Nem csak a hőkameráknál, hanem bármilyen objektívnél két paramétert szokás megadni. Az egyik a gyújtótávolság, vagy más néven fókusztávolság, a másik a fényerő, vagy nemzetközi nevén F-érték. Az F-érték egy kalkulált érték, hasonló, mint a távcsövek szürkületi értéke.
F-érték = gyújtótávolság / objektív átmérő
Pontosabban legnagyobb apertúra átmérő lenne, de mivel a hőkamera objektívekben nincs blende, mint a fényképezőgép objektívekben, ezért számolhatunk az objektív teljes átmérőjével.
Ha tehát van egy 35mm-es hőkameránk, és az objektívének átmérője is 35mm, akkor az F-értéke 1.0 (35/35=1). Ha ennek a 35mm-es kamerának az objektíve csak kb. 29mm átmérőjű, akkor (35/29=1,2) F/1.2-es.
Értelemszerűen minél nagyobb átmérőjű az objektív, annál több fényt, esetünkben hősugárzást tud begyűjteni, pont mint a távcsöveknél: egy 56-os binokulár több fényt gyűjt be, mint egy 42-es. Vagyis minél alacsonyabb az F-érték, annál érzékenyebb a rendszer. Ez befolyással van a hőkamerák NETD értékére is, ugyanis hiába ultraérzékeny 40mK-es az egyik kamera, és “csak” 50mK-es a másik, nem lesz köztük nagy különbség, ha a 40mK-est egy kisebb, F/1.2-es objektívvel, míg az 50mK-est nagyobb, F/1.0-s objektívvel szerelik. És akkor még nem beszéltünk arról sem, hogy a gyártó által megadott NETD értéket hogyan számolják? Általában 25°C, F/1.0 feltételek mellett kalkulálják ki, de ha a kamerájuk csak F/1.2-es, akkor már nem feltétlenül igaz rá a meghirdetett NETD érték. Attól függ, mennyire korrekt a gyártó. Hogy csak két hasonló példát említsek: az autók gyári fogyasztását szinte laborkörülmények közt mérik, vagy épp a vadászíjak sebességét is könnyű, tollaktól lecsupaszított vesszővel kalkulálják, amit persze senki a világon nem használ, így ezek csak elméleti értékek. Nincs rá bizonyítékom, de nem kizárt hogy a hőkamerák NETD értéke is néha csak elméleti.
Mivel a hőkamerák egyik legdrágább alkatrésze a germániumüveg (egyetlen bevonatolt 25mm-es lencse kb. 100.000 Ft, egy 50mm-es lencse kb. 200.000 Ft körül van), ezért ugyan lehetne akár F/0.85-ös optikával is gyártani őket, de ez jócskán megnövelné a méretüket és az árukat. Ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy digitális képalkotásról beszélünk, amiben ott a jelerősítés, a “kép-machinálás” lehetősége. Ha egy F/1.2-es kamera kevesebb hősugárzást gyűjt, de ezt a kevesebb jelet szoftveresen erősítik, olyan képe lesz, mint egy F/1.0-ásnak, csak adott esetben picit zajosabb, szemcsésebb lesz a kép. Az, hogy mennyire minőségi a jelerősítés, múlik a szenzor minőségén is, és az algoritmusokon, amit a mérnökök írnak a szoftverhez. Nomeg persze a NETD értéken.
Íme néhány közismert gyártó kameráira jellemző F-érték, és a hozzájuk tartozó, gyárilag megadott NETD érték. Ahol nem egyezik a kamera F-értéke a NETD zárójeles F-értékével, ott felmerülhet a gyanú, hogy a kamera nem tudja a megadott NETD értéket.
F/1.0 fényerejű kamerák:
- Infiray keresők mindegyike (NETD: 50mK @ F/1.0)
- Guide Track PRO modellek mindegyike (50mK @ F/1.0)
- Dali S253, S256 modellek (80mK @ F/1.0)
- Hikvision modelljei (kivéve a 06-os) (35-40mK @ F/1.0)
- Electrooptic modellek (40mK @ F/1.0)
- Pulsar Helion 2 XQ modellek (40mK @ F/1.0)
F/1.1 fényerejű kamerák:
- Guide Track IR25 kereső (50mK @ F/1.0)
- Inifray előtétei és céltávcsövei (50mK @ F/1.0)
- Hikvision 06-os modellje (35mK @ F/1.0)
F/1.2 fényerejű kamerák:
- Pulsar összes modellje, kivéve Helion 2 XQ (40 ill. 60mK @ F/1.0)
- Guide Track modellek (kivéve IR25), és Guide céltechnikák (50mK @ F/1.0)
A fényáteresztésre, vagy jelen esetben ugye a hőáteresztésre hatással vannak még az objektívek tükröződésmentesítő bevonatai is. Minél kevesebb infrasugárzást ver vissza a germánium felülete egy profi bevonatnak köszönhetően, annál többet tud bejuttatni a szenzorra, így annál érzékenyebb a hőkamera.
Hasonló cikkek a témában:
