A CIKK FOLYAMATOSAN FRISSÜL ÚJABB KÉPEK, VIDEÓK ÉRKEZÉSE ESETÉN!
Az alábbiakban látható leírásban és videóban láthatjátok, hogy hogyan lehet felismerni az ASP-fertőzött vaddisznót, kilövés esetén pedig hogyan kell mintát venni az ASP-vizsgálathoz.
Csak jelzem, hogy az ASP már Szolnoknál jár… 3 hete, 2019. szeptember 4-én írtam arról, hogy hosszú idő után a vírus terjedése kitört az Északi-középhegységből, és átlépte az M3 autópályát, erre épp tegnap néztem, hogy az egyik legújabb észlelést Szolnok mellett regisztrálták. Délnek halad az ASP, Nyugat felé egyelőre lassítja a Duna.
Az sok helyen elhangzik, hogy ASP-fertőzött területté minősítést követően mi a dolga a hatóságnak, mi a dolga a vadászatra jogosultnak, még az is elhangzik, hogy mit kell a vadászembernek csinálnia. Először is csak akkor vadászhat, ha elvégezte a képzést, amire továbbra is bátorítanék mindenkit. Nem nehéz, hamar megvan, használjuk ki, hogy online is elvégezhető ingyenesen.
Azt is leírják sok helyen, hogy a kilőtt vaddal, vagy talált hullával mit kell csinálni. Csak épp nem nagyon mutatják. Nyilván egy gyakorlott, rutinos vadász a kisujjából kirázza, hogy hogyan lehet felismerni egy elváltozott nyirokmirigyet, vagy bevérzett lépet, és tudja hogyan kell mandulamintát venni. De nem mindenki gyakorlott, rutinos vadász. Nekik szól elsősorban ez a cikk.
A leírások, és képek forrásai: NÉBIH tájékoztató, OMVK tájékoztató, illetve németországi ASP-tájékoztatók képi és szöveganyaga
Így lehet felismerni a fertőzött vaddisznót:
A lényeg, hogy elsősorban bevérzéseket lehet látni a belső szervek felülete alatt közvetlenül.
- MEGNAGYOBBODOTT, SÖTÉT SZÍNŰ LÉP, vérzések a lép burka alatt
- Savós vagy véres szabad tartalom a mell- és/vagy a hasüregben és/vagy a szívburokban
- Vérzések a mellhártya és/vagy a szívburok alatt
- Vérzések a csepleszben és a hashártya alatt (általában pontszerű)
- Vérzések a gyomor és/vagy bélcsatorna nyálkahártyája alatt
- Vérzés a vese burkában
- Vérzések a húgyhólyag nyálkahártyájában, falában
- Megnagyobbodott nyirokcsomók, vérzések a nyirokcsomókban
A testüreg megnyitásával már szembe tűnik a has- és a mellüreg savós-véres tartalma, illetve a hashártyán, bélfalon található vérzések (ezek nem moshatók le, mint a lövési sebből kiinduló vérzés nyomai). A csepleszen szintén látványos vérzéseket találhatunk, csakúgy, mint a nyirokcsomók kéreg-és velőállományában, a mandulákban, a vesében, a húgyhólyag nyálkahártyáján, a garaton, a gégén, a mellhártyán, a szívbelhártyán és a szív külső hártyáján.
