Ha beszélsz angolul, görgess csak a videóhoz, és dőlj hátra némi popcornnal. Ha nem beszélsz angolul, elmondom mit fogsz látni:
Bowmar eredeti célja az volt, hogy saját készítésű longbow-jával (botíj) szeretne vízilovat elejteni Tanzániában. Az íj nem kevesebb, mint 110 font (kb 50 kg) húzóerejű, a hippókra felkészített vesszők pedig egyenként több mint 1000 grain (kb 64 gramm) tömegűek. Csak összehasonlításképpen: mi itthon vaddisznóra többnyire 50-70 font közötti íjjal vadászunk, és 450-550 grain közötti vesszővel. A 80 fontos íj már kemény dió, egy 600-700 graines vessző pedig kifejezetten nehéznek számít, nagyon kevesen használják, mert lassú, és sokat esik már rövid távon is. Persze egy botíjnál egészen mások a számok, mint egy csigás íjnál.
A film elején a nyomkeresők munkája elképesztő. Kisebb csapat ered a hippók nyomába: hol egy, hol két nyomkereső, egy hivatásos vadász sörétesnek tűnő puskával, de olyan lőszerrel, amilyet még nem láttam. Ezen kívül még egy puskás kísérő, elefántlövő golyós fegyverrel, meg persze Bowmar a vadászíjász, és kétfős kamerastábja.
Tanzánia ezen részén a vízilovak sokat tartózkodnak szárazföldön, és közlekednek a kisebb tavacskák, pocsolyák, mocsarak között. Ilyetén módon állandó fenyegetésben élnek az oroszlánok miatt. Itt vannak a világon a legnagyobb méretű és a legagresszívabb példányok, nagyon könnyen támadnak. Afrikában évente átlag 3000 ember hal meg vízilótámadás miatt.
Már első nap megpillantják a hippo-szörnyet, egy ősöreg, gigantikus bikát, ahogy többedmagával ejtőzik egy tavacskában. Bent a vízben nem lehet meglőni őket íjjal, és vízben hippót lőni amúgy sem kihívás. Az igazi kihívás az, hogy szárazföldön ejtik el és íjjal, közvetlen testközelből. Ahhoz, hogy a longbow kellően hatékony fegyver legyen, 13-22 méter távolságra kellene tudni belopni az állatot. Második nap az egyiket csak 32-re sikerül, és az még egy kisebb példány volt. A vadászatvezető elmondja, hogy esélyes hogy lövés után a víziló támadni fog, ezért úgy kell helyezkedniük, hogy legyen hova menekülni, legyen takarás, ami mögé elbújhatnak, hátha kifárad a lövéstől, mire átérne az akadályon.
Ha izgulsz a videó nézése közben, Bowmar elmondja, hogy annak kb ezerszerese, amit ő érez a helyszínen. A víziló a legveszélyesebb vad Afrikában, több embert öl meg, mint bármilyen más afrikai állat.
A világ ezen részén a legritkább esetben pusztulnak el az állatok öregségben. Egy ilyen öreg vízilónak a legjobb halál egy íj és egy nyílvessző, mert ha ragadozók kapják el, az csak kínszenvedés. Az a víziló, amit a film során kergetnek (egy seb látható a nyakán), és végül elejtenek, körülbelül 40 éves bika, és olyan óriás, hogy ez lenne a legnagyobb víziló, amit longbow-val valaha elejtettek. Kb 3,6 tonnát nyom.
A húsa kb 300 embert fog etetni a környéken, hiszen a feldolgozzák és szétosztják a falusiak között. A Bowmar családnak amúgyis életcélja a rászorulók segítése. Rengeteget adakoznak.
A nagy bikát tehát első nap a vízben találják. Második nap egy másik bikával futnak össze, az túl messze volt. Harmadik nap újra rátalálnak az óriásra pihenés közben, de forgott a szél, és a vízilovak szagot kapnak, elinalnak. Később, a videó 35. percénél belebotlanak egy haragos nősténybe, ami meg is támadja őket, vagy legalábbis keményen rájuk ijeszt. Puska nélkül ez olyan mint a medve. Meg kell dobálni sz.rral. És hogy honnan vegyünk sz.rt? Hát ha lesz haragos víziló, lesz sz.r is, ahogy a mondás tartja.
39 percnél a vadászatvezető elmondja, hogy a gigantikus bika, amire újra rálelnek, egy zsémbes öreg hippó, szóval garantálja, hogy ha lesz alkalma, nekik fog rontani, legyen mindenki nagyon óvatos. Bowmarnak látszik a fején, hogy alakul már az a bizonyos dobálnivaló a gatyában. (Nekem már benne lenne :D) Meg is jegyzi, hogy “hát nem fehérfarkúakra nyomulunk Iowában srácok”.
Aztán Bowmar végiggondolja a dolgot, hogy bár botíjjal szeretett volna vízilovat lőni, de nem számított ilyen nagy méretű és ilyen agresszív példányra, ezért biztonságosabbnak látja, ha átvált csigás íjra, mert azzal a hatékony lőtávja kb 33 méter, nem 18-20, mint a botíjjal. Bowmar csigás íja is 90 font, és 570 graines vesszőt “hajt meg”. A hely, ahol vadásznak nyílt terep, nincsenek kerítések. A farm kerülete akkora, mint az USA keresztmetszete Californiától New Yorkig. Ha még sokáig hajkurásszák ijesztgetik a nagy bikát, hogy 25 méteren belülre kerüljenek, vagy ki fog menni a világból, vagy megpróbálja kivégezni őket.
48 perctől kezdődik aztán az igazi hajsza, bár a hippo nem adja könnyen magát.
Hamar rájuk is támad, utána 45 percen át farkasszemet néznek vele, de a hippo nem mutatja tisztán az oldalát, csak fenyegetőzik, fújtat, tátogatja a száját. Aztán megint üldözni kezdik, megint támad, megint meglép, üldözik tovább…
58 percnél lövik meg először, de egy kicsit lecsúszik a lövés, szív alatt megy be, így a hippónak kábé meg se kottyan. Óriási a stressz, emberünk nagyon tapasztalt vadászíjász, de ilyen nyomás alatt még ő sem vadászott, lőtt soha. Az mondja, hogy a barnamedve vadászat Alaszkában még csak közelében sincs ehhez a vadászathoz. Sűrűn elnézést kér a hibáért. Keresés közben rájuk esteledik, így másnap folytatják a hajszát.
Meg is találják a nagy bikát egy pocsolyába húzódva. Olyan szinten elrejtőzve, hogy csak gondoljunk bele, egy 3.6 tonnás állat, ami akkora mint egy egyterű autó, így el tud bújni, hogy csak a kifújt buborékok miatt vették észre. Amikor onnan kiugrik, akkor kapja a második lövést, ami már tökéletes szívlövésnek tűnik. De még mindig mennek utána, és a hippo egy harmadik lövést is kap.
Végül víz alá süllyedve találják meg a mocsárban, és hát az sem kis kihívás, hogy onnan kihúzzák. A terítéknél a hivatásos vadász elmondja a bírálás szempontjait, amik abból állnak, hogy mennyire szögletes a feje a vízilónak, és hogy az orr két oldalán lévő dudor milyen nagy méretű. Ezt az alsó állkapocsból növő agyar nyomja ki. Megmutatja, milyen kopottak a fogai, és hogy mennyi sérülés van egy ilyen matuzsálemen, akit az életerősebb fajtársak már kiszorítottak, és az utolsó éveit élte ezekben a mocsarakban.
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.
