Teszt: DDoptics Pirschler III keresőtávcsövek

Egyszer már írtam egy bemutatócikket a DDopticsról, így az ott leírtakat nem ismételném meg különösebben. Röviden a DDoptics egy német cég, családi tulajdonban van. Az optikáikat a német központban tervezik, de javarészt Japánban gyártatják. 30 év gyártói garanciát vállalnak a közép- és felsőkategóriás távcsöveikre. A cég termékpolitikája arra alapszik, hogy mindig igyekeznek olyan termékjellemzőket felvonultatni, ami abban a kategóriában még egyébként nem jellemző. Mivel a távcsövek nem Európában készülnek, ezért tudják megoldani, hogy a felsőbb kategóriás funkciók alacsonyabb áron jelenjenek meg. A Pirschler széria sem kivétel ez alól, ami az alábbiakból ki is derül.

Küllem, építés

A DDoptics Pirschler III-as távcsövek 45-ös és 56-os objektívmérettel kaphatók, nálam az 56-os széria darabjai jártak. Ez azt jelenti, hogy a 8×56, a 10×56, a 12×56 és a 15×56. Az építési minőségük nagyon jó, bár első kézbevételnél nekem egy icipicit egyszerűnek tűnt a külső, zöldes bevonat. Ez gumírozás, jó fogású, baj abszolút nincs vele, de kellemesebb érzetet keltene, hagy picit puhább, bőrszerűbb, texturáltabb lenne. De ez legyen a legnagyobb baja ennek a távcsőcsaládnak. A hüvelykujjaknak a tubusok alján mélyedést alakítottak ki, a nyitott hidas kialakítás miatt nagyon kényelmesen foghatók, a tubusok külsején pedig recézett, bordázott a felület, így még stabilabban ül a kézben a távcső, nem csúszik, és a recézés egy kellemes visszajelzés a tenyérnek a fogásról.

Ahogy elkezdjük használni, tekergetni a távcső kezelőszerveit, tovább fokozódik a minőség érzése. Minden eleme nagyon precízen, csillapított, “olajos” mozgással jár, kellően feszes, nincs holtjáték. Ez igaz a zsanérokra, a fókuszállítóra, a dioptriaállítóra, és a kitekerhető szemkagylókra is. Nem véletlen, ugyanis míg a távcső tubusai magznéizumötvözetből készülnek (nitrogén töltéssel), addig a kezelőszervek magas minőségű alumíniumból. Emiatt semmi nem kotyog, lötyög, és a távcső azt a benyomást kelti, hogy később sem fog. A fókuszgyűrű precíz, vadásztávcsőhöz méltóan feszes, de nem nehéz tekerni, 1 teljes fordulat a beállítása a közelpont és a végpont között. Van ugyanakkor rajta egy jelzés, mely a gyors élességbeállítást szolgálja sötétben (ld. lenti képen). Ha ez az egyébként kitapintható rovátka felfelé áll, a távcső a nagy mélységélességének köszönhetően éles lesz 50 métertől a végtelenig. Így sötétben sem kell aggódni, ha elállítódik. Nyilván ezt füg attól, hogy a zsanérok milyen szögben állnak (vagyis a szemünk közelségétől). Ha valakinek nagyon távol ülő, vagy nagyon közel ülő szemei vannak, tehát a távcsövet teljesen ki kell nyitnia, vagy össze kell csuknia, annak nem pont középen lesz ez a pont, ugyanis a fókuszállító gyűrű a távcső hajtogatásakor nem marad középen, hanem az egyik tubussal együtt fordul (mint a legtöbb távcsőnél). A jobb tubuson található mellesleg a dioptriaállító is, ami +/- 4 dioptriát tud korrigálni, ez az intervallum meglehetősen egyedi a piacon.

Ami az optikai rendszert illeti, a DDoptics Pirschler egyik legnagyobb ütőkártyája az Abbe-König típusú prizmarendszer. Ez is egy tetőélprizma fajta, de drágább, nagyobb, komplexebb, és jobb fényáteresztésű, mint a gyakrabban használt Schmidt-Pechan tetőélprizma. Olyan, vagy még jobb a fényáteresztése, mint a régi porro-prizmáknak. A Pirschler távcsövekre a gyártó 95%-os fényáteresztést adott meg, ami általában a prémium kategóriára jellemző. Ahogy az Abbe-König eleve a jóval drágább távcsövekben található meg rendszerint, mint pl. Swarovski SLC 56, Zeiss Victory SF 56, Zeiss Victory HT 54, Zeiss Conquest HD 56, Zeiss Victory RF 42, Blaser Primus, Vortex Razor UHD, Sig Sauer Zulu 9, Bushnell Forge, vagy épp az új Minox X-HD 56. Látható, hogy a felsorolt márkák többségénél csak az 56-os modellekbe építenek Abbe-König prizmát. A DDoptics viszont a 45-ös modellekbe is ilyet tesz, így szürkületi használatuk azoknak is jobb, mint egy átlagos 44-45-ös távcsőé.

Mivel az Abbe-König prizmák láthatóan nagyobbak, így az ilyet használó távcsövek is nagyok és nehezek. Ez alól a Pirschler sem kivétel, de érezhetően könnyebb, mint korábbi Minox BL 8×56 HD-m, ez pedig a magnéziumötvözet háznak köszönhető valószínűleg (a BL HD polikarbonát volt).

Az optikai rendszerben lévő lencsék, és a prizma mindenféle jóságot felvonultat, CT-üveg, DDlucid bevonat, ezeket most nem tárgyalnám, de a lótuszhatású páramentesítő bevonatot igen, ez ugyanis egy látványos hatású, és vadászaton nagyon hasznos bevonat. Hasonló, mint a Leica Aqua-Dura, vagyis egy nanotechnológiás réteg, ami víz- és páralepergető hatású. A fröccsenő víz egy dolog, azért lássuk be nem túl gyakori eset vadászaton, hogy víz fröccsen az optikára, maximum akkor, ha esőben cserkelünk. Az viszont gyakrabban előfordul a hidegebb időszakban, hogy távcsövezés közben az okulár bepárásodik. Egy ilyen nanotechnológiás bevonatú optika nehezebben párásodik, mint egy hagyományos, de ha mégis sikerül véletlenül belehelnünk, sokkal hamarabb eltűnik róla a pára. Alább álljon két videó, az első tavalyról, ami a Leica Aqua-Dura bevonatát hasonlítja össze az ilyen bevonat nélküli Minox BL HD-val, míg a második videó a DDoptics bevonatának összehasonlítása a Leicáéval. A videók magukért beszélnek:

A DDoptics a Pirschlerekhez nagyon korrekt minőségű félmerev tokot, külső – német – cég által gyártott, fellogózott neoprén nyakpántot ad. Niggeloh a márkája egyébként, itthon a prémium minőségű fegyverszíjairól lehet ismert.

Használati tapasztalatok

Egy rövid ideig sikerült mind a négy 56-os Pirschler modellt kipróbálnom. A 8x-os és a 10x-es nagyítású vadászaton is nálam volt több alkalommal. A tapasztalatok alapján a távcsövek képközépen nagyon élesek, és szép kontrasztot adnak. Ilyenkor igyekszem más távcsövekkel együtt próbálni, lehetőség szerint alacsonyabb és magasabb kategóriájúval egyidejűleg. A 8×56-os modellt a Minox X-lite 8×56-tal, és a Leica Geovid HD 8×42-vel hasonlítottam össze. Nyilván nem almát az almával összehasonlítás, de egy ilyen összemérés szépen megmutatja, hogy egy drágább távcső mitől drágább. A Pirschlerbe nézve az X-lite után azt láttam, hogy a szemre vetített képe nagyobb, szélesvásznúbb, nincs az a csőlátás effekt, mint az X-lite-ban, ezen kívül látványos, hogy hogy megjönnek a részletek. Az X-lite-nak sincs rossz képe, de a Pirschlerbe tekintve a csúcsfények világosabbak, az árnyékok mélyebbek lesznek, tehát brillebb, kontrasztosabb a kép. Ez az az érzés, amikor belenézel egy jó minőségű távcsőbe, és érzed, hogy szinte karcolja a szemed: egyből tudod miért kerül többe. Aztán a Geovidbe nézve ugyanez az érzés fog el, csak egy szinttel magasabban. Még brillebb, még szebb, kontrasztosabb a Leica képe, az igazi prémium kategória. De amekkora különbség van a közép- és a prémium kategória között, kb ugyanakkora a különbség a belépő- és a középszint között is. Ezen kívül a Pirschler a képszéleken nyilván már nem annyira penge, mint a jóval drágább Geovid. A Leica a színhű képi világáról ismert, ha ezt vesszük alapnak, akkor a DDoptics Pirschler valamivel sárgásabb, melegebb színeket adott, de önmagában használva ezt nem fogjuk észrevenni.

