Teszt: InfiRay E3 Max V2.0 hőkamera – A kategóriaváltó

A 2019-es Infiray E3 Max nem véletlen volt népszerű hőkamera. Nagyméretű kijelzője és pengeéles, extrakontrasztos képe sokakat lenyűgözött, a 17µm/384p szenzor a 35mm-es optikával, és a 10,7 fokos látószögével pedig egy igazi arany középút volt a hőkamerák piacán, ami vegyes terepen történő használatra tette alkalmassá: értsd használható szórón is, de használható nyílt terepen is. Amolyan mindenes, mint a Guide Track IR35, vagy a Pulsar Helion XQ38F.

A 2020-as E3 Max V2.0 modell azonban más. Beköszöntött ugyanis a 12 mikronos szenzorok kora, és ez sokmindent megváltoztat. Hatással van az energiafogyasztásra, a látószögre, a nagyításra, az észlelési távolságra és a képminőségre is. Ebből fakadóan talán nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom,

az E3 Max V2.0 nagyon más lett, mint a tavalyi E3 Max.

Mindamellett, hogy ránézésre talán meg sem lehet különböztetni az elődmodelltől, szinte mindenben más. De lássuk sorban.

Építés, küllem

A kamera teljes csúszásmentes borítást kapott. A régi Irayek is ilyenek voltak, az N-széria pedig mindig is gumírozott volt, de az X-Eye szériában tavaly volt egy kis kilengés, ugyanis csak a gombok, és a márkajelzést szolgáló címke volt gumírozott, a kamera többi része különféle felületű műanyag borítású volt. Az se volt rossz, de ezt az Infiraynél elengedték, és az új V2.0 modellek teljes egészében csúszásmentesek. A gombkiosztás ugyanaz, a szemkagyló ugyanaz (puha, könnyen hajlik, visszahajtható), az USB csatlakozás ugyanaz, a dioptriaállítás – sajnos – szintén ugyanaz (azért sajnos, mert bár működik, de nem mondható kifinomult mechanikának), az objektív fókuszállítása viszont mintha finomabb lenne az új modellek esetében. Ez talán új mechanikát kapott. Az építési minőség tehát alapvetően jó, 1-2 apróbb malőrt leszámítva, úgymint a fentebb említett dioptriaállítás, az állandóan lejáró objektív védőkupak (ezt sokan céltávcsőre kapható, felpattintós kupakkal szokták helyettesíteni), illetve én így 2020-ban már USB-C csatlakozást raktam volna a készülékre. Ezek az elődre is jellemzőek voltak, és továbbra sem küszöbölte ki a gyártó. Ezeket leszámítva viszont a kamera továbbra is nagyon egyben van, massszív darab, jól kezelhető, ergonomikus gombokkal és fogással. Kézbe véve minőségi érzetet kelt és kellemes használni.

A kijelző változatlan maradt, a mérete, és a felbontása ugyanolyan, mint a tavalyi modell esetében, ami az 1280×960 pixellel még mindig az élvonalba tartozik. Az 50Hz-es képfrissítés sem változott, bár az inkább a szenzor tulajdonsága, nem a kijelzőé (elvileg).

A kamerához a gyártó továbbra is egy puha szütyőt ad a dobozban, meg a kábeleket. Ezen bevallom meglepődtem, mert a jóval olcsóbb E3n-hez is adnak már csukló- és nyakpántot (igaz elég egyszerűt), a Finder FL25R modell meg konkrétan vállpántos, övre fűzhető, vízhatlan kistáskával érkezik. Igazán elférhetnének ezek a top kategóriát képviselő X-Eye modellek mellett is.

Akkuidő

Az új Infiray szenzorok kisebb fogyasztásúak, mint a régiek, ezért az új kamerák jobb akkuidővel is rendelkeznek. Az E3 Max V2.0 esetében ez gyárilag 7 órás akkuidőt jelent, a korábbi 4,5 órával szemben. A tapasztalataim ezt alá is támasztják, mi 3-4 órát szoktunk lesen ülni a legtöbb esetben, és a tavalyi modellek még egy vadászatot bírtak ki, ezek az újak meg kettőt. Powerbankról természetesen ez a modell is tölthető és működtethető. Abból a szempontból is jó ez az új helyzet, hogy ha vadászat előtt elfelejtettük feltölteni a kamerát, akkor, ha tudjuk egy órácskát tölteni, azzal a töltöttséggel aznap este ellavírozunk majd. Más vásárlóktól tudom, hogy így nyári időszakban az egészéjszakás vadkározást is bírja.

