Az íjászok szerintem minimum 90%-a mindmáig a tüskés irányzékokat részesíti előnyben. Talán sokan nem is tudják, mennyi más alternatíva van, különösen vadászathoz.
Az más kérdés, hogy sokan úgy vannak vele, hagyományos vadászati módról beszélünk, így nem is érdekli őket a modern technika. Ezt is meg lehet érteni, ahogy azt is, aki nem idegenkedik attól, hogy némileg javítsa a sikeres elejtés esélyét a legújabb modern technológiával, annak ellenére is, hogy alapvetően még mindig egy íjat tart a kezében. Főleg, hogy az az íj is jó eséllyel a legmodernebb, végletekig kihegyezett technológiát rejti magában.
Vadászaton, mostoha körülmények azt mondják nem jó a soktüskés irányzék, mert úgy világít, mint a karácsonyfa, és a gyenge fényviszonyok közt nem látni tőle rendesen a vadat, zavaró a sok világító tüske, arról nem is beszélve, hogy ha ott áll az áhított disznó, van 1-2 másodpercünk a lövésig, akkor elég könnyű rossz tüskét választani a sok közül. Emiatt sok vadászíjász a minél kevesebb célzótüskére esküszik, van aki azt mondja, a magyar viszonyok közt egy is elég.
Lássuk milyen technológia segítheti a vadászíjászatot a fenti szellemben a kicsit moderntől a nagyon modernig.
EZV Bow Sight
Némi ellentmondásba keveredve egy igen egyszerű, de innovatív megoldással kezdeném. Az EZV irányzék a távbecslést segítségül hívó célzóalkalmatosság. Egy irányzék vásárlásával az íjász több V-alakú betétet kap a csomagban, és a saját íj-vessző kombinációjának megfelelőt kell behelyeznie az foglalatba (ehhez tudni kell a vesszősebességünket). A dolog lényege, hogy az elejtendő állathoz viszonyítva egy nagyjából kosárlabdányi területet kell odaképzelni, és befogni a V-alakkal. A legtöbb nagyvadnál ez pont a vitális zóna.
Állítólag nagyon egyszerű használni egy kis gyakorlás után, és ha nem is vetekszik egy hagyományos és jól belőtt irányzék, továbbá a lézeres távmérés pontosságával, de a vadászathoz azt mondják elegendő. Így nem kell méricskélni, nem kell becsülni a távot, csak célozni a V-alakkal. Ráadásul, ha nincs célzópont, az jótékony hatással van az ún. célpánikra, lövési pánikra is, amikor mentális okokból az íjász képtelen egy ponton tartani a célzótüskét (ld. itt, 13. oldaltól). Szükség esetére azért be vannak jelölve a V-alakon a 20-30-40-50-60 yard távolságok, de olyanról is hallani, aki inkább megfordítja a betétet, hogy a jelölések ne is zavarjanak be. A dolog matematikai alapon működik, ha a megfelelő V-alakot tesszük be, és begyakoroljuk a kosárlabda méret odaképzelését a különböző távokon, az pontos lesz minden körülmények közt. Kapható éjszaka gyengén világító, és az optikai szálhoz hasonlóan fénygyűjtő verzióban is. A dolog egyetlen szépséghibája, hogy Európában nem lehet kapni, így csak az USA-ból rendelhető, tehát számoljunk a vám+áfa kombóval is a drága szállítási költség mellett.
Scope típusú irányzékok
Jelenleg a két legismertebb ilyen vadászirányzék a TruGlo Range Rover Pro, és az Apex Gear Covert Pro.
Ezek lényege, hogy üveg(?) van bennük, abban pedig egy beágyazott világítópont, melynek fényereje állítható. Előnye, hogy nincs tüske, csak egy világító pötty meg egy halovány szálkereszt, ami gyenge fényviszonyok közt, vagy lámpafénynél ideális, semmit nem takar ki a látottakból. Hátránya, hogy az üveg piszkos, vagy párás lehet, illetve csak egy pontunk van, ami bár állítható magasságú, mint bármelyik single-pin irányzék, de ezt állítgatni vadászati szituációban gyakran nincs idő. Erre részben megoldás a két cég dupla ponttal ellátott megoldásai, ahol két irányzópont is rendelkezésre áll.
Távmérős irányzékok
Erről már külön cikkben értekeztem tavaly itt a blogon, szóval csak emlékeztetőül: vannak olyan vadászirányzékok már, amelyek beépített lézeres távmérőt kaptak, így célzás előtt közvetlenül információt kapunk a távolságról, ami íjászatban nagy ajándék. Vannak aktív és passzív irányzékok is, az aktív irányzékok nem csak kijelzik a távolságot, hanem a célzópontot is a megfelelő helyre rakják. A legmenőbb ilyen a Garmin Xero A1, ami a lézeres távmérést és aktív pontkijelzést kombinálja a fent említett scope-típusú irányzékok előnyeivel. A kijelzés ráadásul holografikus, tehát ha nem pont szemből nézzük, a célzópont akkor is oda mutat, ahová a vessző menni fog (elvileg tehát nem kell peep-sight). Igazi non-plus ultra vadászcucc, kár hogy annyiba kerül, mint egy jobbfajta csigás íj.
