Ne legyenek illúzióink, előbb vagy utóbb, de sajnos meg kell válnunk az ólomtól. A vizes élőhelyeken már régen betiltották, tavaly évvégén pedig szigorítottak a vizes élőhelyek definícióján, így egy kiadós eső, vagy hóolvadás után kvázi minden terület vizes élőhelynek minősül. Eztán hamar jött az újabb hír, miszerint 5 éven belül ólommentesíteni akarják a sport- és vadászati célú lőszerek piacát, a sörétestől, a golyóson át a légpuskáig, de még az elöltöltősöket se akarják kímélni, és a horgászok is búcsúzhatnak az ólomtól, ha a legújabb ECHA javaslatot keresztülviszik az EU-ban.
Először egy rövid kérdezz-felelek:
Mire ez a hajcihő? Többszáz éve ólommal lő az ember.
Ez igaz, de évtizedek óta megy a “sírás” is, hogy nem kéne, mert káros a környezetre, és az emberre is. Egy hosszú, nemzetközi, természetvédelmi folyamat utolsó (roham)lépéséit éljük meg jelenleg, tehát nem újkeletű a dolog. Már 2003-ban arról beszéltek, hogy teljesen be kellene tiltani. Jóllehet sokan úgy vélik, hogy ez a mostani procedúra burkolt része az újabb keletű, európai “civil lefegyverzési” programnak.
De akkor mi az alternatíva?
Röviden az acél, a bizmut, a wolfram, a réz, a nikkel, és ezek mindenféle ötvözetei, keverékei.
Ugyanazt tudják, mint az ólom?
Van ami közel sem, némelyik nagyon közel áll, sőt akad még jobb is az ólomnál.
Van tehát megoldás?
Van, de minden megoldás valamennyire kompromisszumos. Ha más nem az ára miatt.
Fájni fog a váltás?
Hát…nincs kizárva.
Az ólom
Számos kutatás igazolta már világszerte, hogy az ólomlövedékek károsak a környezetre, az állatok és az emberek egészségére egyaránt. Olyan nehézfém, melyet a környezeti ártalmakkal összefüggésben egy kalap alá veszik a higannyal, a kadmiummal és az arzénnal.
Csak az Európai Unió területén évente 100.000 tonna ólom jut a talajra, vagy a vízbe, a sportlövészek (79%), a vadászok (14%) és a horgászok (7%) által. Még így is, hogy a vizes élőhelyeken már jóideje nem lehet ólomsörétet használni. Vadbiológusok, kutatók vizsgálták, hogy a vízimadarak, de még a fácánok is hajlamosak felcsipegetni az ólomsörétet, amit a zúzógyomrukban olyan apróra morzsolnak, hogy az felszívódik a véráramban, és megfertőzi a madarakat. Intenzíven vadászott területeken (pl. röptetett kacsás tavak) egészen ijesztő mértékű lehet az ólomfertőzés az állatokban. Ugyanakkor fácánokban is kimutatták, csak mivel ott nagyobb területet vadásznak, így az egy egységnyi földterületre jutó ólomszennyezés jóval alacsonyabb. Ólomsörétet is gyakran találtak a madarak gyomrában a vizsgálatok során, de műszeres méréssel még több állat szervezetében, csontjaiban mutatták ki a felszívódott ólom jelenlétét. Hozzá kell tenni azonban, hogy utóbbit egészen nagy koncentrációban a városi tavakon élő kacsákban is kimutatták, amik soha nem láttak sörétet, emiatt a madarak szervezetében műszeresen kimutatható ólommennyiség kialakulásában valószínűleg nagy szerepet játszik a légszennyezettség is.
A lényeg, hogy az Európai Vegyianyag-ügynökség tanulmányai szerint évente 1 millió madár pusztul el az EU területén az ólom miatt.
Az emberek és a ragadozók az ólomfertőzött állatot megeszik, így szervezetükbe jut az ólom. Már a lövéstől (elejtés vagy sebzés) is mikroszkopikus méretű ólomtörmelék kerülhet a húsba akkor is, ha az elejtett madár életében nem evett ólmot. Az ólom a szervezetbe kerülve felhalmozódik a májban, a csontokban, a központi idegrendszerben és a fogakban. A felezési ideje a testben 5 év. Ami a csontokba is felszívódik, az 20 év alatt feleződik, amennyiben nem jut be több dózis. A sportlövők és a vadászok további veszélynek vannak kitéve azáltal, hogy érintkezhetnek az ólommal, lövéskor annak visszamaradó gőzét, mikroszkopikus anyagait belélegezhetik. Az elöltöltőzők, akik gyakran maguk öntik a lövedéket, fokozott veszélynek vannak kitéve.
Az ólomnak való kitettség a gyerekekre különösen veszélyes, fejlődési rendellenességet is okozhat, de a felnőtteknél is károsítja a vesét, a májat, az idegrendszert, a vérképző rendszert, zavart okozhat a légzőszervek működésében, szaporodási és genetikai anomáliákat okozhat, és rákkeltő hatású is lehet.
Emiatt kardoskodnak meglehetősen régóta a környezetvédők, természetvédők az ólom betiltása mellett (hazánkban 2005 óta tilos vizes élőhelyen ólomsörétet használni), és a nemzetközi vadászati és fegyvergyártói érdekképviseletek is egyetértenek velük, csak kisebb vehemenciával persze. De előbb-utóbb valamiféle konszenzus lesz (vagy nem lesz, és konszenzus nélkül kikényszerítik), és végül búcsút mondhatunk az ólomnak.
Alternatívák
Mind a sörétes, mind pedig a golyós fegyverek esetében vannak már természetesen alternatívák az ólom helyett. Bár hajlamosak zöld-lőszerként aposztrofálni őket, de valójában ezek használatára, a környezetterhelésükre nem készült annyira kiterjedt tanulmánysorozat, mint az ólomra. A cikkben most a sörétest tárgyaljuk, mert az sokakat érzékenyen érint, egy következő cikkben pedig reményeim szerint az alternatív alapanyagú golyós lövedékeket fogjuk kivesézni.
Jegyezzük meg ezt a számot: az ólomsörét sűrűsége 11.3 g/cm3.
Acél sörét
A leggyakoribb alternatíva az acél. Acélsörétről mindenki hallott már. Előnye, hogy a többi alternatívához képest olcsó, adott esetben még az ólomnál is olcsóbb, ára nagy átlagban 120 – 220 Ft között mozog, míg az ólomsöréteket 150-400 Ft-ért kínálják. Az acél keménysége miatt a sörétraj mintázata annyira egyenletes, hogy még az ólomsörétnél is szebben terít. Egyik nagy hátránya viszont, hogy könnyű. Míg az ólomsörét sűrűsége 11.3 g/cm3, addig az acélsörété csak 7,85 g/cm3. Emiatt ugyanazon paraméterekkel kisebb az ölőereje, és kisebb a lőtávolsága, más a ballisztikája, mint az ólomnak. Egyedül rövid lövéseknél veszi fel a versenyt az ólommal. Arról nem beszélve, hogy a kisebb hatékonyság jócskán növeli a sebzések előfordulását, ezt kutatásokkal is alátámasztották tudtommal.
Az energiadeficit kiküszöbölése okán nem csak normál, de nagyteljesítményű acélsörétes lőszert is gyártanak. Utóbbi emelt gáznyomású, gyorsabb (akár 460-520 m/s a szokásos 360-400 helyett), a nagyobb sebesség pedig valamelyest pótolja a súlyhátrányból fakadó energiaveszteséget. Ez összefüggésben van a másik hátránnyal: sem az emelt gáznyomás, sem az – ólommal ellentétben – deformálódni nem képes acélszemek nem tesznek jót a puskának, amivel kilövik. Nagyteljesítményű acélsörétes lőszert csak olyan puskával szabad lőni, amit erre felkészítettek (1370 bar nyomás a szokásos 720(normál)/1050(magnum) helyett). Ezt a PLKV Magyarországon fel is tünteti a fegyveren. Jó öreg, hagyományos sörétesből maximum csak normál teljesítményű, nem emelt gáznyomású acélsörétet lehet lőni, de az se tesz jót neki, mert még mindig ott van a deformálódás hiánya, ami a csőszűkítést teszi tönkre rövid idő alatt. Még az acélsörétre felkészített puskáknál is maximum 0,5-ös szűkítésű choke-ra korlátozzák az acélsörét lövésének lehetőségét! De ez annyira maximum, hogy – a szakembert idézem – , olyan, mintha az autód max. 220km/h-val tud menni, és te állandóan 220-szal közlekedsz vele. Ennél szűkebb choke-nál jó esetben a műanyag sörétkosár papírvékonyra lapul a szűkítésben, rosszabb esetben valami, vagy valaki sérülni fog. Az emelt gáznyomás modernebb lőporral, vagy épp több lőporral érhető el. Utóbbi eredménye a 76-os, vagy akár 89-es hüvelyméret, és persze közös jellemző a lórúgás a túloldalon. Egyébként azt, hogy a puskánk fel van-e készítve az acélsörét lövésére, abból is tudhatjuk, hogy 70-es (nem), vagy 76-os (igen) az űrmérete (azért ez nem feltétlen garancia, de jó kiindulási alap). További hátrányai az acélnak, hogy erdei használat esetén a fába fúródó sörétszemek károkat tehetnek a fafeldolgozó gépekben, illetve a kemény acélsörét hajlamosabb a gurulatra is, így a használata veszélyesebb.
