Teszt: Infiray E6+ V2.0 hőkamera – az univerzális profi

Kezdem a szokásossal, amit a rendszeres tesztolvasók már bizonyára nagyon unnak, de gondolnom kell azokra is, akik először olvasnak Infiray tesztet. Az új Infiray X-Eye hőkamerákban, így az E6 Plus V2.0-ben is 12 µm pixelméretű szenzor került, így nagyításban szintet ugrott, a 2018-as E6 Plus-hoz képest. Az új 12 mikronos, 35mm-es E6 Plus olyan nagyítású és látószögű lett, mint a korábbi, 17 mikronos, 50mm-es E6 Pro volt annak idején. Ha valaminek, hát ennek nagyfelbontású a szériának igen jót tett a kisebb méretű (de azonos felbontású) szenzor okozta nagyításnövekedés. Sokkal használhatóbbak lettek a kamerák, amit jól mutat, hogy az alábbi hőkamera grafikon alsóbb szegmenseibe kerültek:

Látható, hogy az E6 Plus V2 egy kategória a hasonló paraméterekkel rendelkező Guide Track Pro IR35-tel, és a 17 mikronos Pulsar Helion 2 XP50-nel (és a majdani Helion Proval). Az új szenzornak köszönhetően jól használható nagyítást, látószöget, szuper észlelési távolságot és egészen jó akkuidőt is kapunk, mégpedig az elődmodellhez (értsd a korábbi 50mm-es E6 Pro-hoz) képest kompaktabb méretben.

Külső és kezelés

Tekintve, hogy az összes Infiray X-Eye hőkamera külsőre és kezelést tekintve ugyanaz, és már mindegyiknek a tesztje kifutott a Vadász Blogon (E3 Max, E6+, E3 Plus V2, E3 Max V2, E6 Pro V2), ötödszörre már nem térnék ki a külsőre, kezelésre. Ha valakit érdekel, az előbb linkelt tesztek bármelyikében, de legalábbis a többségében megtalálja.

Két dolgot említenék meg, az egyik a gumírozás. Az egyik tesztben leírtam, hogy hajlamos kopni, ami aztán nagy visszhangot kavart. Időközben aztán kiderült, hogy az a modell, aminek az oldalán lejött a gumírozás, vélhetően valami hőhatást kaphatott, talán egy táskában bekapcsolódó puskalámpa által, vagy ilyesmi, és ezért kezdett lejönni róla a csúszásmentes bevonat. Ugyanis azóta akárhány X-Eye kamerát próbáltam, nyúztam, egyikről se jött le a bevonat, se nem kezdett kopni, de még csak kifényesedni sem az éleken. Így hát kijelenthetjük, hogy vaklárma volt a kopás. De, hogy ne maradjunk negatív kritika nélkül, megemlíteném a másik dolgot, ez pedig az X-Eye kamerák objektívein lévő tükröződésmentesítő bevonat, és annak rendkívüli érzékenysége. Felhívom a tulajdonosok és a jövőbeli felhasználók figyelmét, hogy felettébb óvatosan bánjanak vele! Tisztítás csak puha, mikroszálas törlőkendővel! A bevonat ugyanis az átlagnál könnyebben karcolódik, így zsebkendővel és hasonló anyagokkal ne dörzsöljük, de ha lehet még a Lenspen tisztítóceruzát is kerüljük, vagy nagyon óvatosan használjuk, ne nyomjuk rá erősen! Tilos bármiféle vegyszeres anyaggal tisztítani! Mellesleg tapasztalt fotósok azt mondják, hogy rálehelni sem ildomos az objektív bevonatokra (legyen az bármilyen optikán) tisztításkor, mert az emberi lehelet is tartalmaz különféle kémiai anyagokat, ami nem tesz jót ezeknek a hártyavékony, speciális bevonatoknak. Szóval tiszta vizes kendő, ha makacs a szennyeződés, illetve mikroszálas törlőkendő, ami használható.

