Ha vadászni megyünk, természetes, hogy figyelünk az időjárásra: felhősödés, szélirány, csapadék vagy épp a Hold állása. Van azonban egy tényező, amit gyakorlatilag mindenki figyelmen kívül hagy: a légköri nyomás. Ugye volt már olyan, hogy egy helyen egyik alkalommal nyüzsgött az élet este, máskor meg a madár se járt arrafelé? Talán nem véletlen. Az alábbi cikk nem tudományos igényű, csupán gondolatébresztő jelleggel bír.
Lehet szidni az amerikai vadászkultúrát, mert nagyon különböző a miénktől, de higgyük el, hogy van ott szakértelem doszt. Az egy dolog, hogy egyes államokban a barmok helikopterről lövik a disznót AK-val, de ahogy a mindössze 65000 magyar vadász közt köztudottan akadnak idióták, úgy képzelhetjük, hogy a többmillió amerikai vadász közt mennyi van. Ugyanígy képzeljük el, hogy abban az országban, ahol csak íjjal 2-3 millió ember vadászik, milyen szaktudás halmozódott már fel az idők során.
Kint a fehérfarkú szarvas vadászata az egyik legfőbb elfoglaltsága a vadászoknak. Ezzel kapcsolatosan számos adat áll rendelkezésre, és ilyen kísérletekből és adatgyűjtésekből szemezték ki, hogy a fehérfarkú szarvas (és persze más állatfajok is) érzékenyek a légnyomásra.
Olyannyira, hogy ez az időjárási faktor jobban hat az aktivitásukra mint bármi más,
legyen szó hőmérsékletről, holdállásról, szélről. És ne gondoljuk, hogy ez csak a fehérfarkúakkal van így, nem kivétel ez alól a hazai vadállomány sem!
A szarvasfélék belső füle úgy működik, mint egy barométer. Sőt, azt mondják az ősembernek szintén meg volt a képessége, hogy megérezze a légköri változásokat. Tudjuk, hogy vihar előtt a fecskék is csapatostól röpködnek a fejünk felett. Annak magyarázata, hogy a légnyomás hatással van a vad aktivitására, maga az Anyatermészet lehet, a csapatok, rudlik védelme. A légnyomás változása tudatja az állatokkal, most kell táplálkozni menni, vagy épp most kell elfeküdni, mert változik az időjárás, például vihar közeleg. A közvetlenül vihar előtti vadászat például egy jó ötlet lehet, ilyenkor ugyanis alacsony a légnyomás, amiből a vad érzi, hogy vihar közeleg, vagyis igyekszik minél több táplálékot magához venni, hogy kibírja az elkövetkező pár órát vagy akár napot, amit inaktivitással fog tölteni. Ezzel szemben a vihár elvonultával a légnyomás magas lesz, ez pedig még jobb idő a vadászatra.
A gond csak az, hogy ha otthon figyeled a barométert, akkor elkéstél, ugyanis a légnyomás akár óránként is változik. Az aktív vadmozgás gyakran akkor indul meg, amikor a légnyomás változni kezd, emiatt inkább a légnyomás változásának előrejelzését kell figyelni erre szolgáló platformokon (például webes előrejelzés, applikáció stb), vagy simán csak megjósolni az időjárási frontok érkezésével és távozásával. A front kezdetén és végén a barométer változik – ez az az időszak, amikor kint kell legyél az erdőn.
A stabilan magas légnyomás szintén alkalmas a vadászatra. Az eredmények elemzése alapján a szarvasfélék akkor a legaktívabbak, amikor a légnyomás 757 mmHg és 772 mmHg (1009-1029 hPa) között van, ebből is leginkább a magasabb tartományban 762-772 mmHg (1015-1029hPa) között. Ezt tapasztalták az összvérszarvas, a villásszarvú antilop, és sok más állat esetében is. Hazai, szakirányú egyetemen végzett kísérletek tudomásom szerint alátámasztották, hogy itthon sincs ez másképp, esetleg pár értékkel tér el az USA-béli észlelésektől. Fontos, hogy ne keverjük a kétféle mértékegységet: a légnyomást mutatják higanymilliméterben (mmHg) és hektopascalban (hPa) egyaránt. Előbbi mértékegységgel kifejezve a tengerszinti alap légnyomás 760 mmHg, utóbbival 1013 hPa. Ehhez viszonyítjuk a magas illetve alacsony légnyomási értékeket.
Sok magas légnyomású front széllel érkezik. Számos vadat ejtettek el közvetlenül azután, hogy egy sokáig kitartó erős szél elcsendesedett, jóllehet arról nincs adat, hogy a fehérfarkúak csak kerülték a vihart, megérezték a légnyomás változást, vagy épp mindkettő.
A légnyomáson kívül azonban több dolog is beleszólhat a vad aktivitásába: a hőmérséklet komfortzónájukon kívül eshet, a vadászati nyomás kényszerítheti őket arra, hogy ne mutatkozzanak stb…ilyenek mellett a légnyomás hatása nem érvényesül annyira. A rendszeresen zaklatott szarvasfélék nem fognak megmozdulni lővilágnál függetlenül attól, hogy mit mond nekik a barométerük.
A fenti dolgok persze nem újkeletűek, sőt a világ nyugatabbik felén még bevett dolognak is nevezhetők. Magyarországon ez a téma viszont nem igazán forgott eddig közszájon.
Források:
