A Leica Geovid volt régen A Távmérős Távcső. Ma már sokan vannak a piacon, olcsóbbak is, drágábbak is, de még mindig a Geovid az, ami a távmérős távcsövek doyenje, villámgyors működéssel, rekorder mérési távokkal és brilliáns képminőséggel. Nem véletlen az ára, ugyanis ebben a távcsőben minden high-end.
Az építési minőségre ki se térek, ebben a kategóriában nyilván tökéletes. A banán alakú, újabb Geovidek formája nem csak az ergonómiáról szól, bár kétségtelen, hogy nagyon szépen belesimulnak a vadász kezébe. De a forma legfőbb oka a Perger-Porro prizma, ami se nem tetőélprizma, se nem hagyományos porroprizma, hanem egy harmadik variáns, és tudtommal jelenleg csak a Leica Geovidben található meg. A fényáteresztése a tetőélprizmáknál jobb, állítólag egyesíti a tetőélprizma és a porroprizma előnyeit.
Ahogy az összes Geovidon, úgy ezen is két dioptriaállító gyűrűt találunk. A jobboldali pirosnak a dolga, hogy a távmérő kijelzőjét állítsuk élesre, a baloldali fehér pedig a hagyományos dioptriaállító, amennyiben a két szemünk nem egyforma.
Képminőség
A Geovid 3200.COM képminősége gyönyörű, ennél jobb a Leicánál már csak a Noctivid tudott lenni véleményem szerint, bár nem volt módom összenézni a kettőt, csak az emlékeimből tudok táplálkozni (a haverjaim most hangosan felröhögtek, becenevem aranyhal…bár ami fontos, azt megjegyzem 😉 ). Gyönyörű kontraszt, semleges színek, faltól falig pengeéles kép. Egy dolog, ami szemet szúrt – ahogy az Ultravidnél is -, hogy az okulárban látott kép átmérője kisebb, mint ami manapság “divat”. Az általam eddig használt jóval olcsóbb, nagy látószögű keresőtávcsövek (Minox BL HD, DDOptics Pirschler III, Kowa BDII), valamint a Leica Noctivid is emlékeim szerint nagyobb képkört, panorámásabb képet vetít a szemre, mint a Geovid, vagy az Ultravid. Ha jól sejtem ezt hívják AFOV-nak, vagyis látszólagos látószögnek, de nem akarok hülyén okoskodni. Ám az alábbi összehasonlításban látszik, miről beszélek. A fixoptikás telefonnal belefotóztam a Geovidbe, az olcsó távcsőbe (Kowa BDII egyébként), meg anno a Noctividbe és az Ultravidbe is. Látható, hogy a Geovid képköre szinte belefér a telefon optikájának látószögébe, az Ultravidé bele is fér, míg a többieké jócskán kilóg belőle. Nyilván ez picit függ attól is, hogy a telefont mennyire van lehetőség beletolni az okulárba a szemkagyló kialakítása és állása miatt, de pont annyira lehet a szemet is, anélkül a kép csorbát szenvedne. Kár is cifrázni, az olcsó kis távcsöveimmel a nagyobb képhez szoktam, ehhez képest feltűnt a Geovid kisebb képe, ahogy anno az Ultravidé is.
Ami a becsillanást illeti, néha sikerült a Geovidet rávenni arra, hogy egy-egy kósza fény megjelenjen a képen, de egyáltalán nem jellemző, senkit nem fog zavarni. A Nocitivid ebben is jobb volt azért, mert azt sehogy se sikerült rávenni, hogy becsillanjon.
A Geovid lencséin természetesen ott figyel a Leica Aqua-Dura bevonat, ami nem csak a vízlepergetésért felel, hanem a párásodást is jobban bírja, mint egy bevonat nélküli távcső. Ezt a Geovidel sikerült is most élesben kipróbálni, miután a még fagyos hajnalokon cserkelve, vagy havas lesen ülve, néha sikerült némi párát akaratlanul lehelni az okulárra (főleg maszkban, ragadozóra vadászva), de az minden alkalommal azonnal eltűnt, ahogy a távcsövet elemeltem a szememtől. Ilyet eddig egy távcsövem se tudott, annyi szent. Az eddigieket úgy kellett legyezgetni, hogy lehúzódjon a pára.
A beépített távmérős távcsövek egyik Achilles sarka az szokott lenni, hogy a távmérő beépített, transzflektív (félig tükröződő, félig átlátszó) kijelzője miatt, illetve a két tubus eltérő optikai felépítése révén a jobb és bal kép nem egyforma, sem élességben, sem színtónusban, sem fényáteresztésben.
A Geovid mondanom se kell, nem szenved ilyentől, azonos képminőséget ad a jobb és a bal tubus is. A távmérő kijelzője egyébként a jobboldali tubusban van, de ez szemmel láthatóan nem befolyásolja a képet.
Olyannyira nem, hogy a vadásztársam egy éve használ már ilyen Geovidet, és soha nem tűnt fel neki, hogy a távmérő kijelzőjét csak az egyik szemével látja, és nem mindkettővel. Ez nem mondható el például a Minox X-Range-ről, ahol nem is teljesen egyforma a két kép, és a távmérőt használva lehet érezni, hogy csak az egyik szemünkkel látjuk a számokat.