Működés, funkciók

Nem firtatnám sokáig ezt a témát, mert a kamera ugyanúgy működik, mint a tavalyi E3 Max. Akit behatóbban érdekel a működés, az kattintson át majd a tavalyi tesztre, ott leírtam.

Teszt: IRay X-Eye E3 Max (35mm) hőkamera – A népszerű mindenes

Ahogy az Iray E6+ tesztben ígértem, a következő hőkamera bemutató az E3 Maxé, hiszen a két 35mm-es hőkamera párhuzamosan került górcső alá….

Ami változott, az a menürendszer külleme. A korábbi szöveges helyett ikonos lett, és on/off kapcsolókkal tudunk funkciókat aktiválni. Megjelent továbbá a menüben az új Infiray modellekre jellemző digitális iránytű, és a dőlésszög mérő funkció kijelzésének lehetősége a keresőben. A kamerában továbbra is van wifi, van kép-a-képben (PIP) funkció, és dátumot-időt a menüből továbbra sem tudunk beállítani, ehhez az Infiray új telefonos applikációja nyújt segítséget. Ha mindent bekapcsolunk (iránytű, dőlés, PIP-ablak), akkor akkor már zsúfoltabb lesz a kijelző, de nem vészes.

Gombkombinációval továbbra is van stadiametrikus távolságbecslés, ebbben módban a fotó/videó funkció letiltásra kerül.

A kamera tud lézerpointer funkciót is (ami arra jó, ha pl. hivatásos vadász akarja megmutatni a vendégnek a hőkamerában látott vadat), de ezt a funkciót először aktiválni kell a három funkciógomb egyidejű nyomvatartásával min. 10mp-ig. Ha ezt megcsináltuk, után a lézer úgy fog működni, ahogy a használati útmutatóban le van írva.

A kijelző háttérvilágítását továbbra is lehet állítani, de a képkontrasztba, világosságba nem tudunk manuálisan belenyúlni, mint más kameráknál, ez továbbra is automatikus az Infiraynél, aminek van előnye és hátránya is. A háttérvilágítás a minimum fokozatot leszámítva nincs hatással a képminőségre, csupán a kijelző fényerejét szabályozza. Minimumra állítva viszont veszít a kijelző egy kicsit a képkontrasztból, cserébe így alig vakít éjszaka.

De akadnak azért itt jelentősebb pozitív változások is! A kamera fotó/videó funkciójának indítása már azonnali: egy gombnyomás a fotó, hosszú gombnyomás a videó, nem kell inicializálásra várni másodperceket, mint korábban. Ezen kívül a használt hőképfajtát a kamera kikapcsolás után is megjegyzi, vagyis, ha valaki pl. a Black Hot hőképet szereti használni, akkor a kamera azon is marad a következő vadászatig. Ezen kívül USB csatlakozás esetén a készüléket a számítógép háttértárként ismeri fel, így olyan könnyedén átmásolhatók a képek, videók, mint egy pendrive-ról (Windowson legalábbis, Macen nálam nem működött, de ez nem újdonság).

A letöltött fotókat és videókat a kamera végre felméretezi élvezhető formátumra, így nem kell már aprócska, 384×288 pixel méretű fotókat és videókat nézegetni otthon. A felméretezésből fakadóan azonban a publikált képek és videók nem feltétlenül adják vissza 100%-ban a keresőben látottakat!

Hőképfajtákból még mindig a White Hot (fehér állatok), Black Hot (fekete állatok), Red Hot (vörös kiemelés), Color (színes “vas”) és Bird (extrakontrasztos white hot) áll rendelkezésre, ám ezek más képi világúak már, mint korábban, de erről majd a következő fejezetben…

Képminőség, használat

A legnagyobb változást a régi E3 Max-hoz képest a képminőségben, és a használhatóságban érhetjük tetten. Az új kamera ugyanis kisebb fizikai méretű szenzort kapott, mint az előd. Felbontásban ugyanaz (384x288px), de a pixelek 12µm méretűek 17µm helyett, így a szenzor kisebb fizikai méretű. Mivel a gyártó a 35mm-es gyújtótávolságú objektíven nem változtatott, így az E3 Max V2.0-nak ezzel leszűkült a látószöge, nőtt a nagyítása, és az észlelési távolsága elődjéhez képest.

