A hőkameráknál már csak a vadkamerák kínálata kacifántosabb: 32.000 Forinttól 200.000 Forintig minden van. Nem képküldős, emailes, felhős, wifis, alacsony csillanású (low-glow) és láthatatlan (no-glow) vakus, és még sorolhatnám a megapixelekig bezárólag. Elsőre mind egyformának tűnnek, de valójában persze nem azok. Két cikk is foglalkozott már vadkamerákkal a Vadász Blogon, a könnyebb eligazodás érdekében be is linkelném őket:
A mostani teszt viszont az első a blogon, melynek alanya épp az egyik legjobb készülék. A népszerű UOVision top-kategóriás vadkamerája az UM785-4G, ami felhő alapú, távvezérelhető, láthatatlan vakus, fotót és videót is rögzít, valamint kellően gyors reakcióidővel rendelkezik.
Külső, építés
Úgy hozzászoktam már a kisméretű, 4-8 elemes vadkamerákhoz, hogy az UOVision új kamerája meglepően nagynak tűnt. A vadásztársam régi kamerája ekkora, amibe még góliátelemet kellett tenni. A mérete persze nem véletlen, hiszen ez 12db AA-méretű elemmel működik, vagy külső, zselés akkuról működtethető. A vezérlőpanel a kamera alsó harmadában található, a szigetelt ajtót kinyitva. A matt felületű kijelző is itt kapott helyet, ami egy sokkal jobb megoldás, mint az, amikor a kinyitható ajtón van az LCD, hiszen így a fix kijelzővel pontosan tudjuk pozícionálni a készüléket, azt látjuk, amit a kamera lát majd a végleges helyén. A vezérlőpanellel tudunk a kamera menüjében böngészni (ami magyar nyelvű is lehet, ha beállítjuk rajta), de erre a későbbiekben nem sok szükségünk lesz, hiszen a telefonunkról szinte mindent vezérelni tudunk. A kamerába normál méretű SD kártya való, ez is természetesen a szigetelt belsőben kapott foglalatot.
A frontoldalon találjuk a 42db, 940nm-es LED-et rejtő vakut (ez ugye láthatatlan, így egyáltalán nem zavarja a vadat), az 58° látószögű kamera optikáját, a mozgásérzékelőt (ennek látószögét nem sikerült kiderítenem), illetve egy fényérzékelő szenzort és egy mikrofont, hiszen a kamera hangot is rögzít. Az eszköz tetején rögzül a GSM antenna, ami szállításhoz félrebillenthető, vagy lecsavarható. Alul a külső akku tápkábel-csatlakozása bújik meg, ami gumitömítést kapott, illetve itt is található egy állványmenet, ahogy a kamera hátulján is. A rögzítőpántnak hátul egy nyílás lett kialakítva, illetve van hely a kábelzárnak is. A Leitznél kapható 10mm átmérőjű Master Lock Python sodronya simán belement.
Az elemtartó alulról húzható ki a kamerából, csak akkor lehet kivenni, ha az ajtó is nyitva van, az ajtóra pedig szükség esetén tehetünk lakatot. Ha tehát a kamera kábelzárral rögzül, a vezérlőpanelt rejtő ajtón pedig lakat van, akkor rongálás nélkül senki nem tud hozzáférni a készülék lényegei elemeihez.
Hálózat, 4G
A kamera felhő alapú, de mobilinternet kapcsolatra ugyanúgy szüksége van, mint a sima emailküldős kameráknak (egyébként ez is tud emailt küldeni, ha úgy állítjuk be). Ahogy az elnevezés is sugallja, ez a kamera 4G-képes. Hogy miért jó a 4G egy vadkamera esetében? Először is azért, mert Magyarországon a 4G/LTE lefedettség már lényegesen jobb, mint a 3G-é. Egy 3G-s kamera tehát kevesebb helyen működik az országban, mint egy 4G-s.
Ezen kívül a 4G adatkapcsolat jóval gyorsabb, így az észlelést követően hamarabb kerül hozzánk a fotó, ami biztonsági megfigyelésnél (telephely, méhészet, erdészet, illegális szemétlerakó, stb.) lényeges szempont lehet.
Vennünk kell tehát egy SIM kártyát valamelyik szolgáltatónál, érdemes előtte leellenőrizni, hogy a megfigyelendő területen melyik szolgáltatónak van jobb térereje. Sima feltöltős kártya is megfelel, én a teszthez egy 500Mb-ost vettem, és nem fogyott el 3 hónap és több mint 1500 rögzített kép/videó alatt, a kamera ugyanis kisméretű (mindössze 150-200Kb-os) képeket küld. Nyilván, ha a készülék videókat készít, és azokat rendszeresen lekérjük, akkor azért tudja enni az adatot.
Beüzemelés
A kamera első beállítására szükség van, de nem bonyolult. Az egész felhő alapú működés “agya” a Linckeazi nevű szolgáltatás, ez a felhőtárhely, és a kamera beállításokért felelős kezelőfelülete. A kamera megvásárlásával automatikusan jogosultságot kapunk a Linckeazi használatára (1GB tárhellyel, de itt a kamera csak a kisfelbontású képeket tárolja, ill. a lekért videókat, és ezek bármikor törölhetők), ahová be is kell regisztrálnunk a saját és a kamera adataival. Ezt a felületet később elérhetjük számítógépről és mobilapplikációból egyaránt, de az első beállításhoz le kell töltenünk a Linckeazi Service&Support oldaláról (ld. lent) egy profile.bin nevű kis fájlt, amit rá kell másolnunk a memóriakártyánkra, szóval ehhez még számítógép kell. Később azonban már nem lesz feltétlenül szükség PC-re.
Ennél jobban nem megyek bele a témába, le van írva a használati útmutatóban magyarul is. Ezt a fájlt olvassa be a kamera a memokártyáról mikor először behelyezzük, ez tartalmazza a hálózatbeállítási adatokat. Innentől a dolog automatikus, és néhány másodperc (esetleg néhány perc) múlva élni fog az adat kapcsolat a Linckeazi és a kamera közt (feltéve ha van térerő a kameránál persze), látni fogjuk a kijelzőn a szolgáltató nevét és a térerőt. Ez az első beállítás, utána már nincs ilyesféle dolga a tulajnak, csak használni a kamerát. Elemcsere esetén sem szállnak el a beállítások.
Applikáció és működés
Bár a Linckeazi felületét webböngészőből is el lehet érni, feltétlenül töltsük le a telefonunkra az applikációt, amit megtalálunk a Google Play áruházban, és az Apple AppStore-ban Linckeazi néven. Az applikációban már csak be kell lépni a jelszavunkkal, és látni fogjuk azt, amit a webböngészőben is láthatunk: a kamera aktuális adatai (tárhely, térerő, töltöttség), itt látjuk majd a képeket, amiket a kamera feltöltött a felhőbe, és itt tudjuk beállítani a kamerát. E helyen megjegyezném, hogy érdemes mindig nevet adni a kamerának. Régen ez macerásabb volt, nem nagyon foglalkoztunk vele (hagytuk CAM1-en például, ahogy a gyárból kijött), de egy ilyen applikációban/weben pofonegyszerű a kamera nevét mindig megváltoztatni, így érdemes mindig annak megfelelően átnevezni, ahová épp kirakjuk. Így a későbbiekben könnyedén beazonosíthatók a helyek a képek/videók alapján, sőt
a linckeazin leszűrhetjük a képeket a hely (ergo név) alapján.
Ha a kamerá(k)nak olyan neveket adunk, hogy KAMERA1, KAMERA2, stb, akkor csak eszerint szűrhetünk, sokra nem megyünk vele. A név aktualizálása tehát egy hasznos szolgáltatás, ha van többezer képünk, és csak egy bizonyos szóró, vagy dagonya felvételeit akarjuk látni, akkor használjuk az elnevezéseket!