Mintavétel
A NÉBIH ellenőrzéshez mintát venni:
- Kilőtt egészséges egyedek: mandula, vér (elsősorban szívből, esetleg valamely nagyobb érből)
- Elhullott, vagy rendellenes viselkedés miatt kilőtt egyedek: mandula, lép, bélfodri nyirokcsomó, ha nincs: csöves csont
A mintavételnél oda kell figyelni arra, hogy a mellüregbe vagy a hasüregbe kifolyt vérből nem szabad mintát venni! Ha a szív üregéből, vagy egy nagyobb vérérből nem sikerül vérmintát venni, akkor a szív üregéből véralvadékot kell gyűjteni a SARSTEDT minta vételi pohárba. Ilyen esetben a véralvadékból kiszivárgó savó elegendő lehet a vizsgálathoz. A véralvadék és a mandula nem tehető azonos min tavételi pohárba! Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy a mintának a mintavételtől számított 48 órán belül be kell érkeznie a vizsgálatot végző laboratóriumba. A mintákat a mintavételt követően hűteni kell, de nem szabad lefagyasztani, mivel ez utóbbi a vérminta alakalmatlanságát eredményezheti. Az elhullott állatok lépéből, egy nyirokcsomóból (ha lehetséges, a bélfodri nyirokcsomó), mandulából, esetleg a veséjéből kb. 10 gramm (két ujjbegy) nagyságú darabot elegendő kivágni. Ha a fenti minták levétele nem lehetséges, teljes csöves csont beküldése is elégséges. A lábvég (köröm) nem tartalmaz csöves csontot! A könnyebb mintafeldolgozás végett comb-,vagy felkarcsontbeküldését várják.
Mandula mintából elvileg jó a nyelvmandula (alábbi videón látható a kivétele, amelyért köszönet jár V. Róbert hivatásos vadásznak, aki rendelkezésünkre bocsájtotta), és a torokmandulák valamelyike is mintának, utóbbi a videó alatti képen látható.
HELYTELEN MINTAVÉTEL ESETÉN A NÉBIH NEM KÁRTALANÍT!
Egyes vadásztársak beszámolói szerint van ahol elfogadják a lépmintát is mandula helyett, azért mert sokan zsírmirigyet, gégefőt és társait adták le mintaként, amit tévesen mandulának néztek. Mások szerint a lépet nem fogadják el még elhullott vaddisznók esetén sem! Ezért én bátorítanék mindenkit, hogy a fenti videóból tanulja meg a mandula helyes “kiműtését”. Valószínűleg a hatóság nem véletlenül kéri a vért és a mandulát, jó eséllyel ebből lehet már korai stádiumban is kimutatni az ASP-t, amikor a vérben és a nyirokrendszerben már jelen van a kór, de az állat létfontosságú szerveit, vitalitását még nem érinti.
Konkrétan mik a tennivalók?
Végezetül pedig íme a tennivalók, amire számítania kell minden vadásznak attól függően, hogy hivatalosan milyen kategóriába sorolják a területet, ahol vadászik:
Alacsony kockázatú terület
(sárgával jelölt a NÉBIH térképén, gyakorlatilag az ország teljes területe, ami nem a magasabb kockázati besorolású terület)
- Ha elhullott vaddisznót találunk, be kell jelenteni, és mintát kell venni belőle.
- Ha ASP gyanús, élő vaddisznót látunk (bódult, lázas állapot, koordinálatlan mozgás, kedvetlenség, elszíneződött, bevérzett bőr, váladékozó szemek, hányás, véres hasmenés), az ki kell lőni, és be kell jelenteni.
- Egészségesnek tűnő vaddisznó zsigerelésekor, ha gyanús kórbonctani tüneteket észlelünk, azt jelenteni kell.
- Korlátozott élő vaddisznó szállítás.
- Tilos élelmiszerhulladékot etetni!
Közepes kockázatú terület
(narancssárgával jelölt a NÉBIH térképén)
- Minden, amit az alacsony kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
- Diagnosztikai célú vaddisznó kilövések végzése, állománycsökkentésre törekvés
- Elhullott vaddisznók tetemének ártalmatlanítása elszállítással egy erre szakosodott üzembe (ATEV-be), ahol ez nem lehetséges, ott a hullát helyben kell elásni
- Ártalmatlanításra szolgáló gödör létesítése szükeséges
- Szervezetten keresni kell az elhullott vaddisznókat, a plusz munkáért állami kártalanítás jár
- A diagnosztikai célból végzett vadászat során kilőtt vaddisznókból mintát kell venni, ami szabadon szállítható
- Rendes vadászat során kilőtt vaddisznókat nem kell automatikusan mintázni és vizsgálni
- Vadaskertek, vadfarmok körülzárása dupla kerítéssel
Magas kockázatú terület
(pirossal vagy sötét naranccsal jelölt a NÉBIH térképén)
- Minden, amit a fenti közepes kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
- Elhullott vaddisznó ártalmatlanítása helyben, és nem szállítással!
