Az esemény szombat este 8 órától kb. éjfélig zajlott a Sződ melletti erdőség egyik, nagyjából 1km hosszú kaszálóján. A “célbavehető élőlényeket” 50-100, illetve 2-300 méterre sétáló kutyás kollégák adták, ráadásul a viszonylag magas gaz miatt tényleg élethű volt a helyzet: egy-egy kisebb termetű kutya hol kilátszott a fűből, hol nem, pont mint mondjuk egy róka vadászaton. A tisztás végén kb. 1km-re törpemarhák bukkantak fel néha, amit a legjobb hőkamerákkal még látni lehetett.
A kirakott asztalokon 19 hőkamera kereső, egy digitális éjjellátó kereső, és kb ugyanennyi céltechnika kapott helyet. A látogatók bármelyiket szabadon kipróbálhatták.
Az első asztalnál a Hikmicro 5-féle kamerája feküdt a 140ezres belépőtől, a komolyabb teljesítményűekig, amik meglepő módon szinte ugyanolyan picik, mint a belépőszint. Az összbenyomás róluk az volt, hogy árukhoz képest korrekt képminőséget kínálnak, kiemelném például az új Hikmicro Lynx Pro LE10-et, sőt, volt olyan modell is, ami érdekes módon a kategóriájához mérten szokatlanul nagyobb kijelzővel bírt. Ez a Hikmicro Lynx Pro LH15 volt, ami nagyjából az Infiray E3n-nel van egy árban. Itt személy szerint azt állapítottam meg, hogy az E3n azért érezhetően élesebb és részlettelibb képet ad, a Hikmicro viszont nagyobb kijelzővel bír, és nagyobb a nagyítása. 1-2 kollégával beszélgetve nem is sikerült eldönteni, hogy melyik a fontosabb, én az élességre, és a több képrészletre szavaznék a kijelzőméret kárára, másnak meg inkább a nagyobb nagyítás volt a fontosabb. Ebből is látszik, hogy a “melyik a jó hőkamera” kérdése nem épp egzakt tudomány, egy szinten túl inkább szubjektív dolog. Itt megemlíteném még a piac legolcsóbb hőkameráját, a 140ezres Hikmicro 06-ost, ami sokak fantáziáját izgatja, de azért vegyes megítélést kapott. Egyesek szerint ennyiért ajándék, és inkább ez, mint egy hasonló árú digitális éjjellátó. Az én véleményem meg az volt, hogy 100-150 méterre olyan lágy körvonalú, már-már alaktalan volt benne az ember és a kutya, és mögöttük olyan szinten tűnik el a táj a “ködbe”, hogy ennyiért már inkább egy digitális éjjellátó (annak ismert korlátaival), ami még egy gyári vetővel is különb képet mutat 100 méterre, mint ez a kis hőkamera, és még 200 méterre is állatokat látunk benne, nem pedig apró pöttyöket.
A középkategóriában a legnagyobb nyüzsgés az Infirayek körül volt, minden tesztelőnek szimpatikus volt a 384 pixeles E3 Plus V2, és a Cabin CBL19 is a maga kategóriájában, meg persze a messzebb látó E3 Max V2. A Cabinról többen is megkérdezték, hogy minek bele a lámpa, de amikor meglátták, hogy milyen teljesítményre képes (50-70 méterig elvilágít, tehát kiválthat egy gyengébb fejlámpát), akkor úgy voltak vele, hogy hát jó, végülis miért ne…ha már ott van. Volt még egy Infiray az asztalon, amit egyelőre még fedjen a titok misztikus köde. Mivel a legjobb volt az összes közül, ezért mondanom sem kell, hogy mindenkinek tetszett. 🙂
Az Infik mellett helyet kapott az asztalon a Leica csúcs-hőkamerája, a Calonox View is, néhányan kipróbálták, de érezhető volt, hogy a többséget inkább az alsó- és felső-középkategória mozgatja meg. Ott viszont egyértelmű a kínaiak dominanciája, a Pulsar Axion Keyeket (22, 30) a Hikmicro, a Guide és az Infiray kamerák – bátran kijelenthetem -, megették reggelire. Hiába, azért számít az, hogy 320 pixel, vagy 384/400 pixel, meg a germániumüveg minősége is. Egyedül az Axion XQ38 LRF volt olyan, ami már ér valamit, képileg is, és a távmérője is hasznos, bár a 600 méterre lévő hatalmas, lombos fákat már ez sem, vagy csak nagyon nehezen tudta megmérni. 400-450-re volt csak magabiztos a lézer.