Beállítások
Ami a beállításokat illeti, gyakorlatilag mindent vezérelni tudunk. Csak akkor kell kimenni a kamerához, ha át akarjuk pozícionálni, vagy elemet kell benne cserélni. Röviden ezeket lehet állítani a telefonról, vagy a számítógépről:
- Fotó vagy videó üzemmód választása (sajnos egyszerre a kettő nem megy)
- Fotó/videó beállítása: felbontás állítása, sorozat/videó hossza és időköze (0,2mp v. 0,5mp teljen el két kép között a sorozatban), sorozatból hányadik fotót küljde a telefonra, kamera záridő gyorsasága, vakuerő
- Mozgásérzékelő beállításai: érzékenység, intervallum két felvétel között (5mp – 60 perc), time-lapse funkció (egész nap csinál a kamera képeket beállított időközönként)
- Működési időköz beállítása: egész nap aktív legyen a kamera, vagy csak este/csak nappal? 4-féle időközt/napszakot beállíthatunk, és a hét különböző napjaira is lekorlátozhatjuk a működést. Ezeket diagramon ábrázolva is megtekinthetjük.
- Képküldés beállításai: azonnali, vagy egy nap X-alkalommal kötegelve.
- Távvezérlés frissítése: a telefonos állításra azonnal reagáljon a kamera, vagy félóránként, óránként, 2-3-stb óránként, vagy naponta egyszer kérje le a kamera, hogy történt-e beállítás módosítás? Minél gyakrabban annál jobban eszi az akkut.
- Kamera nevének megváltoztatása
- Betelt memóriakártya esetén a legrégebbi tartalmak felülírásának engedélyezése
- Rendszerüzenet küldési beállítások: akkutöltöttség figyelmeztetés, memóriakártya és Linckeazi tárhely állapotára utaló figyelmeztetés, alacsony hőmérséklet riasztás (-15° – 15°)
- Emailes képküldés aktiválása a felhős működés mellett
A fentieken kívül láthatjuk a kamera legutóbbi csatlakozáskor aktuális státuszát, ami vonatkozik az akkura, a térerőre, a a tárhelyre, a kamera pozíciója (GPS nincs a készülékben, csak cellainformációk alapján ad elvileg körülbelüli helyet, de ezt nem próbáltam), illetve összes fotó és videó száma a felhőben.
FONTOS! A felhőben lévő képek száma nem ugyanaz, mint ami a memóriakártyán van! Hiszen, ha úgy állítjuk be a kamerát, hogy pl. 5 fotót készítsen sorozatban, abból csak egyet küld el a felhőbe/telefonra, a többit csak a memóriakártyára rögzíti! Talán érdemes úgy beállítani, hogy ne az első elkészült képet küldje, mert lehet, hogy a vad azon még nem látszik, de a 2. vagy a 3. képen már igen.
A jól bevált beállításainkat elmenthetjük (pl. külön beállítást fotóra, külön videóra), így később egyszerűen aktiválhatjuk a kamerán, ha például átállnánk fotóról videóra, vadmegfigyelésről biztonsági megfigyelésre, stb.
Egy dolog tűnt fel a Linckeazi applikációnál, mégpedig az, hogy néha hajlamos volt lefagyni. Ha például jött egy értesítés, hogy kép érkezett, és rányomtam, megnyílt az app, de lefagyott. Emiatt mindig úgy csináltam, hogy kilőttem az értesítést, és manuálisan nyitottam meg az appot. Bizonyos mozzanatoknál is lefagyott a program, ilyenkor be kellett zárni és újra megnyitni. Egy idő után az ember kitapasztalja, hogy mikor hajlamos lefagyni, és azokat a mozdulatokat kerüli. Bizonyára a gyártó, vagy a Linckeazi fejlesztője ezeket majd javítja. A lefagyás annyit takar, hogy a képernyőn teker a homokóra, de nem történik semmi, és nem tudunk semmit csinálni. Ilyenkor kilőjük az appot, újra indítjuk és minden működik tovább. A másik szoftveres baki, amit észrevettem, hogy a rendszer tud parancsra képet küldeni (ennek ideje függ a késleltetés beállításától), de ez nálam legtöbbször csak képpel működött, videóval nem. Egyébként a rögzített felvételen mindig látszik, hogy az a mozgásérzékelő révén készült (PIR Trigger), manuálisan készítettük a kamera gombját nyomja a helyszínen (Manual), vagy telefonról küldött parancsra/lekérésre küldte a kamera (Command).