- Kilőtt vaddisznóból vett minta szállítási korlátozás alá esik
- Kilőtt vaddisznó zsigereit össze kell gyűjteni és ártalmatlanítani kell
- Normál vadászat során kilőtt vaddisznók testét a negatív vizsgálati eredmény megérkezéséig nem lehet elszállítani a területről, utána is csak magyarországi rendeltetési helyre.
- A szabadtéri vaddisznók fenntartó célú takarmányozása tilos, a vadászati célú etetés engedélyezett
- Társas vaddisznó vadászat szervezése a megyei főállatorvos engedélyéhez kötött
Fertőzött terület
(lilával jelölt a NÉBIH térképén, minimum 2000 km2. A fertőzött területnek az minősül, ami körbeveszi a lentebb olvasható, Szigorúan Korlátozott Területet /SZKT/)
- Minden, amit a fenti, magas kockázatú területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
- A fertőzott terület SZKT-n kívül eső részén tilos a vaddisznók társas és egyéni rendes vadászata, ezen felül más vadfajok társasvadászatát is ideiglenesen felfüggesztik.
- Társas vadászat más fajokra, továbbá a csoportos diagnosztikai vaddisznó-kilövés a főállatorvos engedélyével történhet. Ezek feltétele a folyamatos mintaküldés az elhullott vaddisznókból.
- A vaddisznótól eltérő vadfajra egyéni, vagy társas vadászatot csak Járványvédelmi Vadászképzésen részt vett vadász folytathat. Képzést nem végzett vendégvadász csak képzést elvégzett helyi vadász kíséretében vadászhat.
- A fertőzött terület SZKT-n kívül eső részén a vaddisznóállomány gyérítését diagnoszitkai kilövéssel kell végrehajtani.
- Minden kilőtt vaddisznót ártalmatlanítani kell, amiért állami kártalanítás jár a vadásztársaságoknak.
- A fertőzött területről élő vaddisznó, vaddisznó test, vagy vaddisznó hús nem szállítható ki. Negatív ASP vizsgálatot követően a Járási Hivatal és/vagy a Helyi Járványvédelmi Központ Vezetője engedélyével lehet feldolgozni és elfogyasztani vaddisznó húst, de azt is csak helyben.
- Szabadtéri vaddisznók fenntartó céló takarmányozása tilos, a gyérítés előkészítése céljából történő vadászati célú etetés korlátozás alá esik, havonta legfeljebb 10kg / négyzetkilométer takarmányt lehet kihelyezni a leshelyek közelében kialakított szórón, amiről nyilvántartást is kell vezetni (hova, mikor milyen takarmányt helyezett ki). Egyéb fajok etetését úgy kell megoldani, hogy a vaddisznó ne férhessen hozzá.
Szigorúan korlátozott terület
(rövidített nevén SZKT, a lila fertőzött területen belül piros kerettel jelölt terület a NÉBIH térképén, mely két részre oszlik: különösen ellenőrzött terület /KET/, ahol az ASP észlelés történt, és a minimum 5 km széles puffer zóna, ami a KET-et öleli körül. A szigorúan korlátozott terület minimum 300 km2, és minden vadásztársaság teljes területét az SZKT alá vonja, amelyet a min. 50 km2 kiterjedésű KET területe, és az azt körülvevő 3 km sugarú kör érint)
- Minden, ami a fenti, fertőzött területen tenni szükséges, kiegészítve az alábbiakkal:
- Elrendelésre kerül a vaddisznók egyedi diagnosztikai kilövése, mindaddig, amíg a vadásztársaság teljesíti a rendszeres mintaküldést az elhullott vaddisznókból.