Ezekkel az új specifikációkkal a hőkamera összehasonlító grafikonunk legalsó szegmensébe, a nyílt terepre besorolt kamerák közé került az E3 Max V2.0.

Ebben a ligában – értsd a 3-4x nagyítású, 7 fok körüli látószögű szegmensben – olyan hőkamerák játszanak, mint az 50mm-es Guide Track IR50, és a Pulsar Helion XQ50F, vagy a 30mm-es, 12 mikronos Pulsar Axion XM30S. Ezekkel egy kategória az E3 Max V2.0, főleg az első kettővel.

A 12 mikron + 35mm-re tehát úgy tekintsünk, mint a 17 mikron + 50mm-re!

Ez a kamera tehát szerény véleményem szerint nem való minden körülmények közé. Legalábbis nem annyira, mint a tavalyi E3 Max. A párhetes használat során is azt tapasztaltam, hogy a vadat tényleg brutális távolságokról észre lehet venni, és azonosítani vele, de ez a látószög már nem való erdőbe, szóróra, bokrokkal fedett, és/vagy dimbes-dombos terepre. A végeláthatatlan kukorica- és gabonatáblák mellett, az alföldi legelőkön, vagy magaslaton ülve a szőlőtőkék közt érzi otthon magát az Infiray E3 Max V2.0. Az őz alakját 3-400 méterről lazán látjuk, a szarvasokét 6-700 méterről is még összetéveszthetetlenül, ergo ilyen távon simán meg tudjuk mondani, hogy disznó jött-e ki, vagy sem. Minimum 200-250 méterről még a róka hosszú farkát is látni, így meg lehet különböztetni a sakáltól.

A nagy nyílt terepeken viszont az Infi E3 Max V2.0 egy szuperjó kamera, és végre ezt már nem csak én mondom, hanem még olyanok is, akik eddig más márkára esküdtek. Elég rákeresni a névre néhány Facebook csoportban, ahol kereskedők, és nagy Pulsar-fanok is elismeréssel beszélnek róla. Amikor egy megrögzött Pulsar-hívő méltatja ezt a hőkamerát, az már jelent valamit. 🙂

Aki univerzálisabb felhasználású modellt szeretne az Infiraytől, annak inkább a távmérős Finder FL25R modellt ajánlanám, vagy a 640×512-es E6+ V2.0-t, hiszen ezeknek van az a 10-13 fok közti látószögük, ami széleskörűbben használható (vegyes terep). Igaz drágábbak, de extra tulajdonságokkal is bírnak az E3 Max 2-höz képest. Ha valaki legtöbbször erdőben vadászik, szórón, vagy épp fedett terepen cserkel, akár vadászíjászik, annak jobb választás az Infiray E3n, E6n, vagy a tavalyi, de még kapható Infiray E3 Plus. 25mm-es, 12 mikronos E3 Plus V2.0-ra egyelőre csak ígéret van a gyártótól. Frissítés: időközben már megjelent a piacon az univerzálisabb felhasználású Infiray E3 Plus V2.0 hőkamera. Tesztje itt.

Az Infiray új szenzortechnológiája az új kameráik képi világát is megváltoztatta. A White Hot mód sárgás-barnás, szépia tónusú lett, a Black Hot mód pedig sokkal-sokkal jobban használható, mint eddig. A régi Irayeknél a Black hot lutri volt, bár párás időben szépen teljesített, de tiszta időben sok esetben annyira kontrasztos volt, hogy a fekete állat összeolvadt a fekete tájjal. Az alábbi összehasonlítás nem ezzel a kamerával készült, de jól mutatja a különbséget a régi és az új Infiray hőképek közt.

Az új Infiray modellekben a Black hot szerintem még jobban használható is lett, mint a White Hot, nem véletlen, hogy a legtöbb mintafelvételt így csináltam a lentebb látható videóban. Szinte csak ezt használtam. A táj fehér vagy világosszürke, és bár lehetne kicsit talán részletesebb, de cserébe a hőt sugárzó élőlények csak úgy virítanak feketén a képen. Szerintem a Black Hot képe élesebb is, mint a White Hoté, így azonosításra alkalmasabb. Összességében egyébként az új Infirayek szerintem nem bírnak olyan penge élességgel, mint a régiek, egy picit életlenebbek, cserébe viszont digitális nagyításkor nem esik szét a képük vaskos, csillag alakú pixelekre. Olyasmi élességet és kontrasztot produkálnak ezek az újak, mint a Guide Track, vagy a Pulsar Helion kamerák (utóbbiak az Image Boosttal). Ezt egy kicsit sajnálom, mert tényleg egyedi volt a korábbi Infiray modellek élessége és kontrasztja a piacon, egy kukoricatáblán meg lehetett számolni a leveleket velük (ezeknél az újaknál már homogénebb a monokultúra, főleg éjszaka), de számomra feledteti ezt a dolgot az, hogy mind a White Hot, mind a Black Hot mód nagyon jól használható lett.