Biztonság, védelem
Valószínűleg kevesen tudják, hogy a felhős kamerák a legvédettebbek a lopások ellen. Nem fizikailag persze, hanem szoftveresen, mint az okostelefonok. Sajnos a tolvajok ezzel biztosan nincsenek tisztában, pedig ha egy ilyen felhős UOVision (vagy akár egy Spypoint) szériaszám és IMEI szám alapján be van regisztrálva a tulajdonos nevéhez a felhőben, akkor más nem tudja átvenni az irányítást felette, tehát kvázi hiába lopják el, eredeti funkcióját tekintve használhatatlan lesz. Ahhoz ugyanis, hogy használni tudják, az új “tulajnak” be kellene regisztrálnia a kamerát, amit addig nem tud megtenni, amíg a tényleges tulaj (vagy eladásnál az előző tulaj) ki nem törli. Maximum hagyományos, nem-képküldős kameraként tudják használni, de az elkészült képeket és pozíciót akkor is küldözgetni fogja a kamera az eredeti tulajnak, hacsak a SIM kártyát el nem távolítják belőle. Ennek kivédésére pedig a jelszavas használatot lehet alkalmazni. A menüben megadunk egy négyjegyű PIN kódot, így a kamera legközelebb ezt fogja kérni, mielőtt bármit is kezdhetnénk vele.
Tehát
felhős kamera regisztrációval, sodronyos kábelzár és/vagy vadkamera doboz, lakat az ajtóra, jelszó a menüre…
ez a maximum, amit védelemként meg tudunk tenni. Ami valljuk be, egy 150ezer Forintos vadkameránál már igencsak indokolt. Nyilván aki el akarja lopni, az el fogja, de véletlenszerű alkalmi tolvajok ellen talán védenek valamit.
Működés
Üzemidő
Mint említettem a kamera 12db AA elemről működik, vagy külső zselés akkumulátorról. Bekapcsol és működik egyébként 4, illetve 8 elemmel is, csak nyilván nem bírja annyi ideig. Én sima alkáli elemeket raktam bele a teszt ideje alatt (12-t), ezekkel 3 hónapot bírt a kamera, közel 500 képet küldött, és 16 videót kértem le a készülékről.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha videót rögzít a kamera, akkor is csak egy előnézeti képet küld a telefonra. Ha szeretnénk a videót megnézni, azt kérni kell a kamerától, ilyenkor a videót is feltölti a felhőbe, és úgy tudjuk megnézni. Ha a kamera azonnali reakcióra van állítva, akkor ez másodperceken belül megtörténik. Ha energiatakarékossági okokból úgy állítjuk be, hogy pl. csak óránként, vagy kétóránként csatlakozzon fel a felhőbe beállításokat ellenőrizni, akkor a videó kérvényezése után 1 v. 2 órát kell várnunk, hogy megérkezzen a telefonra.
