Bár folyamatosan zajlanak a hőkamera tesztek, és íródnak a magyarázó, oktató jellegű cikkek itt a Vadász Blogon a hőkamerákról, annak érdekében, hogy a vadásztársak minél jobban átlássák a hőkamerák világát, úgy ítéltem meg, hogy elférne egy cikk, ami konkrét típusokat javasol különféle összeghatárok esetében.
FRISSÍTÉS: A CIKK ELAVULT INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZHAT!
Mondanám, hogy szubjektív lista következik, de annyira azért nem. Kellően sok hőkamerát próbáltam már ki valós vadászati körülmények mellett (több mint 20 modellt 5 gyártótól), változatos környezetben és időjárási körülmények közt ahhoz, hogy bátran le merjem írni a cikkben szereplő javaslatokat. Ettől még némi szubjektivitás persze így is úgy is kerül bele, lehet, hogy nekem más fontos, mint másnak. Egy biztos, márkafanatizumust, marketing maszlagot és hasonlókat ne keressetek a cikkben.
Azt se felejtsük el, hogy ha felteszünk egy kérdést bármilyen fórumban, mindig akadni fog valaki, akinek a sajátja a legjobb, aki szerint neki a legolcsóbb is elég, aki szerint azonos árban az egyik klasszisokkal jobb, mint a másik. De ezeknek ne dőljünk be. Olyan emberek, akik csak egyféle hőkamerát próbáltak, akik évente 2-3x jutnak ki vadászni, akik csak szórón ülnek, vagy épp ellenkezőleg, erdőben sosem vadásznak, soha nem cserkelnek, nekik gyakran fogalmuk sincs arról, hogy más kamerák mit tudnak, és hogy más vadászok teljesen más igényeket támasztanak adott esetben egy készülék iránt.
A cikkben szereplő árak bolti áfás árak, új kamera vásárlására értendők. A használtpiaci árakat ne keverjük ide, inkább csak ezekhez hasonlítsuk, ha valami jó apróhirdetésre bukkanunk. Felhívjuk a figyelmet, hogy az itthon is kapható Night Pearl, Lahoux, Liemke, Bering stb. hőkamerák ugyanazok, vagy nem ritkán régebbi modellek, mint a cikkben említett Iray, Guide vagy Dali kamerák, csak épp nélkülözik a magyar garanciát. Ez azt jelenti, hogy ha gond van velük, a garanciális ügyintézés hosszadalmas lehet, mert külföldi a forgalmazó, míg az Iray, Guide, Dali és Pulsar kameráknak magyar disztribútora van.
Hőkamerák 300ezer Ft alatt
Ne! De tényleg! Ebben az árkategóriában olyan hőkamerák kaphatók, amiket egy időben tonnaszám láthattunk az apróhirdetési oldalakon, mert mindenki beleugrott, aztán rövid időn belül szabadultak tőle. Tipikusan ilyen a Flir Scout TK, a Leupold LTO Tracker (nem HD), vagy a mobilokhoz csatlakoztatható kamerák éppúgy, mint a tenyérben tarható, utánkeresésre kitalált SEEK kamerák. A hőkamera technológia ma még olyan drága, hogy ilyen olcsón nem lehet megúszni súlyos kompromisszumok nélkül.
Ebben az árszegmensben tényleg érdemes komolyan elgondolkozni azon, hogy hőkamera, vagy éjjellátó. A hőkamerával ugyan messzebbre fogunk látni, de annyira életlen képe van ebben az árszegmensben, hogy a felismerési távolsága talán még rosszabb is, mint egy digitális éjjellátónak.
Ha tényleg csak ennyi a keret, akkor szerintem inkább nézzünk valami analóg vagy digitális éjjellátót. Ha újat vennénk, akkor valami 100-200ezer körüli digitálisat (pl. a zseniális PARD 019 (teszt itt), vagy valami analóg Gen1+ használtat (pl. Pulsar Edge 2.7x, Edge 3.5x, Dipol 212) esetleg hozzá egy plusz infravetőt, valami erősebbet, még úgy is bőven 300 alatt maradunk, és 2-300 méterig, szerencsés esetben akár 400-ig is simán nézelődhetünk a legsötétebb éjszakán. A maradékot meg költhetjük egy jó fegyverlámpára. Bár már nem kapható, de itt említeném meg a Dali S240E-t (tesztje itt), ami véleményem szerint az abszolút minimum hőkamera tekintetben. A Flir Scout TK-nál valamivel azért jobb, mert messzebbre lát, de képminőségét tekintve nem ettől fogunk elájulni. Nem igazán kivétel ez alól a most nagyon felkapott Hikvision DS-2TS01-06XF sem. A 160x120px felbontású szenzora a mai világban édeskevés, és szerintem olyan hullócsilag lesz, mint anno a Flir Scout TK: sokan azt hiszik, hogy megússzák olcsón a hőkamera témát, aztán csalódniuk kell.