Hasonlóan aktív a Burris Oracle irányzék is, de az nem holografikus pontot vetít átlátszó üvegen át, hanem beépített LED-ek vannak egy vékony, függőleges oszlopon az irányzékban, és itt helyezi el a célzáshoz szükségest. A 20-as pont mindig világít mint fix pont, és azt kell használni távméréshez is.
A többi távmérős irányzék passzív, vagyis hagyományos 5, vagy 7 tüskés, gombnyomásra távot mérnek, kijelzőn mutatják azt, és a megfelelő célzótüskét nekünk kell kiválasztani, szükség esetén pedig két tüske közti területtel célozni. Ilyen az IQ Define széria, illetve a kínai gyártású, jóárasított Booster 5P, másik nevén LaserWorks A3 irányzék is. A kínai megoldás kicsit robusztus, az IQ Define hátránya viszont az lehet, hogy a távmérő kijelzője is a irányzékablakban van, tehát nem elég, hogy 5 meg 7 tüske, és annak fénye kitakarja a vadat, de még a kijelző is elvesz a szabad kilátásból.
Red Dot, Reflex és Holografikus típusú irányzékok
Nagyon kevesen használják, de ők nagyon szeretik. Mondják, hogy éjszakai, lámpás disznólövéshez a legjobb megoldás. Hátránya, hogy van egyetlen célzópontunk, azt beállítjuk a kívánt távolságra (a legtöbben 20 vagy 25 méterre), és ez van, ebből kell gazdálkodni. Persze ne felejtsük, hogy ennél messzebbre nem is sűrűn lő vadra a vadászíjász, közelebbre pedig még jóideig egyenesen hordanak a mai gyors íjak. A dolog nem egy olyan készre csomagolt megoldás, mint a fentiek, mármint hogy bemegyünk a boltba és megvesszük, ugyanis a red dot és reflex irányzékok (ahogy a cikkben szereplő továbbiak is) lőfegyverhez készültek. Lehet kapni azonban olyan adaptert, amivel ezeket íjra szerelhetjük.
Az alcímben szereplő irányzékok közül a red dot irányzékok csőszerűek (ld. lent), míg a reflex és holografikus irányzékok csupán egy üveges kerettel rendelkeznek (ld. fent).
Közös jellemzőjük azonban, hogy az állítható erejű világítópont mindig a célon van függetlenül a betekintési szögtől, így nem kell peepet használni, és bizonyos íjcsavarást is megmutathatnak (nyilván a lövés közbeni csavarást nem). Itt hozzá kell tenni, hogy íjász berkekben eleddig csak red dot irányzék használatáról hallottam, de ilyen módon szerintem működhet a reflex/holosight irányzék is. A fenti képen egy egyszerű adapter látható íjra szereléshez (eBayes), de létezik állítható adapter is, hasonló a single-pin irányzékokéhoz, ahol több távolságot is belőhetünk és egy ragasztócsíkon bejelölhetjük, hogy hova kell állítani 20-30-40 stb méteren.
Lézer irányzék
Ezt egy kissé nevetségesnek tartom, de azért a jegyzőkönyv kedvéért megemlítem. Ilyenkor az íjon gyakorlatilag egy lézerpointer van, ami a vadra vetíti a…áh hagyjuk is…hülyeség… 😀 Max célbalövéshez.
Hőkamera irányzék
Ezek gyakorlatilag a csúcstechnikát képviselik, de rögtön hozzá is tenném, hogy a használatuk a magyar törvények értelmében tiltott, vadászaton való használatuk és birtoklásuk is orvvadászatnak, bűncselekménynek minősül, lévén, hogy képátalakítót tartalmazó célzóeszközök! Kifejezetten íjra szánt hőkamerás irányzék eleddig nem készült, de a fent említett adapterekkel használható ilyen célra a Leupold LTO Tracker HD hőkamera kereső, mert bár fegyverre nem lehet feltenni (nem bírja a lövést), de az íjat elvileg elviseli, és van benne bekapcsolható szálkereszt. A kialakítása pedig olyan, hogy nem közelről kell belenézni, ugyanis nincs okulárja, tehát egy kihúzott íjon is működhet a tiszta betekintés. Mint hőkamera keresőtávcső nem egy nagy szám, de az íjas 20-40 méterekre több mint elegendő teljesítményű, és nem is annyira drága, mint manapság a hőkamera keresők. Kifutott modell, csak használtpiacon lehet beszerezni, boltból max elfekvő készletből. A felszerelése fegyverlámpaszerelék-szerűséggel történik.
És ha már fentebb említettem a reflex irányzékokat, létezik már hőkamerás reflex irányzék is az Infiraytől. Az ész megáll…!
Vadász, vadászíjász, terméktesztelő, blogger, kíváncsi, kritikus, ex-fotográfus, Infiray Ambassador. Nem trófeavadász, nem influenszer.