Számos hőkamera vásárlási útmutatót közzétettünk már itt a blogon, de folytatjuk a tájékoztatást. Ugyanazt magyarázzuk, csak mindig másképpen, hogy biztosan olyan hőkamerát válasszon mindenki, ami számára megfelelő.
A közhiedelemmel ellentétben egy normális kereskedő elsődleges célja nem a minél nagyobb profitszerzés, és a “rásózás”, hanem az elégedett vásárló. Az elégedett vásárló visszatér, ebből következik a hosszú távú, stabil jövedelme a kereskedőnek, és a szituáció win-win lesz. Ezért foglalkozunk mi is annyit a megfelelő hőkamera kiválasztásával itt a Leitz Hungária által támogatott Vadász Blogon, mert a cél nem az, hogy a legdrágábbat sózzuk rá a vásárlóra, vagy épp azt, amiből sok van készleten. Hanem, hogy azt tudjuk javasolni neki, amire szüksége van.
A hőkameránál az egyik legfontosabb jellemző a látószög.
Azért, mert ez befolyásolja legjobban a nagyítást, és ez befolyásolja leginkább a felhasználás módját. A hőkamera inkább észlelő, mint megfigyelő eszköz, ezért ne egy normál keresőtávcsőhöz hasonlítsuk. A keresőtávcső a 8-10x-es nagyításával arra való, hogy bírálni tudjuk az agancsot például. Ezzel szemben a hőkamera lényege az, hogy észlelni és azonosítani tudjuk a vadat az előttünk elterülő környezetben. Emiatt inkább a terephez illő látószögre van szükség, mint a nagy nagyításra. Ha fedett terepen vadászunk, mint például egy erdő, vagy egy dimbes-dombos, fás-bokros terület, akkor különösen fontos, hogy minél többet lássunk az előttünk elterülő 100 méterből. A másik véglet a nagytáblás monokultúra, az alföldi mezőség, vagy a magashegyi vadászat, ahol nem ritka, hogy 400-600 méterre is nézelődni kell. A legtöbb vadász viszont vegyes terepen használ hőkamerát, ahol a kompromisszumot kell keresni.
Egy szűk, 5-7 fokos látószögű hőkamera erdőben nem jó, mert szinte csak fatörzseket látunk vele, és vesszettül pásztázunk vele a fák között, majd ha hirtelen bevillan a képbe valami élőlény, fogalmunk sem lesz, hogy a sötét valóságban merre kell keresni. Egy nagyobb látószögűvel viszont látjuk a jól beazonosítható növényeket, utat, váltót, sziklát, és egyéb jellemző tereptárgyakat is, amihez tudunk viszonyítani.
Egy 20 fok feletti hőkamerával viszont 400 méterre, a 30 hektáros kukoricatábla oldalában kiváltó vadról nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy mi az, mert csak egy pöttyöt látunk belőle. Ilyen terepre jobb egy szűkebb, nagyobb nagyítású hőkamera, de még itt is érdemes vigyázni a végletekkel! A 3-4x-es, vagy annál nagyobb nagyítású, nem ritkán mindössze 5 fokos látószögű hőkamerák már nem feltétlen vadászatra valók, nem véletlen, hogy a legtöbb gyártó 10-20 fok közötti látószögű hőkamerákat kínál! Ezek ráadásul elég remegős képet adnak már, félkézzel tartva nem túl stabilak.
Szóval az egyik legfontosabb szempont a hőkamera vásárlásnál a látószög. Azért nem az objektív milliméter-értéke (gyújtótávja), mert az szinte gyártónként különböző, nincs egységes mértékegység. A látószög viszont egzakt és összehasonlítható.
Íme a hazai hőkamera piac rangsorolása a horizontális látószögüket tekintve. Külön csoportban a kisfelbontású (240-384p), és a nagyfelbontású (640p) hőkamerák. Utóbbiak ugyebár univerzálisabbak, mert a látószögük jellemzően nagyobb, de lehet velük digitálisan nagyítani.
A táblázatban nem szerepelnek a Liemke, Night Pearl, Lahoux, Bering stb termékek, mert ezek csak átcímkézett, sok esetben kifutott Iray, Dali és Guide hőkamerák.
Vegyes terepre leginkább a 10-15 fok közötti hőkamerák az ideálisak, 10 fok alatt már inkább nyílt terepre valók. A nagyfelbontású hőkamerák megbocsájtóbbak ilyen szempontból, mert azok akár egy 20 fokos látószöggel is alkalmasak arra, hogy a 400 méterre turkáló disznónak még az alakját is lássuk egy 2x digitális zoommal.
Ez persze csak a látószög, ami nem minden. Számít még a nagyítás, amit legnagyobbrészt a látószög befolyásol, kisebb mértékben a kijelző mérete, és az okulár nagyítása. Ezen kívül pedig még számos tényező figyelembevétele is fontos hőkamera vásárláskor (képminőség, funkciók, akkuidő, és persze az ár), de ez mind a használhatóságot behatároló látószög kiválasztása után következik.