Ami a kalibrálást illeti, a régi Infiray kamerák a vadászat kezdetén, ahogy hűlt a levegő, állandóan kattogtak (aztán az éjszaka beálltával kevesebbet), ezek az újak már kevesebbszer kalibrálnak. Néha szerintem túl keveset is, így olykor manuálisan érdemes rásegíteni az első két gomb nyomvatartásával, különben zajos képet kell néznünk, amíg a kamera észbe nem kap. A teljesen manuális, hangtalan kalibrálás feltett lencsevédővel továbbra is beállítható a menüben.

Alább az elmaradhatatlan mintavideó. Iratkozzatok fel a Vadász Blog YouTube csatornájára!

Összehasonlítás az E6 Pro V2.0-val

Hamarosan lesz tesztje az E6 Pro V2.0-nak is, addig is álljon itt egy összehasonlító videó a két kamerával. A remegős videókért előre is elnézést kérek, de amolyan hirtelen felindulásból, a két kamerát összefogva szabadkézből készültek. A feltüntetett távolságok a videóban csak erős becslések térképes távolságmérés alapján, de mivel egy óriási lucerna közepén(?) ültem, ezért nehéz pontosan megszabni a légifotókon, hogy honnan hova mérjen az ember. Ennek ellenére azért a felvételeken jól látszik, hogy a szintén 12 mikronos, 50mm-es E6 Pro-nak a nagyobb méretű és felbontású szenzor miatt valamivel szélesebb a látószöge, kisebb a nagyítása (7.5° vs. 8.8°, 3.5x vs. 3x), viszont a képe érezhetően tisztább, élesebb, és klasszisokkal jobban bírja a digitális nagyítást. Az én véleményem az, hogy ha a leendő vásárló megteheti, válassza inkább az E6 Pro V2-t, mert bár az E3 Max V2 nagyon jó kamera, de a 640p-s nagytesó esetében megéri a jobb képminőség, és a szélesebb látószög a felárat. Többszáz méterre kiváltó vad esetében könnyebb vele az azonosítás.

Összegzés

Külcsínt tekintve nemigen változott a népszerű E3 Max modell – leszámítva a teljes csúszásmentes bevonatot a házon -, de belbecs tekintetében igen komoly változtatásoknak lehetünk szemtanúi. Új funkciók jelentek meg, mint például az iránytű, a dőlésmérő, vagy az USB-háttértár funkció, vagy régi funkciókat fejlesztettek tovább, mint az azonnali fotó/videófelvétel. A kamera szoftvere stabilabb lett, nem tapasztalható már régi modelleknél ritkán ugyan, de előforduló, pár 1-2mp-ig tartó lefagyás (hangyaháború), nincsenek hibás videofájlok, viszont a kép kicsit szemcsésebb, a kamera ritkábban kalibrál magától, néha manuálisan kell rásegíteni. Az akkuidő jelentősen javult, a gyártó által meghirdetett 7 órás üzemidő nagyjából két átlagos hosszúságú vadászatot jelent, vagy egy teljes éjszakai kiülést. A hőképek módosultak, a legjobban a szépiás tónusú White Hot, és a rendkívül könnyű észlelést segítő Black Hot használható szerintem. A kamera látószöge és nagyítása viszont a 12µm-nak köszönhetően jelentősen változott, így nem igazán sorolható be többé az arany középútnak nevezett, vegyes terepes hőkamerák közé, mint a tavalyi modell. Ez egy igazi nyílt terepre való kamera, abból viszont az egyik legjobb a piacon. Ha valaki tudatosan vásárolja meg, az szerintem nagyon fogja szeretni, ahogy látom már most is ódákat zengenek róla a fórumokon, még azok is, akik eddig megvetették a kínai hőkamerákat. Erdőbe ugyanakkor ne ezt a kamerát vigyük, ha nem muszáj.

InfiRay E3 Max V2.0

35mm, 12µm, 384x288px, HD kijelző, 1818m észlelési táv, fotó/videó

734.000 Ft

Irány a webshop!