Bizmut sörét
Egy másik alternatíva a bizmut sörét, ami 9,6 g/cm3 sűrűségű. Szinte annyi van az alapanyagából a Föld nevű bolygón, mint ólomból, csak épp a kinyerése drágább. Viszont a bizmut nem csak nehezebb az acélnál, de puha is, így nem károsítja a fegyver csövét. Lőhető filcfojtás alkalmazásával, ami lebomló anyag, így kiváló zöld-lőszert kapunk egy ilyen szettben. A gond csak az ára. Míg az ólom- és acélsörétet átlag 120-400 Ft között vásárolhatjuk a boltokban, addig a bizmut sörétek 700-900 Ft-ba kerülnek.
Réz és nikkel
Manapság sok réz-, vagy réz- és nikkelbevonatú ólomsörétet találni a gyártók kínálatában, de nyilván ez egy esetleges ólomtilalom után már nem biztos, hogy járható út lesz. Pedig a célja az eljárásnak éppen az, hogy a bevonat miatt az ólom nem tud a környezettel érintkezésbe kerülni. Állítólag egyes természetvédelmi területeken a bevonatos ólomsörétet engedélyezik. Áruk átlag 250-400 Ft körül van. Létezik rézbevonatú bizmut lőszer is.
Wolfram sörét
A következő alternatíva a wolfram-vas, és a wolfram-nikkel-vas sörét. Előbbi sűrűsége 10.4 g/cm3, tehát majdnem megegyezik az ólommal, a hatásos lőtávolsága kétszerese az acélsörétnek. Utóbbi még az ólomnál is nehezebb, 12 g/cm3 (de létezik a piacon 18g/cm3 is), ezért csökkenthető a sörétszemek mérete az ólomsöréthez képest (egyes elmondások szerint 3 mérettel kisebbet lehet használni, mint ólomból, ugyanolyan hatásfokkal). Ez jobb fedést eredményez azonos kaliberből, aminek következtében csökken a sebzés valószínűsége. Hátránya, hogy drága. Nagyon drága… Egyetlen wolfram-ötvözet patron ára itthon 1400 és 2100 Ft között van, de kb csak árlistán létezik. Angolul a wolfram neve tungsten, ha valaki rákeresne némi külföldi háttérinfóra.
Láthatjuk tehát, akad itt egészen korrekt alternatíva is, de sajnos a legjobb alternatívák elképesztő drágulással járnak. Itt megjegyezném, hogy a fentiekből Magyarországon jelenleg csak a legolcsóbb, de egyben az egyik leggyengébb alternatíva, az acélsörét kapható a boltokban, illetve a bevonatos ólom sörétek. Bizmut és wolfram sörétek csak elvétve léteznek, leginkább csak árlistában szerepelnek rendelhető tételként. Egy esetleges ólombetiltás után ez bizonyára változni fog, de ugyan ki akarna 1000-2000 Ft-os lőszerrel fácánokra, varjakra, stb puffogtatni?
A fenti összefoglalóban segítségemre volt Schmidt Balázs, és az ő témában írt szakdolgozata a Szent István Egyetem Környezetmérnöki szakán, valamint Makovinyi Zoltán a JAPE Vadász (Rizzini fegyverek, Cheddite, B&P, Hull, Pegoraro lőszerek) értékesítője. Ezúton is köszönetemet fejezem ki az Uraknak!