Hőkamerák 300-400ezer Ft között
Itt már találunk egészen pofás darabokat, de még itt is kompromisszumokat kell kötnünk. Ugyanakkor lehet, hogy olyan a felhasználási terület, hogy ezek a kompromisszumok számunkra igen csekélyek. Egy hőkamera árát a germániumüveg és a szenzor mérete tudja nagyon megdobni. Ebben az árkategóriában tehát a kisszenzoros, kis gyújtótávolságú hőkamerák szerepelnek, amik egy szórós, vagy erdőben cserkelős vadászatra egészen kiválóak lehetnek.
Kategóriájához képest szuper darab az Infiray E2n (tesztje itt), szóróra, vagy 200 méteren belüli távolságokra egy szerethető kis hőkamera, ráadásul világbajnok akksiideje van (15 óra!).
Hasonlók mondhatók el a Guide IR510 Nano 1 (19mm) és Nano 2 (25mm tesztje itt) hőkamerákról. A képminőségük remek az árukhoz képest, a 19mm-es inkább szóróra, erdőbe a nagy látószög miatt, a 25mm-essel viszont már messzebb, akár 3-400 méterre is lehet nézelődni, de még mindig jó közelre is, szóval az IR510 Nano 2 (tesztje itt) igazi vegyes terepes hőkamera. Cserébe ebben az ársávban még le kell mondanunk a nagyméretű, nagyfelbontású keresőkijelzőről, a menüfunkciókról, a képminőség-mahinálásról, és az olyan extrafunkciókról, mint a távbecslés, vagy a finomságokról, mint a fotó/videó, wifi stb. Ebben az árszegmensben a Pulsar az Axion Key XM22-t kínálja, ezt jómagam nem próbáltam még, de a fórumokon, tapasztalt kereskedőktől nem sok jót hallok róla. Ezeket sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom, de azért lássuk be, a Pulsar egy drága márka, és bár drága pénzért valóban nagyon jó kamerákat kínálnak, de ne gondoljuk azt, hogy 400ezer forint alatt ne kellene náluk komoly kompromisszumokat kötni. Ez az ársáv nem a Pulsar “játszótere” ezt azért lássuk be.
Hőkamerák 400-500ezer Ft között
Ebben a szegmensben a Pulsar “aduásza” az Axion Key XM30 (tesztje itt), de itt kapható még a Guide IR510 Nano 2 WIFI-vel spékelt változata is, illetve az Infiray E3n. E három kamerát összehasonlítva annyit érdemes tudni, hogy a Pulsar Axion egy 12 µm-os új technológia, nagyon pici, nagyon könnyű, nagyon szépen összerakott kamera, remek menüvel és funkciókkal, bár videót még ez sem tud. Az akksija cserélhető, de ez csak azoknak a vadásztársaknak jelenthet pluszt, aki meg is veszi mellé a tartalék akksikat 16ezer Ft-ért /db. Szerintem jobb megoldás egy névjegykártya méretű, kis powerbank, amivel bármilyen hőkamera elketyeg estétől reggelig, ha erre van szükség. Az Axion Key hátránya ugyanakkor az, hogy kicsi a kijelzője, és relatíve kicsi a felbontása, emiatt elég életlen a képe, ezért a digitális belenagyításnak sem sok értelme van. Jóllehet nem sokkal kisebb a szenzora, mint a 384×288-as, vagy a 400×300-as kameráké (lásd az alábbi képen), de használat közben mégis érezhető a lényegesen lágyabb, életlenebb kép a kínaiakhoz képest.