Akku

A kamera akkuja beépített, és mint már sokszor elmondtam, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne cserélni, ha idővel fáradni kezd. Szervizben pikk-pakk kicserélik, és nem kerül egy vagyonba, tehát nem kell félni tőle. Ami a teljesítményét illeti, gyári adat szerint 6 órát bír. Az érezhető, hogy jobban tartja magát, mint az elődmodellek (amik, gyárilag 4-4,5 órát tudtak), kíméletes használat esetén az a 6 óra talán stimmel is, de az 5-öt meg merném előlegezni. Sajnos rövid ideig tudtam próbálgatni, így komoly tapasztalatot nem tudtam szerezni az akkuteljesítményt illetően.

Képminőség

No itt aztán lesz mondanivaló. Amit röviden el lehet mondani, az az, hogy a kamera gyönyörű képet ad, pengeéles, és szép kontrasztos. Szokásos Infiray minőség, nem véletlen, hogy a Leica is az Infirayt választotta alkatrészbeszállítóként az új Calonoxokhoz. A 12 µm miatt a nagyítás növekedése, a kissé keskenyebb látómező nagyon jót tett ennek a modellnek. Még mindig kellően nagy a látószög (12.5°) ahhoz, hogy vérbeli vegyes használatú kamerának titulálhassuk, viszont a 2.1x nagyítás sokat dob a nyílt terepen használhatóságon (a korábbi modell 1.5x és 17.7° volt, az erdőben brilliáns volt, de nyílt terepen sokat kellett digitálisan nagyítgatni, amit a 640x512px-es felbontás jobban bír, de nyilván nem ugyanaz, mint az optikai nagyítás).

Az eddig próbált V2.0 kamerákhoz képest viszont változott a képminőség, vagy inkább úgy fogalmaznék, a képi világa a kamerának. Jórészt visszatért az elődmodellekre jellemző, impresszív kontraszt és élesség, amit a tavasszal és nyáron tesztelt V2.0 modellekből minden tesztben hiányoltam. A White hot mód is kontrasztosabb lett, a Bird hőkép meg kapott egy extra élesítést, ami elég látványos, bár bizonyos szituációkban picit zajosodhat tőle a kép.

Az eddigi V2.0 kamerák egyik legnagyobb erényének a Black hot módot neveztem, az volt a kedvenc hőképem ezeknél. Az E6 Plus V2.0-nál ez megint csak megváltozott. Visszatért a 2018-as elődmodellekre jellemző, túlkontrasztosított Black hot, aminél tiszta időben a talaj gyakorta besötétedik (ahelyett hogy fehér lenne), és benne a fekete állatok elvesznek. Nem tudom miért csinálták vissza így, de ami vitathatatlan, hogy párás-ködös időben ez a létező legjobb hőkép. Amikor más hőkamerákkal már szinte semmit nem látunk, az Infiray ezzel a fajta Black hot hőképpel még mindig mutat állatokat, néha környzetet is. Csak hát sajnos az az ára, hogy tiszta időben gyakran nem használható (az alábbi összehasonlításon látható a lényeg).

Már csak az nem tiszta, hogy ez a változtatás csak az E6 Plus V2-t érinti, vagy a többi Infiray is ilyen lett időközben (a nálam teszten lévő Finder FH nem ilyen). Annak ellenére viszont, hogy a kép kontrasztosabb és élesebb lett mint volt, a digitális nagyítás nem szenvedett csorbát, továbbra is jobb, mint a 2018-as modellekben volt, de még mindig pixelesebb, mint a Guide vagy a Pulsar digitális nagyítása.

Ami az észlelési, azonosítási távolságokat illeti, nem lehet rá panasz, látható, hogy a fenti róka kb. 350 méterre volt, itt még ki lehetett venni az alakját futtában, simán meg lehetett különböztetni egy baktató nyúltól (a képen épp szugerál valamit görnyedve, de a mintavideóból majd jobban látjátok az azonosítási távokat).