A fenti adatok a felhőre küldött tartalomra vonatkoznak. A tesztidőszak alatt a kamera összesen 1350 képet és 240 videót készített és rögzített a memokártyára, mielőtt lemerült (ebből, ahogy fentebb leírtam, mindig csak az elsőt küldte el az adott 3-képes sorozatból a telefonra). Mindezt úgy, hogy a kamerát sokat állítgattam, gyakran úgy, hogy azonnal reagáljon a beállításokra (elemzabáló), néha úgy, hogy 2-3 óránként csatlakozzon fel a felhőbe a beállításokért (elemkímélő). Ez utóbbi persze nem vonatkozik a képküldésre, az azonnal történik, ha a kamera észlel valamit, feltéve ha másképp nem állítjuk be. DE! Az alkáli elem nem feltétlen a legjobb megoldás! Ha csak fotókat akarunk a kamerától, akkor nincs gond. Ha viszont a videót prefereáljuk, ahhoz az alkáli elem kevés. Az első pár napig még működni fog a videó nappal is meg éjszaka is, de az éjszakai infra megvilágítás annyira szívja az elemeket, hogy azt az alkáli csak rövid ideig bírja (nálam 18 éjszakai videóig). Utána a kamera nem fog éjszaka videót csinálni, csak nappal! Én meg persze hetekig azt hittem, hogy rossz helyre rakom ki a kamerát, mert éjszaka nem történik semmi, csak nappal keveregnek az őzek meg a madarak. Aztán érdekes módon, ahogy átállítottam a kamerát fotó üzemmódra, mindig megindult az éjszakai élet. Így esett a nagy eset, hogy éjszakai videóm alig van a kamerával, nappali videóval meg tele a padlás. Röviden tehát
éjszakai videó(!) módhoz lítium-elemek, vagy külső, zselés akkumulátor használata szükséges!
A tölthető ceruzaakkukat felejtsük el, azok még annyit se tudnak, mint az alkáli elem, mivel nem 1,5V feszültségűek, csak 1,3V, amit egy ilyen nagy áramfelvételű készülék pillanatok alatt leszipkáz. A lítium-elem túl drága ahhoz, hogy 12-esével vásároljuk, aztán pár hónap után eldobjuk, ezért maradt a zselés akksi, mint megoldás, amennyiben éjszaka videózni akarunk.
Ha elég a fotó, akkor bármilyen elemet használhatunk.
A Linckeazi app egyébként nagyon készségesen jelzi piros ikonokkal minden beállításánál, hogy az épp mennyire energiatakarékos, vagy akkugyilkos beállítás.
Javaslom továbbá, hogy ne hagyjuk teljesen lemerülni a kamerát. A fenti, 08.02.-i sakálos képeket speciel akkor vettem észre, amikor már itthon böngésztem a memokártya tartalmát a teszbe szánt képek után. Az történt ugyanis, hogy addig hagytam kint a kamerát, amíg le nem merült (értsd napok óta nem adott életjelet magáról). Ennek az lett az eredménye, hogy az utolsó 1-2 nap képeit már nem küldte el a felhőbe, csak a memóriakártyára rögzítette, így igencsak kikerekedett a szemem a sakálfalka láttán 1 hét múlva, mikor itthon rátaláltam.
Képküldés
A kamera tehát feltölti a felhőbe a kisméretű képet. Alapbeállítás szerint rögtön az észleléskor, tehát azonnal látjuk is a telefonon. A Linckeazi app az új észlelésről értesítést is küld a telefon kijelzőjére hangjelzéssel, tehát biztonsági célokra is alkalmas a rendszer. Tapasztalataim alapján az értesítések kb 90-95%-os stabilitással jöttek, 5-10%-ban fordult elő kb. hogy értesítés nem jött, de megnyitva az appot, láttam hogy van új kép. Hogy ez a telefonom hibája volt-e, vagy a rendszeré, azt nem tudom. Ha valaki biztosra akar menni (pl. biztonsági megfigyelés), talán jó, ha beállítja az értesítés mellett az emailküldést is, és akkor valamelyik biztosan megjön. A küldött képek akkora felbontásúak (800x600px), hogy maximálisan alkalmasak a tüzetesebb megfigyelésre. Tapasztalatom alapján semmivel nem jobb, ha lekérjük a nagyfelbontású képet, nem fogunk többet látni rajta (őz aganccsal próbáltam, a HD képen se látszottak jobban az ágak az éjszakai felvételen, legalábbis telefonon), minimális az eltérés. Ha a kamera úgy van beállítva, hogy több képet készítsen sorozatban, akkor mindig csak egyet küld, a többit letárolja. Hogy melyiket küldje a sorozatból, azt be lehet állítani, alapértelmezetten az elsőt.