Feljebb keresgélve a még 384 pixeles Helion 2 XQ50F-be lehetett belenézni. Bizony ez is egy jó kamera, de továbbra is állítom, hogy nagyjából egy kategória egy Infiray E3 Max V2.0-val a képrészleteket, élességet, érzékenységet tekintve. Vagy, ha picivel tán jobb is (talán az élessége, élkontrasztja finomabb, és bár a kijelzője kisebb felbontású, de szemre nagyobb méretű), annyival nem jobb, amennyivel drágább a készülék az E3 Maxnál. Ez persze csak az én véleményem. Nem állíthatom ugyanezt viszont a 640 pixeles Pulsar Helion 2 XP50 Pro, és az Accolade 2 XP50 Pro modellekről: ezek bizony tagadhatatlanul jó készülékek. Igen, a drágább, szintén 640px-es Leica Calonox View majdnem kétszer olyan messzire lát (1800 vs. 3000 méter, ami hőkamera viszonylatban orbitális különbség), egyszerűbb is kezelni a Leicát, mint a Pulsar készülékeit, de azt a kristálytiszta és éles képet, amit a Helion Pro adott, azt jelenleg még a Leica sem tudja. Abban biztos vagyok ugyanakkor, hogy mind az Infiraynek, mind pedig a Leicának ehhez azért lesz majd egy-két szava. 😉 A kétszemes Accolade Pro is csúcsszuper képet adott (bár ennek a kijelzője szerényebb a Helionnál, cserébe kettő van belőle), és hát nagyon kényelmes két szemmel nézni hőkamerába, ez is vitathatatlan. De miután ezt megállapítottuk, a legtöbben le is tették a készüléket, egyrészt azzal az indokkal, hogy elképesztően drága, másrészt azzal, hogy mindkét szemünket elvakítja, így azok, akik még törvénytisztelően vadásznak, és a kereső után optikába néznek, semmit nem fognak látni, amíg lámpát nem kapcsolnak.
Kellemes meglepetés volt, hogy helyet kapott az ATN BinoX 4K digitális éjjellátó kereső is a palettán. Nagyon régóta ki szerettem volna próbálni ez a távcsövet, ami egyébként nem egy kis darab. Amíg be nem sötétedett, le is voltam nyűgözve tőle, óriási kijelző, pengeéles kép, és még szürkületben is színes, viszonylag zajmentes teljesítmény, és jól bírta a digitális nagyítást is. Az is kellemes meglepetés volt, hogy a kijelzője fényerejét is nagyon szépen le lehetett húzni, amikor besötétedett, hogy ne vakítson. De aztán ahogy besötétedett, csalódnom kellett: nagyon gyenge a beépített infravetője, hiába állítottuk a menüben maxra, 100 méterig alig világított el. Sokáig azt hittük be se kapcsolt a vető, mert az a kósza fény, amit láttunk a kijelzőben, azt hittük, hogy a helyszínt megvilágító reflektorokból származik. Ráadásul csak úgy piroslott benne a 850nm-es, szabad szemmel még látható infra dióda. A távmérőjét vagy négyen próbáltuk bekapcsolni, de senkinek sem sikerült rájönni, hogyan kell. Ez egy 420ezer Forintos távcső, ha még 100ezerért rá kell rakni egy külső vetőt (nem mellesleg kényelmetlen helyre az aljára, pont oda, ahol fognánk), akkor azt mondom, hogy inkább egy félmilliós hőkamera. Továbbá olyanok is elhangzottak szakmai berkekből, hogy az ATN-ek az éjjellátás Land Roverei, ha értitek mire gondolok.
Ami a céltechnikákat illeti, ezt itt a blogon nem szeretném különösképpen propagálni. Volt Infiray, Guide, Pulsar, Dedal, ATN és Electrooptic is. A legfelső kategóriában (640-es Infiray, Dedal, Electrooptic) egyikbe sem lehetett belekötni, a középkategóriában pedig ezúttal is a kínaiak vitték a prímet szerintem. Érdekesség, hogy már a Guide-nak is van hagyományos céltávcső formájú, tubusos hőkamera-céltechnikája, hasonló, mint az Infiray Tube, és a Pulsar Thermion. Azt is sikerült megállapítani, hogy a legolcsóbb előtétek fabadkát sem érnek, az Infiray CML25 az, ami már úgy értékelhető képet mutat 100-150 méterig, de inkább az Infiray CL42-től indul az élet. Az előtétek keresőként használva azért még mindig kompromisszumosak egy valódi keresőhöz képest, ezzel nem árt tisztában lenni.
Lévai kolléga, mint főszervező azt ígérte, lesz még ilyen rendezvény az idén. Várjuk!