Szoftverfrissítés

Amellett, hogy az Infiray láthatóan gyárilag is módosítgatja a kamerák szoftverét (hiszen a mostani modellek nem pont ugyanolyanok, mint a fél évvel ezelőttiek), nemrégiben a házilag történő frissítést is lehetővé tették. Az első applikáción keresztül érkezett frissítés elhozta a menüben bekapcsolható UltraClear üzemmódot, amit az Infiray rossz időjárási körülményekre fejlesztett. Ez egy dinamikus képjavító algoritmus, vagyis tiszta időben gyakorlatilag semmit nem csinál. Ám, ha rossz az idő, és a hőkamera képe fakulni kezd, az UltraClear javít a képminőségen kontrasztosítással és élesítéssel is. A gond csak ott van, hogy amikor kipróbáltam ezt a frissítést, az E6 Plus szinte használhatatlan képminőséget kezdett produkálni. És nem az UltraClear miatt, hanem egész egyszerűen valamit elrontottak az új szoftverben, és egy brutális élesítést alkalmaztak a kamera képén (próbáltam E3 Maxot is frissíteni, azzal nem volt ilyen gond). Emiatt akkoriban óvva intettem mindenkit, hogy E6-ot frissítsen, amíg az Infiray meg nem oldja a problémát. Természetesen jeleztük nekik, de a kínai nem az a fajta népség, aki visszajelezne, hogy “oké fiúk, köszi a visszajelzést, dolgozunk az ügyön”, majd egy hét múlva szól, hogy “kijavítottuk, tölthetitek”. Inkább az a fajta, aki a hibát sosem ismeri be, csak csendben javítja, így csak azt vesszük észre, hogy a következő széria már jó. A magam részéről nem szeretem az ilyet, mert fogalmunk sincs, hogy éppen mi történik, jó-e vagy nem jó. Egyet tudok mondani, a hibás szoftver az E6 Plus V2.0 esetében “WifiGUI 4.47” nevezetű, ezt mindenképpen kerüljétek. Ha magasabb verziószámúval találkoztok, akkor rá lehet próbálni. Ha meg valami gond lenne, akkor a Leitz Hungáriánál vissza tudják tenni a régi szoftvert, de ahhoz sajnos be kell vinni a kamerát, és előtte egyeztetni kell velük, ha nem akarjátok ott hagyni.

Mintavideó

Összehasonlítások

Összehasonlítás a Leica Calonoxszal

Hardvert (szenzor, germánium-üvegminőség, kijelző) tekintve az Infiray E6 Plus V2.0 nagyon hasonlít a Calonox View-ra, bár Calonox 42mm-es (2.5x, 10.5°), így a 35mm-es E6 Plus (2.1x, 12.5°), és az 50mm-es Pro (3x, 8.8°) között helyezkedik el. Építési minőségben a Calonox azonban jóval fölöttük áll, és szoftveresen is fejlettebb. Bár a Calonoxból néhány funkciót kihagytak, ami az Infirayekben alap (PIP ablak, távbecslés, lézerpointer, Bird hőkép), ám a Leica felvértezte hőkameráját a saját fejlesztésű LIO képoptimalizálási algoritmussal, ami stabilabb, HDR-szerű képet ad, és hatékony zajszűrést eredményez. A Leicának az akkuja is jobb, viszont nehezebb készülék az Infirayeknél. Nomeg persze meg kell említeni a Calonox rekorder 3000m-es észlelési távolságát, ami még az E6 Pron is túltesz. Ezért a kijelentésért lehet, hogy megköveznek, meg sarkítok is, de gyakorlatilag az Infiray a szegényember Leicája. A két márka képminősége a legtöbb esetben azért nagyon hasonlít egymásra, a kijelző minősége ugyanaz. A Leica esetében a kifinomultabb szoftvert, a jobb építési minőséget, a jobb akkut, a nagyobb észlelési távot, és persze a piros pöttyöt, és a Made in Germanyt kell megfizetnie annak, aki a legjobbat akarja. A Leica Calonox View tesztje itt olvasható.