Amint besötétedett, nagyon kíváncsi voltam az Abbe-König prizma, és a 95%-os fényáteresztés hatására. Az olcsóbb X-lite-hoz képest láthatóan jobban lehetett tájékozódni a Pirschlerrel hold nélküli éjszakán. Nem azt érzi az ember erős szürkületben, vagy sötétben, hogy egyértelműen világosabb lenne a kép. Ne számítsunk amolyan “hűha!”-érzésre. De ez igaz arra az esetre is, ha az ember egy 42-es vagy 44-es távcső után belenéz egy 56-osba éjszaka, vagy fordítva. Akkor is az van, hogy “ja, hogy csak ennyi?”. Nyilván az 56-ossal jobban lehet látni éjszaka, de a különbség egy jó minőségű(!) 42-es vagy 44-es távcsőhöz képest nem egetverő. Ezt tapasztaltam a Geovid HD 8×42-vel való összehasonlítása során is. De visszatérve az olcsóbb távcsővel való összevetésre, ott inkább az előbb említett brillancia, és kontrasztkülönbséget érezzük éjszaka is. Nem világosabb a kép a drágább Pirschlerben, hanem finoman részlettelibb, így jobban ki tudjuk venni a tereptárgyakat, és az állatokat. A világosabb bundájú őzek a fűben ebben-abban is látszanak, de a drágább távcsőben egy picivel jobban világítanak, és egy picivel élesebben, kontrasztosabban látjuk, így könnyebb észrevenni őket.

Én a 40.-ik életévemet taposom épp, kíváncsi voltam arra is, hogy a 7mm-es kilépő pupillával rendelkező 8×56-tal, vagy az 5,6mm-es pupillájú 10×56-tal látok-e jobban éjszaka. Egy pár órás próbálkozást követően arra jutottam, hogy a 10x-essel több részletet látok. Hogy ez a kisebb kilépő pupilla (és a korom) miatt van-e, vagy azért, mert a 10x-es nagyítás több részletet előhoz, azt nem tudom. Megintcsak az volt, mint fentebb említettem: nem sötétebb vagy világosabb a kép, hanem a finomabb részletek jobban kijönnek. Egy 100 méterre lévő, világosabb, jól kivehető tereptárgy (jelen esetben kiszórt eleség egy kupacban) a 8×56-tal is látszott, a 10×56-tal meg még jobban ki lehetett venni az alakját, részleteit a sötét éjszakán.

A 12x-es és a 15x-ös modellek már inkább vadmegfigyelésre, agancsbírálatra valók. Ezek közül a 12x-es az, amelyiknél még csak azt érezzük, hogy a nagyítása erősebb, mint a 8x-osnak, vagy a 10x-esnek, meg nyilván a képe remegősebb. A 15x-ösbe tekintve viszont átalakul a világ. Olyan pici a mélységélessége, hogy egy 100 méterre megfigyelt tárgy, vagy állat mögött a táj szépen elmosódik, mintha egy jó minőségű portréfotót nézne az ember, ahol életlen a háttér az alany mögött. Ez még jobban kiemeli a témát a környezetéből, ami szerintem az agancsbírálatot is könnyebbé teszi, hiszen nehezebben fordul elő, hogy egy-egy kisebb ág beleolvad a háttérbe. Nomeg persze a távcső érzékelt élességét is növeli.