A legnagyobb hátránya ugyanakkor az Axionnak – szerény véleményem szerint – a nagyon szűk látószöge (7,3° az ebben a szegmensben szokásos 15-18° helyett), ami miatt inkább nagyobb távolságokon (100-150m felett) használható jól, közelre, vagyis erdőben, vagy fedettebb terepen cserkelve előfordulhat, hogy azt se tudjuk hová nézünk épp, mert annyira kis szeletet látni vele a világból. De még nagyobb távolságokon is jóval többet kell pásztázni vele, mint egy átlagos látószögű kamerával.
Márpedig egy hőkamera észlelésre való, nem megfigyelésre. Észlelésnél pedig fontos, hogy lehetőséghez képest minél többet lássunk a tájból,
hogy be tudjuk lőni melyik bokor-fa-domb mögött-mellett jött ki a disznó, melyik bokrok közt portyázik a sakál, vagy a róka. Erre jó megoldást kínál a Guide IR510 Nano 2 WIFI(tesztje itt), amivel kapunk egy korrekt képminőséget, és kapunk egy szintén jól használható látószöget és nagyítást, jóval tágabbat, mint az Axioné, mégis szuper észlelési távolságot. A Guide 17µm szenzoros, de ez is manapság a top kategóriába tartozik, mondhatni ez a nagy átlag. A kisebb pixelmérettel a kamera méretét, és ezáltal az árát tudják csökkenteni a gyártók, illetve az észlelési távolságot növelik valamelyest. Mint fentebb említettem, a kijelző az IR510-ben is kicsi még (akkora, mint az Axion Key-é), és nincs menü, nincsenek extra funkciók (pl. távbecslés, képkontraszt-szabályozás, PIP ablak), viszont ezt már wifin keresztül ki lehet lőni telefonra, így pedig már tudunk fotót, videót készíteni, sőt, a tapasztalatok szerint a telefonos képe még jobb is ennek a kamerának, mint a kijelzős képe. Távolság? A Guide IR510-zel 300-350 méterről még lehet látni a korzózó rókát, a disznót meg kis gyakorlattal meg lehet különböztetni az őztől.
A harmadik versenyző az E2n-nél eggyel magasabb, de még mindig belépőszintű Infiray, az X-Eye E3n. Ezt régebben E3+ 19mm néven lehetett kapni (tesztje itt), az viszont kifutott modell lett, most megjelent ugyanez a modell E3n néven, de beépített fotó/videófunkció nélkül. 19mm-es gyújtótávolsága erdős, cserkelős, szórós felhasználást céloz meg, de az észlelési távolsága 700 méter, szóval azért egészen jól használható kicsit nagyobb távokra is: az őzet a disznótól egyértelműen olyan 300-350m-ig tudjuk megkülönböztetni, de a disznó 800, a szarvasok 1000m-en túl is látszanak vele. 15 órás akkuideje verhetetlen a piacon. A kijelzője még ennek is 720×540 pixeles, mint a Guide IR510-nek vagy az Axion Keynek.
A Pulsarnak tehát láthatóan erős konkurenciája van az Axionnal szemben, dehát a Pulsar akkora név a “szakmában”, hogy sokakat már ez önmagában meggyőz anélkül, hogy egyáltalán belenéznének más kamerába is. Ráadásul az Axion Key mérete, tömege és kiforrottsága megkérdőjelezhetetlen. De vajon ez számít inkább, vagy a képminőség, a látószögből fakadó használhatóság, univerzalitás vadászat közben? Ezt mindenki döntse el maga!
Hőkamerák 500-600ezer Ft között
Őszintén meg kell valljam, hogy hőkamera témában itt kezdődik az élet. Nem kevés pénz már ez, de egy jó puskát, vagy egy remekbe szabott optikát is ennyiért adnak minimum. Az más kérdés, hogy az bizony puska és optika marad 30 évig, dehát ez egy ilyen dolog sajna. De olyannyira itt kezdődik az élet, hogy a négy kamerából három 1 forinttal van 600ezer alatt, egy van csak olyan, ami az 500-hoz van közelebb, mégpedig a 25mm-es Guide Track IR25 (tesztje itt) ami egy újgenerációs, fejlett hőkamera, remek képminőséggel, modern szolgáltatásokkal, masszív akkukapacitással, és vegyes felhasználásra alkalmas látószöggel. A nagyobb nagyítású, de minden másban azonos Track IR35 tesztjét itt találjátok.