Összehasonlítás az Infiray Finder FH25R-rel

A nagyfelbontású Finder árban nem sokkal van az E6 Plus V2 alatt. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség, melyiket érdemes választani? A két kamera összehasonlításánál a következőkre jutottam: a Finder ugye távmérős, ami egyértelmű előny. Csak ugye 25mm-es, így a látószöge szélesebb, a nagyítása kisebb. 640p felbontásnál hiába a 12 µm, azért a 25mm már úgy való vegyes terepre, hogy inkább több erdő, fedett terep, és kevesebb nyílt mezőség (1.5x, 17.5°). Érezhetően nehezebben lehet vele vadat felismerni 300 méter fölött, mint az E6 Plus V2-vel. A képe is más, élességben talán megegyeznek, bár a különböző nagyítás miatt ezt nem könnyű megítélni, viszont a Finder képe kevésbé kontrasztos, ami nem annyira látványos, viszont a Black hot hőképnek meg kifejezetten jót tesz. Az E6 Plus ergonomikusabb is, jobban kézre áll, a gombjai sötétben, kesztyűben is könnyen elérhetők, míg a Finder pici, lapos kezelőfelülete még kesztyű nélkül is bizonytalanná teszi az embert. Ami az akkut illeti, a Finder szerintem valamivel jobban bírja, mint az E6, bár papíron megegyeznek, mindkettőre 6 órát ír a gyártó, de sokat mond, hogy a Finder FH távmérő nélküli verziójára (ami itthon nem kapható) 8 órás üzemidőt írnak. Ha a távmérőt kikapcsolva tartjuk, akkor szerintem a 6-8 óra között közel lehetünk az igazsághoz, míg az E6 hivatalos 6 órája inkább csak 5 a tapasztalatok alapján. A Finder FH25 tesztje hamarosan érkezik.

Katt a képekre!

Összehasonlítás a Guide Track PRO IR35-tel

A két kamera nagyjából azonos teljesítményű, bár mindkettőnek vannak előnyei a másikkal szemben, így nehéz a választás. Ami azonos bennük, az a 35mm-es gyújtótáv, a 12 µm 640p szenzor, az F/1.0 objektív és a nagy méretű, 1280p széles kijelző. A két kamera élessége is nagyon hasonló, ha épp nem tökegyforma. Az Infiray előnye a 40mK érzékenység (kontra 50mK), és az 1800m észlelési távolság (kontra 1400m), illetve az automatikus képkontraszt állítás, ami sokszor könnyebbé teszi a használatot, néha viszont hátrány. Ezen kívül az Infirayek szoftverét lehet már frissíteni appon keresztül, bár szerintem előbb-utóbb a Guide is meglépi ezt. A Guide előnye az Infirayjel szemben a jobb menürendszer, a jobb beállíthatóság, a kép manuális testreszabhatósága, a témamódok (előre beállított, de egyénre szabható kontraszt/világosság beállítások) megléte, amivel a képi világát úgy szabályozzuk, ahogy akarjuk. Így mindig a számunkra legjobb teljesítményt adja a kamera, nem egy automatikára vagyunk bízva, ami néha tévedhet. A Guide-ban van gyorsmenü is, ahol a pozícionálható PIP ablakot, a távbecslőt, a kijelző fényerőt és a hőkövetést érjük el. Egyszer talán lesz külső, lézeres távmérője is (a menüje tartalmaz ilyet), de egyelőre csak vágyálom. Akkuteljesítményben nagyjából azonosak. A Guide-ban nincs lézerpointer, bár ezt kevesen használják, viszont olyan apróságokat is beállíthatunk rajta, hogy világítson-e a státusz-LED vadászat közben, hogy hány perc után lépjen a kamera automatikusan készenlétbe, hány perc után kapcsoljon ki. Beállíthatjuk a menüben a dátumot/időt, ha kell ezt a kamera rá is vetíti a kameraképre és a videoképre. Előbbi előnye, hogy lesen ülve nem kell órát, vagy telefont nézegetni, hiszen a keresőben látjuk a pontos időt. Az Infiray E6 óráját csak az applikációban lehet szinkronizálni, de gyakorlatilag a képek/videók metaadatain kívül sosem látjuk (csak a Finder mutatja a kijelzőben). A Guide videofelvétel közben nem tud nagyítani, először le kell állítani a felvételt, nagyítani és újraindítani. Szóval vannak előnyök-hátrányok, nem könnyű a döntés. A Guide Track PRO IR35 tesztje itt olvasható.

