül tud kitágulni teljes sötétségben.
Igen ám, de ez csak az átlag. Alább láthatjuk, hogy az átlaghoz képest milyen szórás van ember és ember között. Vízszintesen az életkort láthatjuk, függőlegesen a pupillaméretet.
Ez alapján 30 és 60 éves kor között a pupillaméret 4,5mm és 7mm között kvázi bármekkora lehet.
Aztán ott van a következő kérdés. Lehet, hogy egy 8×56-os távcső szemre vetített képét (teljes begyűjtött fényét) már nem tudjuk kihasználni, de ez még nem jelenti azt, hogy túl kell tolni a távcső “redukálást”, hogy úgy mondjam, és egyből olyan távcsövet venni, aminek 4,5-5-5,5mm-es a kilépő pupillája. Lásd 8×42, 10×42, 10×50, mert bár ezeknek a teljes fényét tudjuk hasznosítani az öregedő, beszűkült pupillánkkal, csakhogy az a fény nem olyan sok, mint egy 56-os távcsőé, aminek simán meglehet, hogy a 80-90%-t egyébként még láthatnánk, mert a saját pupillánk még közelebb van a 8×56 távcső 7mm-es kilépőjéhez, mint egy a 10×42 távcső 4,2mm-eséhez.
Ilyen esetben úgy vélem, hogy a 10×56-os távcső az ideális optimum.
Ennek 5,6mm a kilépő pupillája. Ezt még a vak is látja, de legalábbis a legtöbbünk látni fogja 60 éves korig. Egy 10×56-os távcső szürkületi értéke 23.6, míg egy 8×42-esé csupán 18.3. Igen, tudom, hogy sokan a szürkületi értéket a pokolba kívánják, mert nem írja le egy távcső tényleges optikai teljesítményét. Ahogy mások már említették korábban, 21.1 a szürkületi értéke egy 8×56-os sörösüvegnek is, és egy 8×56-os Swarovski SLC-nek is, és hogy sokkal fontosabb a fényáteresztés, meg a lencsebevonatok.
Igen ám, csak az sosem hangzik el, hogy a vadász nem a bazári játéktávcső, és a Swarovski között szokott lamentálni, hanem azt mondja, hogy van X összegem távcsőre, melyiket vegyem? Ha lesz mondjuk 500.000 Ft körül egy prémium 8×42-es, és egy prémium 8×56-os, mindkettő 93-95%-os fényáteresztéssel, mindkettő csúcs bevonatokkal, stb, onnantól már jöhet is a számításba az a bizonyos szürkületi érték, mert az fog különbséget tenni a kettő között szürkületi, éjszakai használhatóságban. De pont ugyanez elmondható két 100.000 Ft-os, azonos minőségű kukker között is, nem az összegen múlik, hanem azon, hogy azonos minőségű, de különböző méretű távcsöveket hasonlítunk össze. Akkor számít a szürkületi érték!
Összeállítottam egy táblázatot ezen gondolatmenet szerint. Érdemes átbugázni, és eldönteni, hogy melyik az a távcsőméret, ahol a legkisebb a kompromisszum a befogadott fénymennyiség, és a szürkületi érték függvényében.
Itt tisztán látszik, hogy éjszkai vadászatra 30-60 éves korig, azonos minőségű távcsöveket alapul véve, a 10×56 a legjobb választás, míg 60-70 fölött a 10×50-es.
Magyarán csak és kizárólag a pupillaméret miatt ne vegyünk 42-44-es távcsöveket! Azok nappali távcsövek, akkor vegyük őket, ha szeretjük a kisméretű, könnyű keresőket, amik nem húzzák a nyakunkat, és nem foglalnak sok helyet a táskában, éjszaka meg amúgy is éjjellátót, vagy hőkamerát használunk.
Ha a kilépő pupilla méretének csökkentése a cél, akkor a nagyítást növeljük először! Inkább legyen egy picivel remegősebb a kép (lesen, éjszakai vadászaton úgyis van lehetőség letámasztani), mint hogy a fényerőből veszítsünk, ami pont éjszaka nem jönne jól.
További cikkek keresőtávcsövekről
Ha beszerzés előtt állsz, nézd meg, hogy mire kell figyelni távcsővásárláskor. Ha konkrét márka is érdekelne, készült cikk a DDOptics palettájáról még 2021-ben, illetve a 42-es modellek összehasonlításáról is. Ha feljebb keresel, ajánlom figyelmedbe az eligazítót a Leica keresőtávcsövei között. Ha egy-egy konkrét típus tesztjét keresed, kattints ide, és szemezgess.
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.