- Vaddisznótól eltérő vadfajok társas vadászát csak engedéllyel lehet folytatni, és akkor is csak úgy, ha a vadászatra kijelölt terület nem haladja meg a 300 hektárt, illetve azon nem található vaddisznó, vagy vaddisznók búvó- és élőhelye, tehát a vadászat nem okoz semmilyen zavarást a vaddisznó állományban.
- Az elhullott vaddisznó tetemek szervezett keresését a Természetvédelmi Őrszolgálat, vagy más, szakértelemmel rendelkező, de nem a vadásztársaság alkalmazásában álló személy ellenőrzi, és annak aktív közreműködésével zajlik.
- A KET határán egyértelmű jelzéssel fel kell hívni a tursiták figyelmét, hogy ASP miatt különösen ellenőrzött területre kívánnak belépni.
Mi a különbség a normál, vagy rendes vadászat, és a diagnosztikai célú kilövés között?
A leírásokból nem nagyon derül ki, hogy mi a különbség a rendes vadászat és a diagnosztikai kilövés között. Hiszen az ember kimegy disznóra vadászni, és ha jön, akkor meglövi, min múlik az, hogy azt most rendesen lőtte, vagy diagnosztikai céllal lőtte? Ilyen értelemben nincs különbség. A különbség a számokban, az engedélyekben és a tennivalókban rejlik. Rendes vadászatnak minősül az éves kilövési terv teljesítése, amit bármely az adott területen jogszerűen vadászó személy végezhet – legalábbis én így értelmeztem a leírásokból. Diagnosztikai céllal az éves kilövési terven felül kilőtt egyedek kerülnek elejtésre, csak a járványvédelmi képzést elvégzett személy lőhet diagnosztikai céllal, ráadásul szükség esetén kijelölhetnek a helyi vadásztársaság tagjain kívül más szakértő és vadászatra jogosult természetes személyeket is az állománygyérítés elvégzésére, és az ilyen formában kilőtt egyedekből mindig kötelező a mintavétel. A kilövési terven felül diagnosztikai céllal lőhető egyedek számai e cikk írásakor kocák esetén a tervben szereplő darabszám minimum 130%-a, malacok esetén 125%-a, süldők és kanok esetében pedig az éves terv 100%-a (tehát ha jól értelmezem, utóbbiak esetében az a minimum, hogy teljesítjük a tervben szereplő darabszámot). Ez a minimum, de indokolt esetben ennél magasabb minimumot is meghatározhatnak, és nyilván, ha ez a minimum, az azt jelenti, hogy lehet fölé is menni, csak alá nem. A diagnosztikai kilövés az egészséges(nek látszó) egyedekre vonatkozik, a beteg vagy gyanús esetek (megszokottól elétőren, bizonytalanul mozgó, bágyadtnak tűnő, kifejezetten senyvesnek látszó egyedek) kilövése nem számít bele a diagnosztikai keretszámokba (sem)! A diagnosztikai kilövés során elejtett egyedek után a vadásztársaságot állami kártalanítás illeti meg.
A fenti tájékoztató NEM TELJESKÖRŰ, nem tekinthető hivatalos információnak, csupán a NÉBIH a vadászok számára korábban kiadott információs anyagaiból, és az Országos Főállatorvos júliusban kiadott határozatából szedtem össze, amennyire a tudásom és időm engedte. Úgy gondolom a semminél ez is több, arra alkalmas, hogy a “sorsukat váró” vadásztársak országszerte valamennyire fel tudjanak készülni arra, mi vár rájuk. De ha beüt a “krach”, akkor javaslom, hogy mindenki tájékozódjon hivatalos forrásból, hogy pontosan mit kell csinálnia!