Ebben a szegmensben lényegében 25-35mm-es 384×288 pixeles, kínai hőkamerákat kapni, de azokból már a legjobbak, de legalábbis a felső-középkategória közül válogathatunk. Itt már elérhető a 25mm-es Iray E3 Plus is. Az Iray hőkamerák képélessége és képkontrasztja jelenleg piacvezető. Aki messzebbre szeretne nézelődni, annak ott a 35mm-es Guide Track IR35, ami alig marad el képminőségben az Iraytől, fullos szolgáltatásokkal bír, és kellően nagy nagyítása van ahhoz, hogy akár többszáz méterre lévő állatokat is észlelni tudjunk vele. Össszehasonlításom alapján a Track IR35 lenyomta a Pulsar Heliont is. Na persze itt már a közelre nézelődés, szórózás, erdőben, fedett területen való vadászat csorbulhat egy kicsit. Aki ilyen helyen is vadászik, az válasszon inkább 25mm-es kamerát.
Az Iray is kínál újabban hőkamerát 600ezer alatt, ez pedig a “nagy visszatérő” Iray X-Eye E3 Pro 35mm. Ez tulajdonképpen az egy kategóriával magasabb E3 Max elődje (ld. lejjebb). A képminősége nagyon hasonló, de kisebb méretű és felbontású a kijelzője, mint a Maxnak, így bár a látószögük azonos, de a kisebb kijelző miatt az E3 Pro nagyítása kisebb, mint a Maxé (1.6x vs. 2.4x). Az Iray E3 Pro-t árulják néhány helyen Lahoux Spotter Pro 35mm néven csak jóval drágábban, és külföldi garanciával, míg az Iray termékek magyar garanciával rendelkeznek.
Hőkamerák 600-800ezer Ft között
Léptékben ugrottunk egyet, mert itt már nincsenek olyan nagy különbségek a hőkamerák között, árban viszont annál inkább, ahogy megyünk egyre feljebb. Megjelenik a Pulsartól a “szent grálként” tisztelt, 38mm-es Helion XQ38F, ami valóban egy remek hőkamera, remek képminőséggel, de élesebb és kontrasztosabb képet ad – olcsóbban – a 35mm-es Iray E3 Max (tesztje itt), ami lassan szintén “szent grál” lesz a vadászok közt. Nem egy sztorit hallani már a fórumokon, hogy az Iray miatt elengedték a Heliont. A Pulsar ki is adott egy firmware (vezérlőszoftver) frissítést, ami elméletileg valamelyest javított a Helionok képminőségén, mások szerint inkább rontott. (Frissítés: időközben újabb szoftver jött, ami élesít valamelyest a Helion XQ kamerák képén.) A Pulsar ilyetén mozgolódása azonban nem véletlen, lássuk be.
Aztán ebben a kategóriában indul a két komolyabb mini-Pulsar is, az Axion XM30, és az Axion XM38. Ezekkel az a helyzet, hogy nemrég kivonták őket a forgalomból, és jött helyettük az S-jelzésű típus, ami annyiban fog különbözni, hogy Sony gyártmányú OLED kijelzőt kap a korábbi “fenetudjamilyen” helyett, és csak a 30mm-es verzió lesz kapható Axion XM30S néven. A véleményem az Axionokról továbbra is az, amit fentebb leírtam, hogy nagyon szűk a látószögük, emiatt kevésbé univerzálisak, mint más hőkamerák. Jóllehet a drágább Axionokban már komolyabb kijelző van, de az aprócska szenzorfelbontást így óriási kijelzőre kell nagyítani, ami jelentősen életleníti a képet. Az akkuidejük is nagyon gyenge, kb 3 órát bírnak, így muszáj pótakkumulátort vagy powerbankot beszerezni hozzájuk. Az extraszűk látószög, és a hőkamera-fronton brutálisnak számító nagyítás az XM38 esetében hatványozottan igaz. Az XM38 a piacon kapható (ill már nem kapható) leginkább “csőlátó” hőkamera, ha Helionból létezne ilyen, az kb. 80-90mm-es lenne! Ezt csak azért, hogy érezzük, mit jelent a 38mm “Axion-mércével”.
Egy modell maradt még ebben a szegmensben, ez pedig a Guide Track IR50, ami jelenleg az egyetlen 50mm-es, 384×288 pixeles kínai hőkamera, lényegében a jóval drágább Pulsar Helion XQ50F egyetlen konkurenciája. Az IR50 esetében is már komoly, 3.3x-os nagyításról beszélünk, és 7.8 fokos látószögről, ami nagyjából megegyezik az Axion XM30 látószögével. A Guide is tud videót/fotót rögzíteni, vagyis gyakorlatilag mindent tud, amit a konkurens Helion, csak jóval kedvezőbb áron (értsd 699ezer vs. 936ezer), képminőségben pedig finoman szólva is vetekszik vele (szerintem jobb). Az Axionnál meg nem csak képminőségben, de akkuidőben is rádupláz. Az 50mm már egyértelműen a nagytáblás vadkárelhárítások, autózós ragadozógyérítések, hegyi vadászatok területe, erdőben használva kb. esélytelenek, szinte csak fatöveket látnánk, ha körbenéznénk. Erre szitura szó szerint igaz, hogy nem látjuk a fától az erdőt. 🙂
Hőkamerák 800ezer és 1millió Ft között
Ebben a szegmensben belépnek a nagyobb felbontású, 640×480 pixel körüli hőkamerák, amik igazi univerzális darabok. Ezekből az ember megvesz egy közepes gyújtótávolságút (35-50mm), és azzal gyakorlatilag bárhol vadászhat, mert alapból nagylátószögűek, így kiválóan használhatók fedett terepen is, de ha messzebbre kell nézni velük, csak benyomjuk a digitális nagyítást, és a nagyobb felbontás miatt még akkor is értékelhető képet kapunk. Általában 2x-es digitális nagyításon adnak olyan képet, mint egy 384×288 pixeles hőkamera alapból. Ilyen az Iray E6n, ami 850ezer Ft-ért egy belépő a 640×480(512) pixeles kamerák világába. A képminősége szuper, a szenzora a legújabb technológia, 12µm pixelméretű, így 25mm-es létére olyan látószöge van, mint a 17 mikronos, 35mm-es, 640×480-as kameráknak (pl. Iray E6+), mégis kis méretű tud maradni. Viszont a spórolás jegyében a kijelzője is kicsi, így a nagyítása nem ér fel nagyokéval. Cserébe az akkuideje világbajnok, 12 óra!
De ilyen a bitangjól sikerült, 35mm-es Iray E6+ is, ami nemrégiben kúszott be egymillió Ft alá, magam is ilyet használok lassan egy éve, és cirka félszáz kiülés után is még mindig imádom. Zseniális a képminősége, piacvezető az élessége, könnyen kezelhető, jóllehet az akkuja csak 3,5-4 órát bír kb. Ide pozícionálta a Dali is a szintén 640×480 pixeles Dali S256-ot, aminek mostanság jócskán levitték az árát. Nem is ártott, mert eredetileg szinte egy árban volt az Irayel, holott képminőségben a nyomába sem ér, bár még nem próbáltam, de ha a kisebb Daliból indulok ki, akkor igazam lehet. Kifutó modell, de szerintem még így is drága, csak 80mK a hőérzékenysége, ami a mai világban nem túl huszáros.
Ezen kívül ebben a szegmensben szerepel a fentebb említett, 50mm-es, de még 384×288 pixeles Pulsar Helion XQ50F, ami szerintem kicsit overkill, ahogy a művelt angol mondja, vagyis túlzás. De azt is tudom, hogy sokan használják és szeretik. Szerintem az 50mm inkább a 640×480-as kamerák gyújtótávja kéne legyen a magyar terep-, és vadászati kultúrális viszonyokat ismerve. Nem tudok olyan szituációt mondani Magyarországon, ahol kifejezetten kellene a 4x-es hőkamera nagyítás. Persze biztosan jó, hogy ilyen közel látjuk a vadat a hőkamerával, de személyes véleményem az, hogy többet szivatjuk vele magunkat, mint amennyit nyerünk vele. Mint mondtam, az 50mm már nagy, nyílt terepekre való. Én speciel már a 35mm-es 384×288 pixeles hőkamerákkal is néha éreztem, hogy egy cserkelésnél szűkös a látószögük, de az még határeset volt. Az 50mm-nél már biztosan többet bosszankodnék.