Én a félpercenként 3 kép, illetve némely alkalmakkor a félpercenként 1db 10-15mp-es videó beállítást használtam, és úgy, hogy mindig az első felvételt küldje a telefonra. Itthon azért értek meglepetések, mikor visszanéztem a memóriakártyát. Sok elsőre üresnek tűnő “lövésből” itthon kiderült, hogy a következő képen már ott volt a vad. Vagy pl. az előnézeti képen csak a bükkfakátránnyal megkent fa látszott, azt gondoltam üres felvétel, nem is kértem le a hozzá tartozó videót. Aztán itthon a memokártyát böngészve észrevettem, hogy a videón a fa mögül elősétált a sakál, levizelte a fát és tovább állt. 😀
Érzékenység
A kamera kellően gyors, 0,6mp-es reakcióidővel rendelkezik, és a mozgásérzékelő, illetve a kamera látószöge valószínűleg nem nagyon tér el, mert nem volt látványosan sok az üres felvétel. Volt azért, de nem volt zavaró. Ezen kívül, ha automatára állítjuk az érzékenységet, akkor igyekszik kiküszöbölni szeles időben a fals fotókat: értsd a széltől mozgó ágak nem fogják beindítani a felvételt.
Az infra vaku hatótávja 16 méter a gyári leírás szerint, a PIR érzékelő hatótávjára nem találtam adatot, de panasz nem lehet rá. Egy nagy kiterjedésű dagonya közepére tettem ki egy alkalommal a kamerát, és ha a túlparton bent a bokrok közt mozgott valami, vagy nappal röpködtek a madarak, a kamera érzékelte. Ez kb 15 méter távolság volt, ennél messzebbre nem igazán próbálgattam a készüléket.
Képminőség
Az UOVision UM785-4G kamerája 12 megapixeles és FullHD felbontású videót tud készíteni. Ezek természetesen interpolált, magyarul digitálisan felnagyított méretek, mint minden vadkameránál. A valós felbontás 3-5 megapixel körül lehet, de ezt sajnos egy gyártó se köti a felhasználók orrára. Ugyanakkor nem árt tudni, hogy teljesen felesleges 5 megapixelnél nagyobb felbontást beállítani, mert nem igazán lesz jobb tőle a képminőség, csak a képméret lesz nagyobb, és több helyet foglal a memóriakártyán, vagy ha lekérjük a nagyfelbontású képet a telefonra, akkor több adatot eszik. Nyilván minél nagyobb a kamera max felbontása, nagy eséllyel annál nagyobb a valós felbontása is, szóval nem hülyeség nézegetni a megapixeleket, de azért nem árt tudni, hogy egyik vadkamerában sincs 12 meg 20 megapixeles szenzor. Összességében azonban a kamera képminősége és videó-minősége egyaránt jó, előtte ilyen ebay-es, aliexpreses kameráim voltak, azoknál érezhetően jobb és stabilabb a rendszer. Javaslom, hogy a beállításokban Shutter Speed címszó alatt állítsuk be a gyorsabb záridőt (Fast), különben az éjszakai felvételek elmosódottak lesznek, ha az állatok mozognak. Cserébe veszítünk egy kis fényerőt és a kép szemcsésebb lehet szürkületben, illetve az éjszakai felvételeknél a vaku hatótávja valamelyest csökkenhet.
Az objektív egyébként kellően nagy látószögű, de nem torzít. Én egy kicsit jobb élességet vártam az éjszakai felvételeken, a nappaliakon meg azt éreztem, hogy túl van élesítve szoftveresen, de azért jól lehet használni a fotókat és a videókat.
Alább az elmaradhatatlan mintavideó és a mintafotók.
UOVision UM785-4G
Felhős vadkamera, 12MP fotó, FullHD videó, 940nm IR vaku, 2,4″ kijelző, egyszerű beállítás
149.900 Ft