Szürkületkor és éjszaka mind a 8×42-es, mind a 8×56-os jól használható, de nyilván az 56-os az, ami igazán parádés ilyen körülmények között. Ugyanakkor a 8×42-est anno a DDOptics Pirschler 8×56-tal együtt próbáltam, és bár a Pirschler egy árnyalattal világosabb képet mutatott, de a Leica meg élesebb, kontrasztosabb volt, így nem mondanám, hogy a Pirschlerrel kifejezetten jobban láttam volna. A helyzet az, hogy erről mindig csak beszélnek, de aki sosem nézett még bele többfajta minőségű és fényerejű távcsőbe, annak meglehet elképzelése sincs arról, hogy mi a különbség. Na nekik mutatom az alábbi illusztrációt, amit úgy készítettem el, ami nagyjából élethűen illusztrálja, hogy mi a különbség mondjuk egy olcsóbb 56-os, és egy drágább 42-es távcső között éjszaka. A megtekintéséhez sötét helyiség, és emelt kijelzőfényerő szükséges, csak így lehet látni igazán a különbségeket.
A kép mondanivalója csupán annyi, hogy ne gondoljuk, hogy egy 56-os távcső olyan sokkal világosabb és jobban használható lenne éjszaka, mint egy 42-es, 44-es vagy 50-es. Nyilván a legjobb eredményt egy drága, jó minőségű 56-os távcső adja. Az 56-os távcsövek azért voltak régen olyan népszerűek az éjszakai vadászok között, mert az adta a maximumot, és minden lux számított. Amióta viszont elterjedtek az éjjellátó és hőkamera keresők, az 56-os távcsövek piaca gyakorlatilag összeomlott. Azt a pénzt, amit egy 56-os távcsőre költenénk, ma már talán érdemesebb egy jobb minőségű, kisebb és könnyebb 42-esre, vagy 44-esre költeni. Ha meg öregebb a szemünk (mert mi magunk ugyebár csak bölcsebbek leszünk 😉 ), akkor nem is kérdés.
Távmérő
A lézeres távmérőknél mindig csak azt látjuk az adatlapokon, hogy hány méterig mér. A legtöbb vadász az alap 600 és 1000 méteres távmérők fölött azt kérdi, minek?
A Leica Geovid 3200.COM 3200 yardot, vagyis 2920 métert tud. Ki a fene akar mérni ilyen messzire? Természetesen nagyjából senki, de nem is ez a lényeg.
Nem azért jók az ilyen távmérős távcsövek, mert kilométerekre lehet velük mérni, hanem azért, mert ez azt jelenti, hogy nagyon komoly mérőlézer van bennük, ami a vadászok által használt távolságokon klasszisokkal hatékonyabb működést biztosít, mint egy 600, vagy 1000 méteres távmérő. A 600 méteresekkel 600 méterig például házakat, autókat, táblákat tiszta időben könnyedén meg lehet mérni, viszont állatokat, főleg őz mérettől lefelé már csak 300-400 méterig, azt is néha nyögvenyelősen. Növényzetet, talajt, például nyílt tarlót, vagy szántást hegyes szögben már nemigen. Az 1000 méteresek egy fokkal jobbak, de 4-500 méter fölött már ezek is köhögnek, ha állatot kell mérni, vagy egy bokrot mérnénk meg az állat körül. Arról nem beszélve, hogy ha fogást is találnak a mérendő dolgon, pontatlanok lehetnek, olykor akár 10-20-30 métereket is tévednek. No persze attól is függ, kinek a távmérőjéről beszélünk, mert egy vadiúj, olcsó, de bóvli 1000 méteres nem ugyanazt tudja, mint mondjuk a Leica régi 1000 méteres Rangemastere (utóbbi a sajátom, előbbieket meg próbáltam), továbbá ezek az értékek jó fényvisszaverő képességű, nagyméretű tárgyakra vonatkoznak, tiszta időben és NEM tűző napsütésben. A felsoroltak, vagy azok hiánya tehát butítja a távmérőt, és hát nem mindegy, hogy 600-1000 méterről butul, vagy 2-3000-ről.
Ezekhez képest, amit az új Leica Rangemasterek és Geovidek tudnak, az valami elképesztő! Vadász lőtávolságon gyakorlatilag nincs olyan, amit ne tudnánk megmérni velük. Egyik vadászaton estére felszállt a pára, lőttem két disznót egy szántáson 150 méterről, de a lámpafényben alig látszottak a pára miatt, csak a szemük világított, meg épphogy kivehető volt az alakjuk a homályban. Gondolom sokaknak ismerős ez a szituáció. Ezután visszamentünk a vadászházhoz, és még kicsit próbálgattam a Geovid távmérőjét, mert onnan messze el lehetett látni. Ebben a párás időben egy 1580 méterre lévő erdő, téli kopasz lombkoronáját úgy 5-ből 3x meg tudta mérni távcső! Fel nem fogom, hogy egy lézerfény a párában elmegy 1580 méterre, néhány kósza, száraz ágról visszaverődik, és a párában visszajut újabb 1,6 kilométert a távcső érzékelőjébe. Hogy a viharba’ csinálják??? Egyébként a zsanéron lévő optika a lézervető, az érzékelő meg a tubusba van építve. Villámgyors, pontos a mérőlézer, és elképesztően erős és hatékony.