Összehasonlítás a Pulsar Helion 2 XP50-nel és Proval, és a Hikmicro OWL OQ35-tel

Na ez az a rész, amire ne vegyetek mérget, de ha már belekezdtem az összehasonlításokba, nem hagyhatom ki a fenti két (három) modellt sem. Személyes tapasztalatom egyikkel sincs, csak az alapján tudok írni, amiket jópár külföldi összehasonlító videóban láttam, és amit a papírforma mutat. Mindkét(három) kamera 17 mikronos. A Helion 2 látószöget tekintve az E6 Plus V2 szintjén van (észlelési távban is). A sima Helion 2 XP50 szintén 40mK, de a kijelzője csak 640x480px, amit a Pulsar az okulárlencsével akkorára nagyít fel, mint az Infiray az 1280×960-ast. A Helion 2 Pro viszont már 25mK érzékenységű, ami lényegesen jobb érték az Infiray 40mK-énél, és a kijelzője is szintet ugrott, 1024×768. A Helionok előnye a profibb menürendszer, a jobb építési minőség, a jobb akku, és a cserélhető objektív, bár az elég drága buli: egy Helion-objektív árából vehetünk egy alsókategóriás hőkamerát. Ami a képminőséget illeti, amikor a Helion XP-k megkapták az Image Boost képélesítési algoritmust, sokat javult a képük, körülbelül egy szinten vannak az Infivel. Viszont a Helionokban ASi szenzor ketyeg, az Infirayekben és a Guide-okban VOx, ami kicsit más képi világot eredményez. Az ASi szenzor képe jellemzően laposabb, fakóbb, sötétebb, és a fehér részek hajlamosak kiégni, jóllehet ezeken a 40, és főleg a 25mK már sokat segített, általa részletgazdagabb, kontrasztosabb képet kapunk, élesebben látszik a növényzet, és párás időben is jobban teljesít. A Pulsar egy drágább kamera, és a fentiekből látható, hogy okkal drágább. Azt mindenki maga döntse el, hogy megérnek-e többszázezer forintos felárat a fent felsoroltak. A Pulsar legnagyobb hibája, hogy állandó készlethiány van belőle világszerte, mert kicsi a cég gyártókapacitása a piachoz képest, amit lefed (Európa-USA), és a széles termékskála miatt.

A Hikvision Hikmicro OWL OQ35 a cég első nagyfelbontású hőkamerája, de mivel 17 mikronos és 35mm-es, így nem annyira az E6 Plus V2-vel, mindinkább a Finder FH25R-rel emlegethető egy lapon. E kategória használhatóságát fentebb olvashatjátok a Finderes összehasonlításban. A Hikmicro is Infiray szenzort használ, de a képi világa jobban hajaz az Infi 2018-as szériájára. A mostani Infirayeknél élesebb, harsányabb, ami a videók alapján látványos, de hogy hétköznapi használatban ez a harsány kép kellemesebb, használhatóbb-e vagy inkább már zavaros, azt nem tudom megítélni tapasztalat nélkül.

Összegzés

A 2018-as E6 Plust sokan szerették, az E6 Pro-ra viszont sokan már sajnálták a felárat, bár sokan akkor még nem is igazán tudták mi a különbség egyes hőkamerák között. A Vadász Blog teszteknek, videóknak, a facebook csoportos beszélgetéseknek és néhány kereskedő áldozatos munkájának köszönhetően ma már jobban képben van az átlag magyar vadász a hőkamerákkal. Most a 12 µm érkezésével az E6 Plus áráért 50mm-es teljesítményt kapunk, ami a nagyfelbontású szériánál sokat dobott a használhatóságon. A nagyfelbontású kamerák ugyanis alapból nagyobb látószögűek, kisebb nagyításúak, mint a kisfelbontásúak. A 12 mikronnal gyakorlatilag felzárkóztak, így soha nem látott teljesítményt produkál az összes 640p hőkamera, így az E6 Plus V2.0 is. A szintlépés ellenére még mindig egy remek, vegyes terepen brillírozó kamera maradt, igazából most került a méltó helyére. Az Infiray csinálja jól, most van 25mm-es, 35mm-es és 50mm-es 640p kamerájuk, lefedve ezzel a jól használható spektrumot. Nem is értem a Guide minek erőlteti a 19/25/35mm felállást ilyen nagy felbontásnál, ott a 19mm-t el kell felejteni, az 50mm meg hiányzik. Az E6 Plus V2 egyetlen bakija a legújabb szoftverfrissítés, amit az Infiray elszúrt. Szerencsére ez helyrehozható hiba, de jobb lenne, ha nem lennének ilyen gondok. Az 1800m-es észlelési távot, a szép, éles képet viszont szeretni fogjuk, az 5 órás akku amolyan “nem rossz, volt már rosszabb is, és van jobb is” kategória.

Infiray E6 Plus V2.0

640x512px, 12 µm, 35mm, 1800m

Irány a webshop!