Hőkamerák 1millió Ft-tól
No itt aztán egy kalap alá veszünk mindent. Csúnya dolog ilyet mondani, de akinek van egymillió forintja hőkamerára, annak nagy valószínűséggel van 1.2-1.3 milliója is, vagy ha nincs, akkor nem tart sokáig, hogy szerezzen, így egyszerre tárgyaljuk a nagyágyúkat. Ide tartozik az Iray csúcsmodellje, a 640×480-as, 50mm-es E6 Pro, valószínűleg már részleteznem sem kell a képminőségét. Az Iray összes modellje 50mK termikus érzékenységű, míg a jelenlegi Pulsarok 60mK, a Dali modellek meg 80mK (minél kisebb az érték, annál jobb). Bár szoftveres tuninggal azért lehet javítani minden hőkamera képén, de a fizikát nem lehet kikerülni, amikor hideg párás-ködös az idő, vagy amikor egy nyári hajnalon egységesen lehűl minden. Ebben az ársávban a Pulsar a Helion XP modelleket kínálja. Pulsar Helion XP-ből 38mm-es és 50mm-es van, a 38mm-es vegyes terepre ajánlott, az 50mm-es inkább nagyobb távolságokra, de a Pulsar Helion XP széria különleges jellemzője – ezt talán sokan nem is tudják -, hogy cserélhető az objektívük. 28, 38 és 50mm-es optikát lehet kapni hozzájuk, amik bajonettesek, így könnyen cserélhetők. Azt persze nem árt figyelembe venni, hogy ezek nem olcsó mulatságok, 500-1100 Euróig lehet a külöféle Helion XP optikákat kapni. 2020-ban egyelőre csak az XP50-es modellből, de érkezik a Helion 2-es széria 40mK termikus érzékenységgel, ami jobb képminőséget ígér, mostoha időjárási körülmények közt pedig különösképpen. Az XP38 megszűnik, a 384p felbontású XQ szériából pedig a 40mK-es verzió egyelőre várat magára. Minden másban tudtommal a Helion 2 megegyezik a Helion 1-el, a kijelző is maradt 800x600px felbontású.
A hőkamerák ezen árszintjén már mindenki tud mindent, mindenből a legjobbat, de azért akadnak még kisebb-nagyobb képminőségbeli különbségek. A 2020-as év slágere a kínai hőkameráknál a 12µm-os pixelméret lesz, mind a 384×288-as, mind pedig a nagyobb 640p felbontású kamerák tekintetében. A 12µm viszont befolyásolja a látószöget (szűkül), nagyítást (növekedik), továbbá az észlelési távolságot (növekedik) illetve az akkuidőt (növekedik).
Itt kell még megemlítsem a kétszemes hőkamerákat is, mint például a Pulsar Accolade, ezekből még a 384×288-asok is 1 millió fölött vannak, a 640×480-asok meg pláne. Hogy érdemes-e kétszemes hőkamerát használni vadászaton, hogy ezzel mindkét szemünket elvakítsuk a sötétben, abban nem vagyok biztos. Mivel az objektívük ezeknek is csak monó, így térlátást ezek sem fognak adni, hiszen ahhoz objektívből is dupla kellene, de elhiszem, hogy jó feeling lehet két szemmel nézni. Csak hát utána, amikor célozni kell… Aminek viszont látom értelmét, és nagyon szeretném, hogy ez a szolgáltatás az alsóbb szegmensekbe is lecsorogjon, az a Pulsar Accolade LRF, ami egy olyan hőkamera, melybe lézeres távmérő is került. Na az ki tudja küszöbölni a hőkamerák egyik legnagyobb rákfenéjét, a távolságbecslést/mérést. A legújabb hírek szerint távmérős hőkamera hamarosan jön az Iraytől is, a Pulsartól is és remélhetőleg előbb-utóbb a Guide-tól is.
Gondolom meglepődne mindenki, ha megállna 1-1,5 millió Forintnál a hőkamerák repertoárja. Vannak nagyon komoly hőkamerák 2-3-4 millió Forintért is a GSCI-től, az Electrooptictól, a Dedaltól, vagy épp a Lahouxtól. Van olyan is, ami éjjellátó és hőkamera egyben, ide-oda kapcsolgathatunk a két funkció közt, sőt nemsokára lesznek olyanok is, amiknél az egyik képet rávetíti a másikra (fusion kamera). A fent említett lézeres távmérő is egyre több modellben köszön vissza már. De ezek a hőkamerák többségében már inkább rendészeti, vagyonvédelmi, mentési felhasználásra valók. Van köztük akár 75-90-100mm-esek is, ebből, meg a komolyabb technológiából fakadóan a méretük nagyobb a fent említett hőkamerák többségénél, így vadászaton való használuk már kényelmetlenebb lehet.