A távcsövekben a kromatikus aberráció (színi hiba), vagy a becsillanás enyhe. Naplemente után a világosabbik égbolt felé nézve, és a sötét tájat kémlelve a Pirschler hajlamos volt picit csillanni, de nem volt vészes, ezt még a Leica Geovid is produkálta (amin mondjuk meglepődtem, igaz csak a jobboldali tubusában, amiben a távmérő LCD-je található, így az a tubus kényszerűen hendikepes picit a baloldalihoz képest, ez technológiai kompromisszum).

A távcsövek látómezeje is átlag fölötti, a 8×56-os modell 7,4 fokos látószöget tud (129 méter), a 10×56-os 6,5 fokot (114 méter). Ehhez képest nem érezhető, hogy hordótorzításúak lennének. Én javaslom mindenkinek, főleg középkorú, vagy idősebb vadásztársaknak, hogy lesvadászaton ne féljenek a 10x-es nagyítástól. Az ember a lesen ülve így is úgy is jellemzően letámasztja, így nem fog remegni annyira a távcső, de érezhetően jobban látni velük, mint egy 8x-os nagyításúval. Ha valaki koránál fogva nem akarja feladni az éjszakai távcsövezést, gondolja át. A legtöbb vadász ilyenkor inkább kisebb objektívű keresőtávcsövet vesz, holott a nagyítás növelésével ugyanazt az eredményt éri el. Egy 8×42-es távcső 5,25mm, egy 8×44-es 5.5mm, egy 10×56 5,6mm kilépő pupillával rendelkezik. 50 év fölött mindegyik teljesen jó.

Összegzés

Nem kamuzik a DDoptics, amikor azt állítja, hogy az adott árkategóriában az elvárásokon felül teljesítenek a távcsövei. A Pirschler által képviselt 200 és 300 ezer forint közötti árkategóriában egyáltalán nem megszokott az Abbe-König prizma, a 90% feletti fényáteresztés, a lótuszhatású lencsebevonat, vagy a magnéziumötvözet ház, fém kezelőszervekkel. Ezt még megfejelik a +/-4 dioptria korrekcióval, a torzításmentes nagy látószöggel, az éjszaka is könnyen beállítható fókusszal, nomeg a minőségi kiegészítőkkel, és a 30 éves garanciával a Pirschler Gen. 3 esetében. Nyilván a távcső képe ennyiért még nem prémium kategória, a képszéleken csökken az élesség, és a kontraszt, a brillancia is a középkategóriára jellemző inkább, mint a prémiumra, illetve picit hajlamos becsillanni is néha. Ettől függetlenül ezeket a Pirschlereket igen jó ár/érték arányú távcsöveknek tartom, szerethetőbb, mint az egykori Minox BL 8×56 HD-m. A Minoxnál ez a széria már kifutott, helyette lett a valamivel olcsóbb X-active, és a valamivel drágább X-HD. Ha a 8×56-os vonalat nézzük, a Pirschler III most ügyesen kitöltötte a 250ezer forintos űrt a Minox két modellje között. ED lencsetag nincs benne, mint a Minox X-HD-ban. Utóbbit még nem próbáltam, úgy hiszem képileg az X-HD többet fog tudni, és elvileg abban is Abbe-König prizma van, legalábbis az X-HD 8×56-ban. Majd meglátjuk. Aki eddig szemezett a DDoptics Pirschlerrel, bátran vegye meg, szerintem szeretni fogja. Ha nincs szüksége az 56-osra, mert éjszaka éjjellátó- vagy hőkamera keresőt használ, akkor érdemes a 45-öst választani, az szinte ugyanezt tudja, csak kisebb, könnyebb, kezelhetőbb méretben, és olcsóbb árcetlivel. Aki egy elegánsabb, patinásabb modellre vágyna, arra ott a Pirschler barna gumírozású, bőrszíjas változata, ami szemet gyönyörködtető.