A távmérés kijelzése természetesen sötétben is látható, hiszen piros fénnyel világít. A fényereje szabályozható, de automatán is hagyhatjuk, ilyenkor a távcső a környezeti fényhez igazítja a kijelzőfényerőt. Nem mondom, éjszaka lehetne még egy fokkal halványabb is, mert bár nem vakít, de mérés után a mérőpont még jóideig ott marad a képen, és zavaró tud lenni. Percek után kapcsol csak ki magától, amin úgy segíthetünk manuálisan, hogy megnyomjuk a másik gombot, ekkor a távcső lepörgeti a dőlésszög, hőmérséklet, légnyomás adatokat, aztán inaktív lesz a kijelző. A Geovid egyébként 10 métertől mér, 100 méterig tized pontossággal.
Szoftver
A távmérőt valamennyire paraméterezhetjük a távcsőben is, van menüje, de elég egyszerű, tele rövidítésekkel, és a távcső két gombjával kell vezérelnünk. Ám ezzel felesleges vesződni, hiszen az optikába Bluetooth kapcsolat került, párosíthatjuk a telefonunkkal, ahol a Leica Hunting applikációval mindent kényelmesen be tudunk állítani.
A távmérő innen kapja meg a ballisztikai programot is, ugyanis nem csak távot mutat, de kiterjedt ballisztikai tudással is rendelkezik. A Leica is kínál általános, gyári beállításokat (EU1, EU2, EU3, stb), de ezek még a régi idők profiljai a vezetéknélküli kapcsolat előtti időkből. Ma már ott a másik opció, a komplett kaliber és lőszer adatbázis, ami az applikációban folyamatosan frissül. A piacon kapható összes kalibert, és – szerintem – összes lőszertípust megtaláljuk az appban, megadjuk, hogy a puska hány méterre van belőve, stb. és az app átküldi a távcsőre a precíz ballisztikai profilunkat, így a fölétartást, vagy a klikkeket e szerint mutatja. Akik maguk töltik a lőszert, saját ballisztikai profilt is létrehozhatnak. Én ezt a részt bevallom nem próbáltam, eleve nem szoktam 180-200 méternél messzebb lőni, és tornyos távcsövem sincs. De elhisszük, hogy működik.
Az alábbi videót viszont elkészítettem, melyben láthatjátok a Leica Hunting app működését:
Itt azonban még nincs vége a ballisztikai történetnek, ugyanis a Leica gondolt a profi távlövőkre is, akik a szelet, légnyomást, hőmérsékletet is figyelembe kell vegyék. Mindebből a légnyomást, a levegőhőmérsékletet (és persze a távmérés szögét) maga a távcső méri, gombnyomásra mutatja is a kijelzőben, mint fentebb írtam, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a méréskor ezek belekerülnek a ballisztikai számításba. Ha viszont a szelet akarjuk belekalkulálni a lövésbe, úgy be kell szereznünk egy Kestrel Elite 5700 nevű szélmérőt. Ezzel is kommunikálni tud közvetlenül a Geovid 3200.COM, és átveszi tőle a szélirányt, szélerősséget és atmoszféra-adatokat, majd a lövéshez kiszámolja az oldalirányú kompenzációt is.
Összefoglalás
Minden szép, minden jó, nagyjából így lehet összegezni a Geovidet. Nem lepődünk meg ezen, egy egymilliós távcsőnél elvárható, hogy ne nagyon lehessen már belekötni. High-end építés és lencsebevonatok, jó ergonómia, parádés képminőség, felfoghatatlan lézeres távmérő-teljesítmény, precíz ballisztikai program, 21. századi funkciók. Ami kevésbé tetszett talán, az a mai trendekhez képest valamivel kisebb átmérőjű vetített kép, ez még olyan régimódi kicsit szerintem. A Swarovski nemrég frissítette az EL Range-et, amit a Geovidhez hasonló funciókkal vértezett fel (bár a távmérője közel 1000 méterrel gyengébb), de ők tovább is mentek azáltal, hogy a távcső+app kombó nem csak a lövést segíti, de az utánkeresést is, a beépített digitális iránytűvel, és a telefonos app GPS-ével és térképével. Hogy a gyakorlatban ez mennyire használható, vagy egyáltalán mennyire fontos funkció, azt nem tudom. Ami a fontosságát illeti, szerintem inkább a hegyekben, erdők közt vehetjük hasznát, amikor a zergét egy heggyel arrébb lőttük meg egy tisztáson, aztán odáig valahogy el kellene jutni az erdőn keresztül. Azt viszont ne feledjük, hogy a Swaro amellett, hogy drágább, nem létezik belőle 8×56-os változat, ellenben a Geovidből választhatunk 8×42, 10×42 és 8×56 között.
